Szavai szerint kizárólag a nemzetközi pénztőkének az érdeke az orosz kőolaj embargója.
Az a céljuk, hogy visszaállítsák azt a hatalmi konstellációt, amely a második világháború után alakult ki, és amely az utóbbi időben erősen inogni kezdett. Valójában az USA világhegemóniájáról van szó, amit úgy próbálnak stabilizálni, hogy Oroszországot – az egykori Szovjetunióhoz hasonlóan – izolálják, s a hidegháborút idéző módon egy új vasfüggöny mögé próbálják szorítani – vélte Boros Imre.
Hangsúlyozta: ez a folyamat csak a nemzetközi magánpénzhatalomnak kedvezne, s mind az európai országoknak, mind pedig az USA-nak jelentős kára származna belőle, hiszen az orosz olaj embargója jócskán felverné a máshonnan beszerzett nyersanyag árát.
– Még az amerikai pénzügyminiszter, az USA jegybankját korábban irányító Janet Yellen is amiatt aggodalmaskodik, hogy az orosz olaj elleni szankciók visszaütnek az amerikai gazdaságra. Ez pedig az Európai Unióra hatványozottan igaz, mivel egyes tagállamok levegőt sem kapnának az orosz kőolaj nélkül. Ám míg úgy tűnik, hogy az amerikai vezetők nem teljesen dobták sutba az országuk mint nemzetállam iránti felelősséget – Villont parafrazeálva, tudhatják, hogy a soron következő választáson a nyakukon érezik majd, hogy mily nehéz a hátsó felük – sajnos az EU jelenlegi vezérkara nem a tagállamok, hanem a nemzetközi pénzhatalom érdekeit képviseli.
Az energiafüggőséggel kapcsolatos súlyos problémákat megpróbálják elbagatellizálni, pedig nem arról van szó, hogy csak a szlovák és a magyar gazdaság nem működne orosz olaj nélkül. A németek kitettsége is rendkívül magas, mivel a statisztikai hivataluk szerint körülbelül 60 millió tonna olajat importálnak évente, ebből 27 milliót Oroszországtól, ráadásul az utóbbi befolyási övezetébe tartozó Kazahsztánból is 8 millió tonnát szállítanak. Tehát a németek sem tudják rövid távon pótolni az orosz olajat, amelynek a hosszú távú kiváltása is komoly nehézségekkel járna számukra – fejtette ki Boros Imre.
Azt, hogy az Európai Bizottság tervei szerint hazánk és Szlovákia a többi EU-tagállamnál hosszabb határidőt kapna az orosz kőolaj kiváltására, a szakember ahhoz a választási helyzethez hasonlította, hogy most, vagy 20 hónap múlva kellene fejbe lőnünk magunkat.
Szavai szerint ugyanis fizikailag, infrastrukturálisan sincsenek meg a feltételei annak, hogy Oroszországon kívül más szállítótól szerezzük be a szükséges mennyiségű kőolajat, és az alternatív nyersanyag feldolgozása sem lenne lehetséges, mert ahhoz a jelenleg alkalmazottól eltérő technológia lenne szükséges, amelynek a kiépítése csillagászati összegeket emésztene fel.
Elképesztő, hogy teljesen átgondolatlanul, ötletszerűen, egymásra licitálva állnak elő a szankciós elképzelésekkel különböző szereplők. Ebben a kavalkádban nekünk, magyaroknak nagyon észnél kell lennünk, és kőkeményen kell követnünk a nemzeti érdekeinket, mert attól tartok, hogy rajtunk kívül a kutya nem foglalkozik ezzel – mondta Boros Imre.
Brüsszeli olajembargó 
