„Mindszenty József az a csillag, amely utat mutat a magyar nemzetnek”

A hercegprímás kimagasló jelképe volt a bátor magyar kiállásnak, aki először a nyilasok, majd a kommunizmus ellen emelte fel szavát.

Marosmenti Mindszenty-napok Makón Fotó: Rosta Tibor

Bármilyen viharok voltak, a katolikus egyház tanítása, a lelkiismeret szava, a nemzet hűsége alapján Mindszenty József az a csillag, amely a magyar nemzetnek utat mutat

– hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Makón, a Marosmenti Mindszenty-napok alkalmából tartott misét követő ünnepségen. 

Mint fogalmazott, Mindszenty József a történelmi alkotmány alapján állt. Amikor a náci időkben kiállt az üldözött zsidóság, majd a kommunisták idején az üldözött svábok mellett, nemcsak általános, morális, hanem közjogi értelemben is kötelességét teljesítette – fogalmazott a politikus. Mivel az Országtanácsból egyedül ő volt hivatalban, az ország első közjogi méltóságaként nem beavatkozott a politikába, hanem állampolgári kötelességét teljesítette – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

Azokra a véleményre reagálva, miszerint Mindszenty Józsefnek nem volt reálpolitikai érzéke és szükségtelen konfliktusokat vállalt, azt mondta: a bíboros tévedett, amikor azt hitte, a kommunizmus rövid ideig tart majd, és a Nyugat segíteni fog Magyarországon. Mélységesen igaza volt azonban a kommunizmus természetét illetően – húzta alá. 

A miniszterelnök-helyetteshez hasonlóan Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly, Magyarország vatikáni nagykövete is kiemelte: 

Mindszenty József kimagasló jelképe volt a bátor magyar kiállásnak, aki először a nyilasok ellen, majd a kommunizmussal szemben emelte fel szavát.

Miközben életének ezen aspektusai széles körben ismertek, a szentéletű, népét hitre vezető lelkipásztor alakja némileg háttérben marad. Makón épp ezt az oldalát ismerhetjük meg – mutatott rá. Mint mondta, a bíboros egykori makói látogatása a Mindszenty-alapítványnak is rendkívül fontos, amely mielőbbi boldoggá, majd szentté avatását reméli.

Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök szintén hangsúlyozta: Mindszenty József hiteles ember volt, és hősiesen tett tanúságot hitéről. Mint mondta, a bíboros rendíthetetlen hite, bátorsága, áldozatvállalása példát mutat, amelyet érdemes követni. 

Mindszenty József az 1948-as Mária-év alkalmából május 22-én, 23-án látogatott Makóra, és a Szent István téren több tízezer ember előtt mutatott be szentmisét. A hercegprímás beszédében síkra szállt az egyházi iskolák működéséért, szólt a magyar nép hithez való hűségéről és az édesanyai méltóságról. 

A szertartást a városban addig nem látott, hatalmas körmenet követte, amely nemcsak liturgikus esemény, hanem az egyház, a szabadság, a demokrácia melletti hitvallás is volt. Az esemény a bíboros egyik utolsó nagyobb nyilvános szereplése volt 1948. december 26-i letartoztatását megelőzően. 

A szentmisét követően átadták a felújított és kibővített Mindszenty-emlékhelyet a Szent István király plébánián, ahol a bíboros 1948. május 22. éjszakáját töltötte. Ott az eredeti bútorokkal, tárgyakkal, dokumentumokkal, valamint a bíboros által is viselt miseruhával emlékhelyet alakítottak ki, amelyet a katolikus egyház, a Kardinal Mindszenty Stiftung, valamint a Magyarországi Mindszenty Alapítvány támogatásával teljeskörűen felújítottak.

Borítókép: Semjén Zsolt beszédet mond a Marosmenti Mindszenty-napokon. (Fotó: MTI/Rosta Tibor)