A nemzeti összetartozás tudata és érzése a magyar nemzetpolitika elmúlt tizenhárom évének egyik legfontosabb eredménye – hangsúlyozta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Márton Áron-ösztöndíj tehetséggondozó program zárókonferenciáján csütörtökön, az Óbudai Egyetemen.
A politikus kiemelte: 2010-ben történelmi fordulatot hajtott végre a kormány a nemzetpolitikában. Az állampolgárság megadása, a választójog biztosítása jelképes lépések voltak egy nagy egész, a nemzeti összetartozás szolgálatában – fogalmazott.
A diaszpóra magyar származású fiataljai számára meghirdetett ösztöndíjprogramról Szilágyi Péter elmondta: a Márton Áron-ösztöndíj „egybegyűjti és buzdítja azokat, akik erőforrásaikat az alkotás szolgálatába kívánják állítani, olyan módon, hogy közben látják maguk körül a Kárpát-medence tudományos és művészeti közösségét”. Megjegyezte: az ösztöndíjas fiatalok különleges közösséget alkotnak, részei azon közösségnek, amelyik az egységes magyar nemzet jövőjét építeni tudja.
Lengyel Miklós, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a Márton Áron program jó példája azoknak a kezdeményezéseknek, amelyekben a magyar felsőoktatás nemzetköziesítése és a kiválóság támogatása összefonódik.
Az ösztöndíjprogram évről évre támogatja a kiemelkedően tehetséges, a tudományos kutatásba időt, energiát fektetni szándékozó diákokat
– magyarázta, hozzátéve: a fiatalok nem csak anyagi támogatást kapnak, hanem tudományos pályafutásuk megalapozásához is hozzájárul az ösztöndíj. A program népszerűségét mutatja, hogy az idén majdnem kétszer annyi jelentkező volt, mint tavaly – jegyezte meg.
Lengyel Miklós kitért a már tíz éve működő Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramra, amelynek részeként több mint kilencven országból érkeztek fiatalok magyarországi egyetemekre. Eddig több mint tizenegyezer diák végzett magyar intézményben, és mintegy kilencezer alumni taggal büszkélkedhetünk – mondta.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára azt hangsúlyozta: csak úgy lehet erős a Kárpát-medencei magyarság, ha „nemzeti kultúránk erős gyökeréből tehetségünkkel, tudásunkkal termünk gyümölcsöt”. Szavai szerint a magyar nemzeti közösség csak akkor maradhat erős külhonban, ha tudáselőnnyel rendelkezik. Ehhez pedig versenyképes, minőségi, magyar identitású felsőoktatás, valamint magyar gazdasági erőtér szükséges – húzta alá.
Felidézte, hogy az elmúlt hónapokban számos egyeztetés történt a kormány és a meghatározó külhoni magyar egyetemek vezetői között. A tárgyalásokon a felek egyetértettek abban, hogy minél több fiatalnak kell magyar identitású intézményben tanulnia, és a külhoni magyarság körében a diplomával rendelkezők aránya meg kell, hogy haladja az adott ország részarányát.
Amíg van tudásra éhes magyar fiatal, van magyar jövő
– jelentette ki Varga-Bajusz Veronika, fontosnak nevezve, hogy „a színvonalas képzési és kutatási kapacitások külhonban is legyenek helyben biztosítva” a magyarok számára. Azt mondta: a kormány felelőssége, hogy az egész Kárpát-hazában biztosítsa a fiataloknak a versenyképes, magyar identitású felsőoktatást.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
