A fentiek alapján a baloldalon vegyes képet mutattak a megemlékezések a nemzeti összetartozás napján. A Demokratikus Koalíció részéről szokás szerint nem érkezett semmilyen közlemény vagy megszólalás.
Ehelyett a baloldal legerősebb pártja Gyurcsány Ferencet ünnepelte, miután a pártelnök június 4-én töltötte be a 62. életévét.
Emellett Dobrev Klára Ausztriában tartott árvadászatot, összehasonlítva néhány, általa kiragadott termék hazai és ottani árát. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere Baranyi Krisztinával, a IX. kerület vezetőjével közösen indított jótékonysági árverést és adománygyűjtő akciót a kárpátaljai Beregszász megsegítésére. Karácsony úgy vélekedett, hogy ma már közös fájdalmaink sincsenek, mert a politikai vitáink egyre inkább arról szólnak, hogy ki tartozik a nemzethez, nem pedig az, hogy mi a nemzet érdeke.
– Egy nemzet akkor lehet sikeres, ha sorsfordító kérdésekben nem megosztott, azoknak pedig súlyos politikai felelősségük van, akik megosztanak egy nemzetet, hiszen ezzel az összetartozást gyengítik – hangoztatta Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke az Új köztemetőben tartott sajtótájékoztatóján. A baloldali politikus szerint a Kárpát-medencében a magyarság boldogulására az uniós alapértékek jelentik a garanciát. A Jobbik elnöke, Gyöngyösi Márton bejegyzésben emlékezett meg a békediktátumról, egyben kihasználta a lehetőséget, hogy a hazai kormánypártokat és a határon túli magyar pártokat bírálja. Jakab Péter, a Jobbik korábbi elnöke aktuálpolitikával átszőtt bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy június 4-én nem a múltat kell siratni.
Magyarok ellen kampányoltak
Eközben Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke arról beszélt, hogy ökölbe szorult a keze, amikor Trianonról olvasott. Szót ejtett arról is, hogy a közelmúlt történelmében példa volt arra, hogy a felvidéki, erdélyi vagy épp vajdasági magyaroknak külön küzdeniük kellett a többségi társadalmat automatikusan megillető jogokért, továbbá elismerte, hogy a kárpátaljai magyarok helyzete is messze van attól, amit elfogadhatónak tart.
Ironikus, hogy Fekete-Győr korábban többször is a Momentum román testvérpártja, az USR PLUS mellé állt, a 2020-as romániai önkormányzati választások idején pedig azt üzente az erdélyi magyaroknak, hogy az USR PLUS szövetség önkormányzati jelöltjeit támogassák.
Emellett 2019-ben Donáth Anna, a párt EP-képviselője a Progresszív Szlovákia nevű párt komáromi programismertető rendezvényén beszélt arról, hogy lehetünk úgy felvidéki magyarok, hogy közben büszke szlovákok vagyunk, majd a magyar listával szemben a szlovák párt támogatására szólított fel.
A Gyurcsány-párt a legszélsőségesebb
– Nincs törésvonal a baloldalon, a közöny és az ellenséges érzület harminc esztendeje jelen van. A baloldalon érkező új generációk is követik az elődöket. Fekete-Győr András annyifélét mondott és tett már, hogy teljesen hiteltelen ebben a kérdésben. Egy Facebook-poszttal egyébként sem lehet „letudni” a szolidaritást. Ha a tetteket nézzük, akkor pedig egyértelműen azt tapasztaljuk, hogy a Momentum is ugyanolyan ellenséges az elszakított országrészeken élő magyarokkal szemben – jegyezte meg Nagy Ervin. Mint mondta, az MSZP nemzeti közöny politikáját és az SZDSZ gyűlöletörökségét összegyúrva vállaló Demokratikus Koalíció a legszélsőségesebb párt ebben az értelemben is.
– Magyart magyar ellen fordít, és az irigységre építi a politikáját. Ezért szinte provokációszámba megy az, ahogy a trianoni emléknapon tudatosan másról, felesleges dolgokról beszélnek
– hangsúlyozta a XXI. Század Intézet elemzője.
Borítókép: Csíkszentdomokos, 2023. június 4. Őrtűz ég a nemzeti összetartozás napja alkalmából a székelyföldi Csíkszentdomokos felett magasodó Garados-hegyen 2023. június 4-én (Fotó: MTI/Veres Nándor)
