Nem tud mit kezdeni a baloldal a trianoni évfordulóval

Láthatóan nem tudnak mit kezdeni a június 4-i trianoni évfordulóval a baloldalon, mivel leginkább a saját politikai érdekeik erősítésére akarták felhasználni a nemzeti összetartozás napját. Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője a trianoni évforduló kapcsán lapunknak kifejtette, hogy az irigységre és a megosztásra épülő politikai attitűd kizárja a határon túli magyarokkal való bármilyen őszinte szolidaritást.

Csíkszentdomokos, 2023. június 4. Őrtűz ég a nemzeti összetartozás napja alkalmából a székelyföldi Csíkszentdomokos felett magasodó Garados-hegyen 2023. június 4-én. MTI/Veres Nándor Fotó: Veres Nándor

– A rendszerváltoztatás óta sem kiköpni, sem pedig lenyelni nem tudja a trianoni traumát, és ezzel együtt nem tud mit kezdeni a nemzeti összetartozás igényével a balliberális oldal. Pedig lett volna rá bőven alkalom, hogy megváltoztassák a szocializmusból itt ragadt nemzeti közöny politikájának mentalitását – fogalmazott a Magyar Nemzet megkeresésére Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője a trianoni évforduló után. Mint jelezte, a posztkommunista baloldal és a velük szövetségre, majd koa­lícióra lépő liberálisok mindig is internacionalista alapokon álltak, és az elmúlt harminc évben nem tudtak, illetve nem is akartak változtatni a mintakövető, a nyugati politikai célokat másoló magatartásukon.

A Demokratikus Koalíció nem foglalkozott a trianoni évfordulóval. Fotó: Mirkó István

Naivitás, irigység, megosztás a trianoni évfordulón

– Ez a Nyugatra naivan tekintő, az irigységre és a megosztásra épülő politikai attitűd kizárja a határon túli magyarokkal való bármilyen őszinte szolidaritást. Ennek ellenére – mivel Magyarország speciális helyzetben van – lett volna alkalom arra, hogy egyfajta nemzeti minimumot követve változtassanak a politikájukon, de előbb a kettős állampolgárság, majd a nemzeti összetartozás napja ellen kampányoltak – hangsúlyozta a szakértő. Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a teljes baloldal azon az állásponton van, hogy el kellene venni a szavazati jogot a határon túli magyaroktól, ami pedig alkalmas arra, hogy szélesítse a megosztottságot. 

– Olyannyira így van, hogy a szavazati jog elleni kampány része a határon túli magyarok ellen való hergelés

– ismertette.

A fentiek alapján a baloldalon vegyes képet mutattak a megemlékezések a nemzeti összetartozás napján. A Demokratikus Koalíció részéről szokás szerint nem érkezett semmilyen közlemény vagy megszólalás. 

Ehelyett a baloldal legerősebb pártja Gyurcsány Ferencet ünnepelte, miután a pártelnök június 4-én töltötte be a 62. életévét.

Emellett Dobrev Klára Ausztriában tartott árvadászatot, összehasonlítva néhány, általa kiragadott termék hazai és ottani árát. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere Baranyi Krisztinával, a IX. kerület vezetőjével közösen indított jótékonysági árverést és adománygyűjtő akciót a kárpátaljai Beregszász megsegítésére. Karácsony úgy vélekedett, hogy ma már közös fájdalmaink sincsenek, mert a politikai vitáink egyre inkább arról szólnak, hogy ki tartozik a nemzethez, nem pedig az, hogy mi a nemzet érdeke.

– Egy nemzet akkor lehet sikeres, ha sorsfordító kérdésekben nem megosztott, azoknak pedig súlyos politikai felelősségük van, akik megosztanak egy nemzetet, hiszen ezzel az összetartozást gyengítik – hangoztatta Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke az Új köztemetőben tartott sajtótájékoztatóján. A baloldali politikus szerint a Kárpát-medencében a magyarság boldogulására az uniós alapértékek jelentik a garanciát. A Jobbik elnöke, Gyöngyösi Márton bejegyzésben emlékezett meg a békediktátumról, egyben kihasználta a lehetőséget, hogy a hazai kormánypártokat és a határon túli magyar pártokat bírálja. Jakab Péter, a Jobbik korábbi elnöke aktuálpolitikával átszőtt bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy június 4-én nem a múltat kell siratni.

Magyarok ellen kampányoltak

Eközben Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke arról beszélt, hogy ökölbe szorult a keze, amikor Tria­nonról olvasott. Szót ejtett arról is, hogy a közelmúlt történelmében példa volt arra, hogy a felvidéki, erdélyi vagy épp vajdasági magyaroknak külön ­küzdeniük kellett a többségi társadalmat automatikusan megillető jogokért, továbbá elismerte, hogy a kárpátaljai magyarok helyzete is messze van attól, amit elfogadhatónak tart.

Ironikus, hogy Fekete-Győr korábban többször is a Momentum román testvérpártja, az USR PLUS mellé állt, a 2020-as romániai önkormányzati választások idején pedig azt üzente az erdélyi magyaroknak, hogy az USR PLUS szövetség önkormányzati jelöltjeit támogassák.

Emellett 2019-ben Donáth Anna, a párt EP-képviselője a Progresszív Szlovákia nevű párt komáromi programismertető rendezvényén beszélt arról, hogy lehetünk úgy felvidéki magyarok, hogy közben büszke szlovákok vagyunk, majd a magyar listával szemben a szlovák párt támogatására szólított fel.

A Gyurcsány-párt a legszélsőségesebb

– Nincs törésvonal a baloldalon, a közöny és az ellenséges érzület harminc esztendeje jelen van. A baloldalon érkező új generációk is követik az elődöket. Fekete-Győr András annyifélét mondott és tett már, hogy teljesen hiteltelen ebben a kérdésben. Egy Face­book-poszttal egyébként sem lehet „letudni” a szolidaritást. Ha a tetteket nézzük, akkor pedig ­egyértelműen azt tapasztaljuk, hogy a Momentum is ugyanolyan ellenséges az elszakított országrészeken élő magyarokkal szemben – jegyezte meg Nagy Ervin. Mint mondta, az MSZP nemzeti közöny politikáját és az SZDSZ gyűlöletörökségét összegyúrva vállaló Demokratikus Koalíció a legszélsőségesebb párt ebben az értelemben is.

– Magyart magyar ellen fordít, és az irigységre építi a politikáját. Ezért szinte provokációszámba megy az, ahogy a trianoni emléknapon tudatosan másról, felesleges dolgokról beszélnek

– hangsúlyozta a XXI. Század Intézet elemzője.

Borítókép: Csíkszentdomokos, 2023. június 4. Őrtűz ég a nemzeti összetartozás napja alkalmából a székelyföldi Csíkszentdomokos felett magasodó Garados-hegyen 2023. június 4-én (Fotó: MTI/Veres Nándor)