Se a gyilkos, se az áldozata holtteste nem került elő 32 éve

VV Fanni meggyilkolása, a darnózseli asszonydaraboló hentes – két ügy, amelyben holttest nélkül is jogerősen elítélték az elkövetőket. Ennél sokkal bonyolultabb a legrégebb óta körözött gyilkos esete. A palesztin férfi pénzváltót ölt és rabolt ki, ám sem áldozata holtteste, sem a tettes nincs meg 32 éve. Mégis jogerősen elítélték a gyilkost.

Forrás: Pixabay

Igazságszolgáltatási kuriózum a megszállt palesztin területekről való Al Yamel al Refai Mohammad Rida, aki – mint azt a Magyar Nemzet kedden megírta – jelenleg a magyar körözési csúcstartó, már 32 éve keresik emberölés miatt, eddig négy körözést kibocsátva ellene. Legutóbb a Budai Központi Kerületi Bíróság adott ki ellene nemzetközi körözést még 2016-ban. 

 Al Yamel al Refai Mohammad Rida körözési fotója Forrás: Police.hu

Az igazságügyi iratokban jordán állampolgárként szereplő palesztin magyar feleségével Budapesten élt, és még 1991 szeptemberében agyonverte pénzváltós ismerősét mindössze 1600 forintért. Igaz, jóval többre számított.

Jogtörténeti ritkaság

A részletek ismertetése előtt még térjünk vissza az ügy kuriózumaira. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly november 22-én úgy ítélte jogerősen 12 évre a gyilkosságért, hogy az áldozat holtteste soha nem került elő, sőt a gyilkos maga sem. Egy homályos nyoma van csak Al Yamelnek, állítólag az Egyesült Államokban tűnt fel a ’90-es években, de ez sem igazolódott be. 

Ugyancsak jogtörténeti ritkaság, hogy az elítéltet hirdetmény útján értesítik arról, hogy jogerősen elítélték, és az ítéletet hol tekintheti meg, ha akarja. 

A palesztin gyilkos a jogerős ítéletét munkaidőben személyesen átveheti Forrás: Fővárosi Ítélőtábla hirdetménye

(A magyar igazságszolgáltatásban egyébként időnként előfordul, hogy az ismeretlen helyen lévő terhelteket hirdetmény útján értesítik arról például, hogy idézik saját ügyének tárgyalására vádlottként.)

Tizenkét év fegyház

A vádirat szerint az idén már 53 éves (ha él még egyáltalán) Al Yamel al Refai Mohammad Rida szintén valutaváltással foglalkozott, ennek kapcsán ismerkedett meg áldozatával, a szír pénzváltóval. 

A Fővárosi Törvényszék a 2022. január 28-án meghozott ítéletével az ismeretlen helyen tartózkodó vádlottat bűnösnek mondta ki nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében, ezért őt 12 év fegyházbüntetésre és Magyarország területéről kiutasításra ítélte.

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a palesztin nemzetiségű jordán állampolgár vádlott valutaváltással foglalkozott, és meg akarta szerezni az egyik szintén pénzváltással foglalkozó ismerőse magánál tartott nagyobb összegű készpénzét. Tervének végrehajtásában egy férfi és egy nő segítette, őket a cselekmény kapcsán külön eljárásban már jogerősen elítélték rablásért. A vádlott egy budapesti erdős részen támadt a sértettre, akit a nő csalt a helyszínre. A dulakodás során a sértettnél lévő értékek megszerzése érdekében a vádlott – a társaival való előzetes, csak a sértett kirablására irányuló megállapodását túllépve – egy nála lévő késsel megszúrta a férfit, aki ennek következtében életét vesztette. A vádlott elvette a sértett értékeit és azokat átadta egyik társának, majd a sértett gépkocsijával elmenekültek a helyszínről. A vádlott később visszament a tetthelyre, ahonnan a sértett holttestét elszállította és ismeretlen helyen elrejtette.

Fellebbezések

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, míg a vádlott védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.

A fellebbviteli főügyészség a súlyosításért bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta. A védő azzal indokolta a felmentésre tett indítványát, hogy az ügyészség nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani sem a vád tárgyává tett bűncselekmény vádlott általi elkövetését, sem azt, hogy ilyen bűncselekmény történt volna. Azt is kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott életben létére vonatkozóan semmilyen bizonyítást nem folytatott le, az ezzel kapcsolatos, nyomozó hatóság által készített jelentéseket nem erősítették meg. Szerinte ez ellen szól, hogy az újabb és újabb elfogatóparancsok évtizedek óta nem vezettek eredményre. Márpedig a terhelt halála esetén a büntetőeljárás megszüntetésének lett volna helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezéseket egyik irányban sem találta alaposnak. Az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék perrendszerűen folytatta le az eljárást, és helyesen látta úgy, hogy a 30 évvel ezelőtti bűncselekmény büntethetősége nem évült el, s nincs ok az eljárás terhelt halála miatti megszüntetésére sem. A védő érvelésével ellentétben több olyan, elévülést megszakító eljárási cselekményre került sor, amely miatt a bűncselekmény büntethetősége nem szűnt meg. A vádlott időközben bekövetkezett halálát pedig semmilyen tény nem igazolta, sőt arra vonatkozó adatok merültek fel, hogy az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodik.

A másodfokú bíróság határozott álláspontja is az volt, hogy ezek a tények és körülmények egyöntetűen a sértettnek a vád tárgyává tett bűncselekménnyel összefüggésben 1991. szeptember 8-án bekövetkezett halálát igazolták. 

Ennek cáfolatára az 1991. október 24. napján a sértett nevében Spanyolországból feladott, minden előzmény nélküli távirat, amelyet az abban megígért személyes találkozás sem követett, nem alkalmas. A tárgybeli időben a távirat volt az egyetlen kapcsolatfelvételi forma, amelynél a feladó személye semmilyen módon nem volt ellenőrizhető, és egyébként a táviratozást semmi nem indokolta. Annak egyedüli célja az volt, hogy azt a látszatot keltse, miszerint a sértett még életben van, és így az elkövetett cselekmény felderítetlen maradjon. 

Azt, hogy a sértettet a vádlott szúrta le, a korábbi eljárásokban jogerősen elítélt tettestársak vallomásain kívül egyéb bizonyítékok is kétséget kizáróan alátámasztották.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)