Elkéstek a magyar uniós elnökség szabotőrei

Bár megakadályozni valószínűleg nem tudják, azt azonban elérhetik, hogy Magyarország elnökségét egy későbbi időpontra tegyék át.

Borítókép: Gwendoline Delbos-Corfield sajtótájékoztatót tart az EP budapesti irodájában 2021. október 1-jén (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Elkéstek a soros magyar elnökséget támadók, és sincs egységes fellépés sem Magyarország uniós elnökségének megakadályozására 

– hívta fel a figyelmet a Szabad Európa Messziről jött ember című podcastjában Gyévai Zoltán. A Szabad Európa brüsszeli tudósítója szerint egy ilyen beavatkozás visszahatna, törést okozhatna az unió munkájában, különösen a svéd–belga–magyar hármas trió egységében. – Tovább bonyolítja a helyzetet az is, hogy Magyarország elnöksége kicsit béna kacsa időszakra esik, mivel a 2024-es európai parlamenti választások után új intézmények felállítása fog zajlani. Ez azt jelenti, hogy minden változni fog abban a félévben, amíg „Magyarország lesz az unió volánjánál”. Új parlament fog felállni, amelynek jelentősen kicserélődhet az állománya, sőt az Európai Tanács elnökének személye is változni fog – mutatott rá Gyévai Zoltán. A tudósító szerint éppen ezért sem politikailag sem időben nem reális azt feltételezni, hogy Magyarország nem fogja betölteni az Európai Tanács soros elnöki posztját.

Arra azonban vannak eszközök – folytatta –, hogy hogyan lehetne Magyarország elnökségét, ha nem is megakadályozni, de egy későbbi időpontra halasztani. Sőt nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy valamilyen erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy elsősorban a jogállami kérdésekben korlátozzák Magyarország hatáskörét, például, hogy ilyen ügyekben hazánk adja át a trió másik két tagjának az elnöklés jogát – vélekedett a tudósító. 

A 2024-es magyar és lengyel uniós elnökség ellehetetlenítésének jogi eszközeit nemrégiben a holland Meijers Bizottság is ismertette Brüsszelben. A jogászokból, egyetemi oktatókból, kutatókból, bírókból és ügyvédekből álló szakértői csoport az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) és Alkotmányügyi Bizottság (AFCO) közös bizottsági ülésén három különböző forgatókönyvet vázolt fel, amelyben a soros elnökség elvételének vagy korlátozásának lehetőségeit mutatta be. Mivel az elnökségi programot az Európai Tanács élén egymást követő három ország – jelen esetben a soron következő Spanyolország, Belgium és Magyarország – közösen dolgozza ki,

a Meijers Bizottság első javaslata az volt, hogy a három tagállam állapodjon meg, miszerint azokon az üléseken, ahol a jogállamisági kérdéseket tárgyalják, hazánkon kívül a másik két ország közül melyik elnököljön. A szakértők felvetették a soros elnökségek sorrendjének megváltoztatását, amelyre bár korábban már több alkalommal is sor került, ugyanakkor az egyszer sem az érintett ország akarata ellenére, politikai szankcióként alkalmazva történt. A harmadik javaslat pedig arra irányult, hogy az Európai Parlament fogadjon el állásfoglalást, amelyben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján egy tagállam kizárható lehet az elnöki tisztség ellátásából.

A jelek szerint a Meijers Bizottság utóbbi javaslata a baloldali EP-képviselők tetszését is elnyerte. A hazánkat elítélő EP-jelentés szerzője, Gwendoline Delbos-Corfield a Népszava kérdésére elmondta, hogy a nyári szünet után azonnal hozzá fognak látni egy állásfoglalás kidolgozásához. A francia zöldpárti európai parlamenti képviselő tájékoztatása szerint ebben a dokumentumban lefektetnék, hogy a tagállamok mely feltételek mellett tölthetik be az EU soros elnöki posztját, másrészt felsorolnák, milyen intézkedéseket hoznának abban az esetben, ha egy súlyos demokráciadeficittel küzdő ország kerülne a kormányközi testület élére.

Borítókép: A hazánkat elítélő EP-jelentés szerzője, Gwendoline Delbos-Corfield most állásfoglalást adna ki (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)