– A magyar uniós elnökség különleges uniós politikai helyzetben lép hivatalba, mivel az európai parlamenti választások után lesznek, a magyar elnökség időszakát az intézményi átmenet határozza meg. Ez széles lehetőségeket kínál ahhoz, hogy az elkövetkező intézményi és politikai ciklusnak a prioritásait alakíthassa Magyarország olyan módon, hogy a magyar érdekek és prioritások is megjelenjenek – mutatott rá Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős leendő miniszter pénteken Tusnádfürdőn.
A miniszter – aki augusztus 1-jétől tölti be a tárcavezetői posztot – a 32. Bálványosi nyári szabadegyetem és diáktábor (Tusványos) Válságok kora címmel rendezett pódiumbeszélgetésén azt mondta, mindezt egy neutrális, lojálisan együttműködő elnökség szerepében eljárva valósítaná meg Magyarország. Mint mondta, kiemelt jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az Európai Unió a globálisan csökkenő versenyképességét valamilyen módon helyre tudja állítani, meg tudja erősíteni. Kiemelte, hogy ennek számos tematikus eleme van. Ilyennek tekintik az unió kohéziós politikáját, a regionális gazdasági felzárkóztatás politikáját, amit a leendő miniszter európai uniós sikertörténetként értékelt, majd közölte, hogy a kohéziós politika és a versenyképesség nem ellentétei, hanem segítői egymásnak.
Emellett tervezik elvégezni a kohéziós politika félidei felülvizsgálatát, és azt szeretnék, hogy az unió kohéziós politikája a következő hétéves költségvetési ciklusban is – a jelenlegi szerződéses célok mentén – meghatározó eleme legyen a szervezet tevékenységének.
Szeretnék folytatni az unió migrációs politikájával kapcsolatos azon törekvéseket, amelyek konszenzust élveznek. Ilyennek tekintik a külső határok megerősített védelmét, a harmadik országokkal való együttműködést annak érdekében, hogy a migrációs nyomást kezelni lehessen, valamint a migráció okainak kezelését.
Bóka János felhívta a figyelmet, hogy előrelépést érne el a bővítési folyamatban is, mivel azt szeretnék, hogy minden egyes tagjelölt és potenciális tagjelölt esetében legyen érdemi haladás. A demográfiai kihívások kezelését szintén fontos kérdésnek tartotta a leendő miniszter, aki azon lépésekben lehetségesnek tartotta a koordinációt, amelyek közös érdeknek számítanak.
– Az uniós intézmények számára minden egyes válság, ami a szervezeten belül vagy azt érintően keletkezik, esély arra, hogy az európai integráció föderatív elemeit erősítsék. Az európai integráció folyamatában az egyre erősödő és egyre szélesebb körre kiterjedő uniós jogalkotás és egyre szigorúbb koordinációs mechanizmusok a tagállamokat lépésről lépésre megfosztják azoktól az eszközöktől, amelyek képessé teszik őket a válságok önálló kezelésére. Ezt látják a gazdaságpolitikában, a migrációs és menekültügyi szabályozás területén
– jegyezte meg.