Bóka János: Széles lehetőségeket kínál a magyar uniós elnökség

Az európai uniós ügyekért felelős leendő miniszter jelezte, hogy a magyar EU-elnökség időszakát az intézményi átmenet fogja meghatározni.

Szerinte azt nem lehet mondani, hogy az unió sikeres volt a gazdasági válság vagy a Covid-járvány kezelésében, de azt igen, hogy a válságkezelés során újabb és újabb hatáskörök, erőforrások kerültek uniós szintre, amelyek korábban nem ott voltak. – Az Európai Unió saját geostratégiai, biztonsági és gazdasági érdekei ellen cselekszik, amikor ezen országok csatlakozását lassítja, nem kezeli politikai prioritásként, és ellentmondásos jelzéseket küld a régióba. Ennek kizárólag politikai – egyes tagállamoknál belpolitikai – okai vannak – fogalmazott a  leendő miniszter a nyugat-balkáni bővítésről szólva.

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára Európa jövőjét illetően rámutatott: az európai biztonsági architektúra, amely 1975 után épült ki, a hatékony multilateralizmus, amelyről nemzetközi fórumokon sokat hallani, összeomlott. – A válságkezelés nem nemzetközi szervezetekben zajlik közösen, hanem külön-külön. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet gyakorlatilag megbénult a háború kezdete óta, nincs olyan döntéshozatali mechanizmus, ahol az érintett felek együtt tudnának megvitatni kérdéseket – szögezte le.

A háború egyik eredményeként jelölte meg ugyanakkor, hogy a NATO elkezdte magát komolyan venni. – A Krím annektálásával elindult, az orosz–ukrán háborúval folytatódott és fokozódott az a folyamat, amely a NATO keleti szárnyának rendkívüli megerősítését eredményezte – fejtette ki.

Emlékeztetett, hogy Svédország és Finnország esetében a magyar hozzáállás kezdettől támogató volt. A szövetségesi kapcsolat nagyon közeli bizalmi kapcsolat, és azt tapasztalták, hogy a két ország folyamatosan és aktívan fellép a nemzetközi szervezetekben Magyarországgal szemben. – Ezek után felmerül a kérdés, jó-e nekünk két ilyen szövetséges. Finnországnál volt egyfajta érzékenység az elmúlt egy évben arra, mi a magyar álláspont, a svédeknél ezt nem tapasztaltuk – jelezte. Hozzátette: egyértelmű katonai érdek a csatlakozás, de egyelőre kivárnak, politikai téren valamilyen gesztusra szükség van.

Benkő Levente, Magyarország korábbi izraeli nagykövete azt mondta: az Ukrajna keltette tektonikus mozgások a Közel-Keleten is érezhetőek. Rámutatott, hogy az izraeli álláspont nagyon hasonló a magyarhoz, elítélik az orosz agressziót, szolidárisak Ukrajnával, és komoly humanitárius segélyakciót indítottak, ugyanakkor minden alkalommal rögzítik: az ukrán érdekek nem sorolhatók az izraeli érdekek elé. – Kitartó európai és amerikai nyomás ellenére sem hajlandóak proaktív szerepet vállalni a fegyverszállításokban. Szempontként jelenik meg az izraeli fél oldaláról, hogy nem szeretnék a haditechnikájukat orosz vagy iráni kézben látni néhány hónap elteltével, az oda szállított fegyverek egy része ugyanis nem biztos, hogy a rendeltetési helyére kerül – tette hozzá.

Borítókép: Bóka János, európai uniós ügyekért felelős leendő miniszter a 32. Bálványosi nyári szabadegyetem és diáktábor (Tusványos) a Válságok kora című pódiumbeszélgetésén az erdélyi Tusnádfürdőn 2023. július 21-én (Fotó: MTI/Veres Nándor)