Kiállás Sulyok Tamás és a demokrácia mellett: délután tüntetést tartanak civilek a Sándor-palotánál

Újabb jobboldali demonstrációt tartanak a hétvégén Budapesten: vasárnap a Sándor-palota előtt szerveznek szimpátiatüntetést azok mellett a közjogi méltóságok és állami intézményvezetők mellett, akiknek távozását Magyar Péter követeli. Az esemény szervezői szerint a cél az alkotmányos intézmények függetlensége melletti kiállás.

A fenyegetett állami vezetők:

• Sulyok Tamás köztársasági elnök,
• Varga Zs. András, a Kúria elnöke,
• Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész,
• Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke,
• Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke,
• Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke,
• Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke,
• Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.

A Fidesz közleményben állt ki az államfő mellett, Gulyás Gergely, a párt parlamenti frakciójának vezetője pedig úgy fogalmazott: 

egy köztársasági elnököt hivatalából erőszakkal eltávolítani diktatúrában szokás.

Az alkotmányjogászok is bírálták Magyar Péter tervét

Sulyok Tamás lemondatása kapcsán megkerestük ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, aki emlékeztetett: a magyar közjogban legfeljebb politikai nyomásgyakorlásra találni példát. Felidézte, 1992. október 23-án a Kossuth téren kifütyülték és lemondásra szólították fel Göncz Árpád köztársasági elnököt, ennek azonban nem volt közjogi következménye, mert az államfő megbízatása kizárólag törvényben meghatározott eljárással szűnhet meg.

A példa jól mutatja, hogy még jelentős politikai vagy társadalmi nyomás sem írhatja felül a közjogi kereteket

– hangsúlyozta. 

Hack Péter jogászprofesszor, aki három évtizede tart az ELTE jogi karán retorikakurzusokat, a köztársasági elnök elmozdítását elemző Facebook-posztját a vitatkozással indította:

A hallgatóimnak mindig azt tanítottam, hogy a vitákban az érveik mindig legyenek erősebbek, mint a jelzőik. Aki a vitában erős jelzőket használ, annak gyengék az érvei. Vitatkozni nem személyekkel, hanem álláspontokkal kell, aki személyeskedik, annak nincsenek érvei.

Az alkotmányjogász szerint a Tisza Párt részéről a vitában nem hangzottak el közjogi érvek az elnök elmozdítása mellett. Emlékeztetett: az elnök jelölése és megválasztása 1990 óta gyakorlatilag ugyanazon szabályok szerint történt, ahogyan Göncz Árpádot, Mádl Ferencet, Sólyom Lászlót és a Fidesz által jelölt elnököket megválasztották. Mint megjegyezte, azoknál a közjogi tisztségeknél, ahol ezek a vádak jogosak, indokoltak lehetnek a rendhagyó lépések, az elnök esetében azonban ezek az érvek nem állnak meg.

Hack Péter nyilvánvalónak nevezte, hogy az új kormány és az új többség talál rá módot, hogy az elnököt eltávolítsa hivatalából, de ezzel csapdába is lép.

A jogállami normák korábbi megsértése indokolhatja, hogy az alkotmányos rendszer ezen okból bekövetkezett torzulását nem jogállami úton küszöböljék ki. Aki a pozíciójába a jogállam megsértésével került, a pozíció megszűnésekor nem hivatkozhat arra, hogy a jogállami elveket sérti a hivatal megszűnése, hiszen nem lehet különböző mércét alkalmazni a hivatalba lépéskor és a hivatalból elmozdításkor. Szerinte az elnök elmozdításánál pontosan ez történik.

Technikailag lehetséges, de elfogadhatatlan Sulyok Tamás idő előtti elmozdítása a hivatalából – derült ki a Pesti Srácok összeállításából. A lap által megkeresett jogászok álláspontja szerint a köztársasági elnök és más közjogi méltóságok politikai alapú eltávolítása hosszú távra kiható károkat okozna a magyar alkotmányos rendszerben.

Deák Dániel politikai elemző, aki maga is részt vesz a vasárnapi szimpátiatüntetésen, arra mutatott rá:

megalapozatlan Sulyok Tamást az aktivitása alapján támadni, hiszen nincs egyetlen kötelező államfői magatartás, a magyar politikatörténetben többféle szerepfelfogásra is volt példa.

A szakirodalom megkülönbözteti az aktívabb, politikai kezdeményezéseket is vállaló államfői szerepfelfogást és a visszafogottabb, elsősorban alkotmányos és reprezentatív modellt. Sulyok Tamás jogtudósként és az Alkotmánybíróság korábbi elnökeként egyértelműen az utóbbit választotta, ezért ritkábban szólal meg napi politikai ügyekben, és elsősorban az alkotmányos intézményrendszer működésére koncentrál – emlékeztetett.

Egy demokráciában és jogállamban egy közjogi méltóság mandátumát elsősorban jogi, nem pedig népszerűségi szempontok határozzák meg – hangsúlyozta Deák Dániel, aki szerint a vita nem csupán Sulyok Tamás személyéről szól, hanem arról is, hogy a demokratikus intézmények mennyire képesek ellenállni a pillanatnyi politikai nyomásnak, és hogy a közjogi tisztségviselők kitölthetik-e törvényben meghatározott mandátumukat.

Borítókép: Sulyok Tamás köztársasági elnök (Fotó: Csudai Sándor)