Magyar Péter szerint nem épült tároló, a számok szerint viszont igen

Magyar Péter szerint az előző Orbán-kormányok mulasztása miatt nem állt rendelkezésre elegendő energiatároló az elmúlt napok energiapiaci krízise idején. Bár a tárolókapacitás egy ideig nem tudta követni a naperőművek építését, az azonban nem igaz, hogy Magyarországon ne hoztak volna létre nagy akkumulátoros tárolókat, vagy hogy az elmúlt években ne indultak volna ilyen beruházásokat ösztönző programok. Ráadásul a következő hónapokban újabb, több mint ezer megawattnyi kapacitás állhat munkába.

A régió legnagyobb kapacitású energiatárolója Magyarországon van. Fotó: Kelet-Magyarország/Bozsó Katalin

Az Alteo úttörő volt a magyarországi energiatárolásban, igaz, nem állami cég (Fotó: Észak-Magyarország/Bujdos Tibor)

A felsorolásból kiderül, hogy magántőke és állami pénzek is áramoltak a területbe. Látható az is, hogy igazán az utóbbi években lendült fel a szegmens, míg a naperőművi kapacitás már korábban több gigawattos méretűre nőtt. A nagy naperőművek építése a 2010-es évek végén és a 2020-as évek elején már viszonylag jól kiszámítható üzleti modell volt, de a nagy akkumulátoros tárolók akkor még drágák voltak (egy teljes rendszer kiépítése akár 30 százalékkal olcsóbb ma, mint sok évvel ezelőtt), és nem volt egyértelmű, miből termelik ki a beruházás árát.

Négy program indult a tárolás ösztönzéséért

De folytatódik, ami néhány évvel ezelőtt elkezdődött, és az idei év végéig hozzávetőleg 1360 megawatt tárolókapacitás állhat munkába, amit Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője a Világgazdaságnak korábban nyilatkozva érdemi előrelépésnek nevezett. „A napenergia-termelés növekedése következtében alakult ki az a helyzet, hogy nyáron, napsütéses időszakokban Magyarország gyakran villamosenergia-exportőrré válik, mivel a megtermelt energia nem használható fel teljes mértékben belföldön” – ismertette a szakértő, kiemelve, hogy sokszor rendkívül alacsony, esetenként negatív árakon lehet csak eladni ezt a mennyiséget. Ezzel szemben az esti csúcsidőszakban nagyon jelentős, 2–4 GW, magas árú importra szorul az ország.

Erre a kettősségre reagál több, párhuzamosan futó tárolótámogatási program. Összességében a 8,4 gigawatt beépített naperőművi kapacitással rendelkező hazai rendszerbe év végéig hozzávetőleg 1360 MW/2720 MWh léphet be.

• A Metároló program keretében mintegy 500 MW/1000 MWh léptékű kapacitás lép be a rendszerbe 2026 tavaszáig;
• az energiaintenzív fogyasztók programja legalább 600 MW/1200 MWh kiépítését célozza, 
• a lakossági szegmensben a Napenergia Plusz program révén körülbelül 60 MW/120 MWh kapacitás valósult meg,
• az új Otthoni Energiatároló Programtól pedig további mintegy 200 MW/400 MWh decentralizált kapacitás várható.

Kaderják Péter szerint a számokból jól látszik, hogy ez a tárolói kapacitás egyelőre elsősorban a problémák mérséklésére alkalmas, teljes körű megoldást nem nyújt: a termelés és a fogyasztás időbeli eltéréseinek kezeléséhez további, jelentős volumenű tárolói fejlesztésekre lesz szükség.

Van itt még egy érdekes kanyar

Egy gondolat erejéig még vissza kell kanyarodni a lakossági programokhoz. Mint arról beszámoltunk, az Otthoni energiatároló program második üteme parkolópályán van jelenleg, az elsővel kapcsolatban pedig halmozódik a türelmetlenség. Az első ütemet 2026 január 15-én hirdette meg az előző kormány, a második ütem 2026. március 16-án indult, és 2026. szeptember 30-ig tartott volna. Azonban még aznap bejelentették a pályázat felfüggesztését, ezért most tanácstalanok azok a jelentkezők, akiknek még nem bírálták el az első körös pályázatát, illetve azok a kivitelezők, amelyek munkatársakkal és eszközökkel felkészültek az energiatárolók telepítésére. A Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium nem reagált a Világgazdaság megkeresésére. Meglehet, hogy éppen a költözködés miatt.