Vandálok felgyújtották a Pest vármegyei Nagykovácsi melletti Nagy-Szénáson pár éve állított fa keresztet. Mindezt Augusztus 20-án, az államalapítás ünnepének napján. A Kéktúrának is részét képező, 550 méter magas csúcsra évekkel ezelőtt felállított kereszt felgyújtása komoly indulatokat váltott ki a falu lakóiból,
míg egyesek azonnal gyűjtést indítottak, hogy lakossági összefogásból mielőbb pótolják az ikonikussá vált keresztet, a település liberális oldala szinte örül, hogy egyesek tábortüzet raktak a felgyújtott jelképből.
Kósa Emőke, aki a legutóbbi önkormányzati választáson függetlenként, de a teljes balliberális ellenzék támogatásával indult a polgármesteri címért, de elbukott, közösségi oldalán igyekezett amellett érvelni, hogy a természetvédelmi, Európa-diplomás területen nem lehet csak úgy keresztet állítani. Kósa azt írta, „a felháborodott hozzászólások mellett sokan csatlakoztak egy helyi lakos ötletéhez, hogy közadakozásból állítsuk fel újra a keresztet, esetleg tegyünk köré néhány padot is, stb.
Szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy ilyen objektum felállításának nem ez a módja.
Elsősorban egy szigorúan védett, Magyarországon egyedülálló természeti terület érintettsége elsődleges szempont, amelyről szakemberek döntenek először és nem a lakosság”. Az ellenzék által támogatott képviselő azért megjegyzi, nem magával a keresztállítással van a problémája, hanem azzal, hogy körültekintően szükséges eljárni az elhelyezésével kapcsolatosan. „És ez jelenti azt is, hogy közösségi konszenzusra kell jutnunk a hely kiválasztásával kapcsolatban is” – tette hozzá.
A keresztet egyébként 2019-ben egy újságíró emlékére állították barátai, néha kollégájuk kedvelt helye volt a Nagy-Szénás, gyakran járt oda, szeretett ott relaxálni. A kereszt az elmúlt években kirándulók sokaságának nyújtott felemelő látványt, miként a csúcson az égbe nyúlt, a helyiek sem ágáltak ellene.
Egészen mostanáig,
a kereszt felgyújtásával ugyanis többen vérszemet kaptak, hogy fennen hangoztassák, egy ilyen jelképnek nincs helye sem a Nagy-Szénáson, sem máshol.
A érvek pró és kontra megjelentek a közösségi oldalakon, a vita mára egészen elfajult. „Kíváncsi lennék, mi lenne ha a kereszt helyett mondjuk egy nagy szivárványos zászló lenne, vagy egy totem oszlop, vagy egy sztúpa. Esetleg egy szobor. (…)
Engem személy szerint roppant mód zavar ez az erőszakos keresztény jelkép kipakolása mindenhova, az én nézeteimmel például nem egyezik.
Dühít az erőszakos megnyilvánulása azoknak az embereknek akik oda keresztet akarnak mintha semmi más nem lenne jó oda, kötelező jelleggel keresztet kell ráerőltetni mindenkire meg arra is akit ez nem érdekel csak azért mert nekik ez a nézetük, vallassuk, hitük vagy bárhogy hívjak” – fogalmazott egy helyi lakos. Mire válaszként egy hozzászóló azt írta:
„A kereszt nem elsősorban vallási jelkép, hanem a múltunk és talán közös jövőnk a normalitás az európai kulturális összetartozás szimbóluma,
melynek árnyéka alá minden ideológia és nézet elférhet, nem lehet a keresztet mások elleni jelképének beállítani és felhasználni.”
Számomra elfogadhatatlan, hogy egy keresztet feldarabolnak és felgyújtanak. Talán szalonnát is sütöttek rajta... Nem értek egyet azzal, hogy egy kereszt – vagy bármely vallási szimbólum – valaki ellen irányulna, és érzékenységet sértene. Nem értek egyet azzal, hogy egy kereszt árt egy természetvédelmi területnek. (De természetesen beszerezzük a szükséges engedélyeket.) – reagált a történtekre Menczer Tamás, Nagykovácsi országgyűlési képviselője. Világossá tette, ha rajta múlik, mindent el fog követni, hogy az elégetett kereszt helyén újra keresztet építsenek.
Borítókép: Kereszt a Nagy-Szénáson (Fotó: Magyar Nemzet)
