Dinamikusan nő a nevelőszülők száma, de még több kellene belőlük

Fülöp Attila államtitkár négy fontos célt jelölt meg a jövőre nézve: a gyermekvédelmi dolgozók anyagi, erkölcsi és társadalmi megbecsültségének erősítését, a nevelőszülők helyzetének erősítését, a különleges-speciális igényű gyerekeknek minél több megfelelő intézmény kialakítását, valamint azt, hogy mindezt az egyházi szereplőkkel összefogva valósítsák meg.

Oroszlány, 2023. július 17. Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelõs államtitkára az oroszlányi Szociális Szakápolási Központban tartott sajtótájékoztatón 2023. július 17-én. Az országban hat helyszínen a korábban kórházakhoz tartozó szakápolási létesítmények szociális intézményekhez kerültek át. Az intézkedés 334 férõhelyet érint, hat helyszínen, Celldömölkön, Kunhegyesen, Oroszlányban, Pincehelyen, Vásárosnaményban, valamint a fõváros XII. kerületében. A szakápolási központok az idõsotthonok egy speciális formáját jelentik. MTI/Bodnár Boglárka Fotó: Bodnár Boglárka

Akkor lehet igazán hatékony a gyermekvédelem, ha minél több szereplőt be tudnak vonni, a szakemberek mellett önkéntes civilekre és gazdasági társaságokra, cégekre is szükség van – mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a Kárpát-medencei református gyermekvédelmi konferencián.

Fülöp Attila a Református Szeretetszolgálat által szervezett eseményen kiemelte a gyermekvédelemben az egyházak szerepét, amelyek szerinte azért fontosak, 

mert több évszázados tapasztalatuk van a szociális területen, és élvezik a társadalom bizalmát is.

Egy másik fontos szereplőnek a nevelőszülőket nevezte, akikre – megfogalmazása szerint – azért van nagy szükség, mert „egy elvesztett család pótlására nincs jobb megoldás, mint egy másik család”.

Jelenleg a 23 ezer gyermekvédelmi szakellátásban részesülő fiatal majdnem 70 százaléka nevelőszülőnél él. 

Az elmúlt négy évben háromszázzal nőtt a nevelőszülők száma, de még többre lenne szükség – közölte az államtitkár. Fülöp Attila kiemelte, a kormány támogatja a nevelőszülőket. Az elmúlt évek intézkedései közül megemlítette a nevelőszülői gyed és a foglalkoztatási jogviszony bevezetését a nevelőszülőknek, a speciális és különleges gyerekekkel foglalkozók többletdíjának növelését, a nevelési ellátmány 25 százalékos idei emelését és a nevelőszülők számára biztosított rezsitámogatást.

Fülöp Attila felhívta a figyelmet arra, hogy kevés szó esik arról, mi történik a fiatalokkal, miután kikerülnek a szakellátásból. Ezért az elmúlt évben kutatásokat végeztek a gyerekek tehetséggondozásának és pályaválasztásának témájában, valamint elindították az Apponyi Franciska Jövőműhely programot, amelyben gazdasági társaságok vállalják gyermekvédelmi szakellátásban élők mentorálását.

A program célja, hogy a cégek erőforrásként tekintsenek ezekre a gyerekekre, és ne érje őket hátrányos megkülönböztetés, amikor egy munkára jelentkeznek 

– hangoztatta az államtitkár. A szakellátásban élő gyerekek tanulmányi sikereivel kapcsolatban beszámolt arról, hogy a tavalyi nyolcadikosok 66 százaléka az első helyen megjelölt középiskolába jutott be.

Czibere Károly, a Református Szeretetszolgálat főigazgatója arról beszélt, hogy az elmúlt tíz évben nagy változások történtek Magyarországon a gyermekvédelem területén, amelynek köszönhetően minden gyerekekkel kapcsolatos mutató – például a szegénységi, a jövedelmi és a kirekesztettségi kockázat – a felére csökkent, és a fejlesztések továbbra is tartanak.

Borítókép: Fülöp Attila (Fotó:MTI/Bodnár Boglárka)