Magyarországnak nem ad pénzt Brüsszel, de a Soros-szervezeteknek jut bőven

A hazai Soros-szervezeteknek nincs okuk panaszra. Jut pénz az ügyvédek érzékenyítésére emberi jogi kérdésekben és iskolai LMBTQ-kampányokra is. A tanárok béremelésére szánt forrásokat azonban mondvacsinált okok miatt visszatartják. Ez a helyzet azután alakult ki, miután a Soros-hálózat bejelentette, lejjebb csavarja tevékenységét Európában, és ezután Brüsszelre hárul bizonyos projektek finanszírozása. Mely szervezetek részesülhetnek a pénzből a jövőben és melyek kaptak eddig? Milyen témákat támogat majd az Európai Bizottság? Cikksorozatunk harmadik részében ezen témát járjuk körül.

Berlin, 2017. június 8. Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az Európai Roma Mûvészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett berlini ünnepségen 2017. június 8-án. (MTI/EPA/Clemens Bilan) Fotó: CLEMENS BILAN

Magyarország EU-s pénzektől való elvágásában a már említett Transparency International Magyarország is részt vett, 12 millió forintot kaptak Soroséktól 2021-ben arra, hogy monitorozzák a támogatások felhasználását. A lényeg az volt, hogy a pályázatok vizsgálata során olyan anomáliákat találjanak, amelyekre hivatkozva később meg lehet akadályozni, hogy a kormány a továbbiakban is kaphasson ilyen kifizetéseket.

Hasonlóan sikeres lehet a jövőben az Európai Bizottságnál a K-Monitor, amely jelentős mennyiségű pénzt kapott a Soros nevével fémjelzett Nyílt Társadalom Alapítványoktól.

Idegen gazdasági érdekek támogatói

A Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület az Átlátszó.hu alapítványával partnerségben tudott nyerni az Európai Bizottság által meghirdetett Közös Értékeink Program első körében. A gödi szervezet arról ismert, hogy megpróbálta megfúrni a helyi Samsung-gyár megépítését, amely a város legjelentősebb beruházása és komoly lehetőségeket kínál a térségbelieknek. Tekintve, hogy a hasonló projektekre nagy az igény Európa szinte minden országában, felmerül a kérdés, hogy a civilnek mondott gödi szervezet vajon kinek az érdekeit képviseli? Érdemes megemlíteni, hogy az Átlátszó jelentős mennyiségű Soros-támogatásban részesült az elmúlt években.

Az idegen gazdasági érdekek kiszolgálói közé tartozik az Együtt Debrecenért Egyesület és a Debreciner.hu baloldali portál is, amely nyíltan vállalja, hogy a nyitott társadalom eszméje által uralt közéletet szeretnének. Ezért természetesen pénzt is kaptak a Soros-alapítványoktól. Mindemellett rendszeresen ágálnak a CATL akkumulátorgyár-beruházás ellen és lelkesen számolnak be a kormányellenes civilek és pártok tevékenységéről. Az EU várhatóan a 2030-as években kivezeti a belső égésű motorral rendelkező gépjárműveket, így az akkumulátorgyártás kulcsfontosságú iparág lesz. A hasonló beruházásokért is nagy verseny folyik az államok között az unióban.

Eddigi tevékenységük és a Sorostól kapott temérdek mennyiségű pénz miatt érdemes megemlíteni a Civil Kollégium Alapítványt (CKA) is, amely minden bizonnyal sikerrel fog pályázni az EB által nyújtott támogatásokra. Egyik jelentős projektjük a Helyi Demokrácia Műhely, amely az önkormányzati szereplőket és a civil szervezeteket hozza össze bizonyos ügyek mentén, a résztvevők között nagy számban találhatunk a balliberális oldalhoz köthető civil szervezeteket, például a C8 névre hallgató tömörülést, amelynek jelöltje, Pikó András vezeti a VIII. kerületi önkormányzatot a balliberális pártokkal karöltve. A CKA részt vett számos baloldalhoz köthető civil szervezet létrehozásában, megalapításában is.

 

Bevándorlás

Brüsszeltől mindig jelentős támogatást várhatnak azok a szervezetek, amelyek elősegítik a tömeges bevándorlást. Ilyen például a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, amelyet Soros György alapítványa már 2016-ban támogatott. A szervezet már 2015-ben is aktív volt, akkor 21 ezer dollárnyi pénzt kaptak a tranzitzónákban felállítani kívánt információs pontok üzemeltetésére. Az EB pályázatain is jó eséllyel indulhatnak.

A Magyar Helsinki Bizottság szintén számtalanszor bizonyította bevándorláspárti álláspontját: még évekkel a bevándorlási válság után, 2021-ben is a menedékjogi rendszert bírálták, de felszólaltak egy afgán migráns kitoloncolása ellen.

Borítókép: Soros György (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)