Magyarországnak nem ad pénzt Brüsszel, de a Soros-szervezeteknek jut bőven

A hazai Soros-szervezeteknek nincs okuk panaszra. Jut pénz az ügyvédek érzékenyítésére emberi jogi kérdésekben és iskolai LMBTQ-kampányokra is. A tanárok béremelésére szánt forrásokat azonban mondvacsinált okok miatt visszatartják. Ez a helyzet azután alakult ki, miután a Soros-hálózat bejelentette, lejjebb csavarja tevékenységét Európában, és ezután Brüsszelre hárul bizonyos projektek finanszírozása. Mely szervezetek részesülhetnek a pénzből a jövőben és melyek kaptak eddig? Milyen témákat támogat majd az Európai Bizottság? Cikksorozatunk harmadik részében ezen témát járjuk körül.

Berlin, 2017. június 8. Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az Európai Roma Mûvészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett berlini ünnepségen 2017. június 8-án. (MTI/EPA/Clemens Bilan) Fotó: CLEMENS BILAN

Az idei év augusztusában jelentős felfordulást okozott Soros György fiának, Soros Alexnek a bejelentése, miszerint az általa vezetett Nyílt Társadalom Alapítványok kivonul Európából, hogy főként az amerikai politikára és Ázsiára összpontosítson. A bejelentést azóta árnyalták Sorosék, mondván, hogy számos magyarországi projektjüket nem érinti a bejelentés.

Bár még mindig nem látni tisztán, hogy pontosan hogyan érinti a hazai balliberális körökhöz és pártokhoz kötődő civil szervezeteket az átszervezés, Sorosék is utaltak arra, hogy számos projektet ezután az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság (EB) finanszíroz tovább. Mint azt korábban bemutattuk, a 2021–2027 közötti uniós pénzügyi ciklusban eddig is komoly mennyiségű forrást osztott ki az EU a hazai nem kormányzati szervezetek (NGO) között az úgynevezett Közös Értékeink Program (CERV) keretében. De mely szervezetek és milyen további projektek kapcsán számíthatnak még támogatásra a balliberális NGO-k?

 

Emberi jogok

A Sorosék által korábban is finanszírozott Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 26,5 millió forintot nyert el egy – a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen vitt – projektre, amely az Európai Unió Alapjogi Chartáját ajánlaná a jogásztársadalom figyelmébe a magyarországi emberi jogi perekben.

Várhatóan az Európai Bizottság kedvezményezettje lesz a Transparency International Magyarország is, amely szintén jelentős mennyiségű adományt kapott Soroséktól. A szervezet olyan kiemelkedően „fontos” témák feldolgozásában segíti a közvéleményt, mint például „transznemű volt-e Jézus?” – derült ki a tavalyi Sziget Fesztiválon.

 

Az EU-s források meglékelése

Miközben a hazai ellenzék mindinkább igyekszik ellehetetleníteni az uniós források érkezését hazánkba, a balliberális civil szervezetek sem maradtak tétlenek ezen a területen. Egyikük a már korábban is említett Magyar Helsinki Bizottság, amely 2016 és 2021 között csillagászati összeget, több mint 2 millió dollárt kapott Soros György és Soros Alex alapítványaitól. A Helsinki nemrég büszkén hirdette is az uniós források visszatartásában játszott szerepét.

Magyarország EU-s pénzektől való elvágásában a már említett Transparency International Magyarország is részt vett, 12 millió forintot kaptak Soroséktól 2021-ben arra, hogy monitorozzák a támogatások felhasználását. A lényeg az volt, hogy a pályázatok vizsgálata során olyan anomáliákat találjanak, amelyekre hivatkozva később meg lehet akadályozni, hogy a kormány a továbbiakban is kaphasson ilyen kifizetéseket.

Hasonlóan sikeres lehet a jövőben az Európai Bizottságnál a K-Monitor, amely jelentős mennyiségű pénzt kapott a Soros nevével fémjelzett Nyílt Társadalom Alapítványoktól.

Idegen gazdasági érdekek támogatói

A Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület az Átlátszó.hu alapítványával partnerségben tudott nyerni az Európai Bizottság által meghirdetett Közös Értékeink Program első körében. A gödi szervezet arról ismert, hogy megpróbálta megfúrni a helyi Samsung-gyár megépítését, amely a város legjelentősebb beruházása és komoly lehetőségeket kínál a térségbelieknek. Tekintve, hogy a hasonló projektekre nagy az igény Európa szinte minden országában, felmerül a kérdés, hogy a civilnek mondott gödi szervezet vajon kinek az érdekeit képviseli? Érdemes megemlíteni, hogy az Átlátszó jelentős mennyiségű Soros-támogatásban részesült az elmúlt években.

Az idegen gazdasági érdekek kiszolgálói közé tartozik az Együtt Debrecenért Egyesület és a Debreciner.hu baloldali portál is, amely nyíltan vállalja, hogy a nyitott társadalom eszméje által uralt közéletet szeretnének. Ezért természetesen pénzt is kaptak a Soros-alapítványoktól. Mindemellett rendszeresen ágálnak a CATL akkumulátorgyár-beruházás ellen és lelkesen számolnak be a kormányellenes civilek és pártok tevékenységéről. Az EU várhatóan a 2030-as években kivezeti a belső égésű motorral rendelkező gépjárműveket, így az akkumulátorgyártás kulcsfontosságú iparág lesz. A hasonló beruházásokért is nagy verseny folyik az államok között az unióban.

Eddigi tevékenységük és a Sorostól kapott temérdek mennyiségű pénz miatt érdemes megemlíteni a Civil Kollégium Alapítványt (CKA) is, amely minden bizonnyal sikerrel fog pályázni az EB által nyújtott támogatásokra. Egyik jelentős projektjük a Helyi Demokrácia Műhely, amely az önkormányzati szereplőket és a civil szervezeteket hozza össze bizonyos ügyek mentén, a résztvevők között nagy számban találhatunk a balliberális oldalhoz köthető civil szervezeteket, például a C8 névre hallgató tömörülést, amelynek jelöltje, Pikó András vezeti a VIII. kerületi önkormányzatot a balliberális pártokkal karöltve. A CKA részt vett számos baloldalhoz köthető civil szervezet létrehozásában, megalapításában is.

 

Bevándorlás

Brüsszeltől mindig jelentős támogatást várhatnak azok a szervezetek, amelyek elősegítik a tömeges bevándorlást. Ilyen például a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, amelyet Soros György alapítványa már 2016-ban támogatott. A szervezet már 2015-ben is aktív volt, akkor 21 ezer dollárnyi pénzt kaptak a tranzitzónákban felállítani kívánt információs pontok üzemeltetésére. Az EB pályázatain is jó eséllyel indulhatnak.

A Magyar Helsinki Bizottság szintén számtalanszor bizonyította bevándorláspárti álláspontját: még évekkel a bevándorlási válság után, 2021-ben is a menedékjogi rendszert bírálták, de felszólaltak egy afgán migráns kitoloncolása ellen.

Borítókép: Soros György (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)