A magyar kutató-fejlesztő műhelyeket és munkájukat a főleg európai befektetők és védelmi szakemberek számára bemutató előadáson Porkoláb Imre miniszteri biztos kiemelte, hogy a legmodernebb technológiák átvételén és egyes védelmi eszközök gyártásán túlmenően olyan hozzáadott értékek előállítása a kitűzött stratégiai cél, amelyek más területeken is hasznosulhatnak; így nem véletlen, hogy az ország valamennyi kutató-fejlesztő központja számára adott a különböző projektekben való részvétel lehetősége.
Példaként említette a fegyverek kutatás-fejlesztését, a távvezérelt- és önvezető járművek fejlesztését,
a robotikát és ezek tesztelését, a biotechnológiai kutatásokat, valamint az anyagvizsgálati- és tesztelő tevékenységet, amelyek eredményeit többek között a humánegészségügyben és a környezetvédelemben is szeretnék hosszú távon is felhasználni.
További fontos célnak nevezte a hozzáadott értéket felmutatni képes kis- és közepes vállalkozások bevonását az együttműködésbe,
mert úgy véli, hogy a magyar kutatók problémamegoldó- és a vállalkozások alkalmazkodó képességében is vannak további tartalékok.
Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat vezetője a rendezvényt megnyitó beszédében azt emelte ki, hogy a 48 magyar kutatóintézet és ezek 116 kutatócsoportjának már futó, illetve tervezett kutatásainak négy pillére a biztonság és védelem területén kívül a zöld átmenet, az egészséges életmód és a digitális átállás további elősegítése, fejlesztése.
Szabó Gábor, a szegedi ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás kutatóközpont (ELI-ALPS) vezetője pedig a lézerközpont legújabb kutatási projektjeit mutatta be. Az előadók a prezentációik után a miniszteri biztossal együtt eszmecserét folytattak a jelenlévő, mintegy 180 meghívott szakmai érdeklődővel, továbbá a lehetséges befektetők kérdéseire is válaszoltak.
