Három ponton is elbukhat Karácsonyék mikroadományos védekezése

Adománygyűjtő láda, jegyzőkönyv, aláírás, mikroadomány – ezek a kulcsszavai az utóbbi időszak egyik legnagyobb hazai politikai botrányának, a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom finanszírozási ügyének. Összevetettük az eddig nyilvánosságra került információkat az adománygyűjtés hatályos jogi szabályaival, és ezek alapján úgy tűnik: három ponton is elbukhat Karácsonyék mikroadományokról szóló védekezése.

Budapest, 2023. november 17. Karácsony Gergely fõpolgármester (k), Tüttõ Kata (b) és Kerpel-Fronius Gábor fõpolgármester-helyettesek a Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából megnyílt Városháza park passzázs, amely összeköti a Károly körút és a Városház utca közötti kapukat, és a Városháza udvara megnyitásán a Városháza parkban 2023. november 17-én. MTI/Lakatos Péter Fotó: Lakatos Péter

Nem túlzás azt állítani, hogy fél éve Karácsony Gergely 99 Mozgalom nevű szervezetének finanszírozási botrányától hangos a magyar közélet. S nem csak annak jobboldali része, balról is élénken érdeklődnek aziránt, kik, miért és főként hogyan adtak félmilliárd forintot arra, hogy Karácsony Gergely megnyerje 2021-ben a baloldal kétfordulós előválasztását, majd ringbe szálljon a miniszterelnöki posztért. Karácsony végül az első előválasztási forduló után visszalépett, ám úgy fest, az adománygyűjtés körüli botrány még csak ezután bontakozik ki részleteiben.

Jogszabályok szerint

Pedig nem lett volna nehéz dolga a 99 Mozgalomnak, az adománygyűjtés folyamatát ugyanis világosan megszabja a 350/2011 kormányrendelet. A jogszabály sok más mellett tartalmazza, hogy pénzt ládában is lehet gyűjteni. 

Ekkor az adománygyűjtő doboznak zártnak kell lennie, mégpedig úgy, hogy az adományt elhelyezhessék benne, de a bedobott készpénzt vagy más értéket csak a láda felnyitásával lehessen kivenni. A gyűjtőládán fel kell tüntetni a gyűjtő szervezet nevét, elérhetőségét.

Fontos az is, hogy a láda felnyitásakor az adománygyűjtő szervezet erre feljogosított legalább két képviselője jelen legyen. A felnyitáskor a képviselők jegyzőkönyvet vesznek fel a gyűjtőláda állapotáról, az abban talált adomány mennyiségéről, utóbbiról például címletek szerint. Ezután gondoskodni kell arról, hogy a szervezet könyveibe bejegyezzék a juttatást.

Emellett – Karácsonyék ügye szempontjából – lényeges az is, hogy az adomány gyűjtője köteles tájékoztatni az adakozókat a gyűjtés céljáról.

Fényt kapó részletek

A jogi előírások mellett érdemes felsorolni mindazokat a tényeket, amelyeket Karácsonyék botrányában eddig megismerhetett a nyilvánosság.

– A 99 Mozgalom számlájára 506 millió forintot fizetett be készpénzben a szervezet képviselője, Perjés Gábor.

– Befizetések 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között történtek, vagyis esett tétel a baloldali előválasztás és az országgyűlési voksolás utáni időszakra is.

– Az összeg Karácsony és Perjés állítása szerint csekély összegű adományokból jött össze, a pénzt ládában gyűjtötték.

–- A 99 Mozgalom számlavezető bankja, az OTP feljelentést tett. Eszerint Perjés döntően nagy címleteket fizetett be, a bankók nemegyszer újak, gyűrődésmentesek voltak, sorszámuk követte egymást, ezek miatt leginkább csomagokban érkezhettek.

– Az ügyben nyomozó NAV emberei házkutatást tartottak Tordai Csaba ügyvédi irodájában. Tordai korábban Gyurcsány Ferenc államtitkára volt, jelenleg Karácsony jogi főtanácsadója.

– A Tordai irodájában lefoglalt iratokból információk szerint az derült ki, hogy az adománygyűjtő ládák tíz jegyzőkönyvén az MSZP két munkatársának neve szerepelt. A szocialista párt viszont egy jegyzőkönyv aláírását ismerte el, vagyis az adománygyűjtő ládák tíz okiratából kilencet meghamisíthattak.

Paragrafusok kontra események

Ha a jog követelményeit összevetjük a történtekkel, három ponton merülnek fel kérdések.

Egyrészt a láda kinyitásakor jegyzőkönyv készül, amiből kiderül, hogy a ládában milyen címletű bankók voltak, összesen milyen értékben. Szignójukkal a jegyzőkönyv aláírói ezt igazolják. 

Ha viszont az aláírások hamisak, akkor a jegyzőkönyvben szereplő adatok is kétségessé válnak, vagyis már nem lehet biztosan tudni, hogy mennyi pénz volt az adománygyűjtő ládában, ahogy azt sem: volt-e egyáltalán adománygyűjtő láda. Ha nem volt, akkor honnan származik a pénz?

Másrészt, ha a bankjegyek valóban kötegben kerültek bele Karácsonyék dobozába, akkor a pénzt nem sok ember adta össze, vagyis nem adománygyűjtés és nem mikroadományozás történt, hanem valami egészen más. Kérdés, mi.

Harmadszor, a jogszabály szerint tájékoztatni kell az adományozót az adakozás céljáról. A 99 Mozgalom Karácsony előválasztási győzelmét, majd a baloldal hatalomra jutását volt hivatva elősegíteni, de Perjés Gábor még 2022 szeptemberében, vagyis szűk fél évvel a legutóbbi országgyűlési választás után is fizetett be olyan pénzt, ami állítólag mikroadományból jött. Hónapokkal a negyedik kétharmados baloldali vereség után mit mondtak az adakozóknak, mi az adománygyűjtés célja? 

Ha pedig korábban kapott adományokról volt szó, akkor az a kérdés merül fel, hogy a választók kampányra adott pénzét miért nem arra költötték Karácsonyék, amire azt kapták.

Kérdésből egyelőre sok van, válaszból kevés: Karácsony Gergely, Perjés Gábor és Tordai Csaba ugyanis napok óta nem válaszol a Magyar Nemzet kérdéseire a mikroadományos ügyben.

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester, Tüttő Kata és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettesek a Városháza parkban 2023. november 17-én (Fotó: MTI/Lakatos Péter)