Három ponton is elbukhat Karácsonyék mikroadományos védekezése

Adománygyűjtő láda, jegyzőkönyv, aláírás, mikroadomány – ezek a kulcsszavai az utóbbi időszak egyik legnagyobb hazai politikai botrányának, a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom finanszírozási ügyének. Összevetettük az eddig nyilvánosságra került információkat az adománygyűjtés hatályos jogi szabályaival, és ezek alapján úgy tűnik: három ponton is elbukhat Karácsonyék mikroadományokról szóló védekezése.

Budapest, 2023. november 17. Karácsony Gergely fõpolgármester (k), Tüttõ Kata (b) és Kerpel-Fronius Gábor fõpolgármester-helyettesek a Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából megnyílt Városháza park passzázs, amely összeköti a Károly körút és a Városház utca közötti kapukat, és a Városháza udvara megnyitásán a Városháza parkban 2023. november 17-én. MTI/Lakatos Péter Fotó: Lakatos Péter

Fényt kapó részletek

A jogi előírások mellett érdemes felsorolni mindazokat a tényeket, amelyeket Karácsonyék botrányában eddig megismerhetett a nyilvánosság.

– A 99 Mozgalom számlájára 506 millió forintot fizetett be készpénzben a szervezet képviselője, Perjés Gábor.

– Befizetések 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között történtek, vagyis esett tétel a baloldali előválasztás és az országgyűlési voksolás utáni időszakra is.

– Az összeg Karácsony és Perjés állítása szerint csekély összegű adományokból jött össze, a pénzt ládában gyűjtötték.

–- A 99 Mozgalom számlavezető bankja, az OTP feljelentést tett. Eszerint Perjés döntően nagy címleteket fizetett be, a bankók nemegyszer újak, gyűrődésmentesek voltak, sorszámuk követte egymást, ezek miatt leginkább csomagokban érkezhettek.

– Az ügyben nyomozó NAV emberei házkutatást tartottak Tordai Csaba ügyvédi irodájában. Tordai korábban Gyurcsány Ferenc államtitkára volt, jelenleg Karácsony jogi főtanácsadója.

– A Tordai irodájában lefoglalt iratokból információk szerint az derült ki, hogy az adománygyűjtő ládák tíz jegyzőkönyvén az MSZP két munkatársának neve szerepelt. A szocialista párt viszont egy jegyzőkönyv aláírását ismerte el, vagyis az adománygyűjtő ládák tíz okiratából kilencet meghamisíthattak.

Paragrafusok kontra események

Ha a jog követelményeit összevetjük a történtekkel, három ponton merülnek fel kérdések.

Egyrészt a láda kinyitásakor jegyzőkönyv készül, amiből kiderül, hogy a ládában milyen címletű bankók voltak, összesen milyen értékben. Szignójukkal a jegyzőkönyv aláírói ezt igazolják. 

Ha viszont az aláírások hamisak, akkor a jegyzőkönyvben szereplő adatok is kétségessé válnak, vagyis már nem lehet biztosan tudni, hogy mennyi pénz volt az adománygyűjtő ládában, ahogy azt sem: volt-e egyáltalán adománygyűjtő láda. Ha nem volt, akkor honnan származik a pénz?

Másrészt, ha a bankjegyek valóban kötegben kerültek bele Karácsonyék dobozába, akkor a pénzt nem sok ember adta össze, vagyis nem adománygyűjtés és nem mikroadományozás történt, hanem valami egészen más. Kérdés, mi.

Harmadszor, a jogszabály szerint tájékoztatni kell az adományozót az adakozás céljáról. A 99 Mozgalom Karácsony előválasztási győzelmét, majd a baloldal hatalomra jutását volt hivatva elősegíteni, de Perjés Gábor még 2022 szeptemberében, vagyis szűk fél évvel a legutóbbi országgyűlési választás után is fizetett be olyan pénzt, ami állítólag mikroadományból jött. Hónapokkal a negyedik kétharmados baloldali vereség után mit mondtak az adakozóknak, mi az adománygyűjtés célja? 

Ha pedig korábban kapott adományokról volt szó, akkor az a kérdés merül fel, hogy a választók kampányra adott pénzét miért nem arra költötték Karácsonyék, amire azt kapták.

Kérdésből egyelőre sok van, válaszból kevés: Karácsony Gergely, Perjés Gábor és Tordai Csaba ugyanis napok óta nem válaszol a Magyar Nemzet kérdéseire a mikroadományos ügyben.

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester, Tüttő Kata és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettesek a Városháza parkban 2023. november 17-én (Fotó: MTI/Lakatos Péter)