Bármilyen félelmetesen is hangzik, nemcsak bűnözőket vagy eltűnt személyeket köröz nyilvánosan a rendőrség, hanem ismeretlen személyazonosságú holttesteket és holttestrészeket is – írja a Mandiner. A lap elárulta, hogy az ismeretlen holttestek, illetve testrészek körözési listáját bárki megnézheti a rendőrség honlapján, ahol jelenleg több mint 1100 ilyen jellegű országos körözés van kiadva. Mindegyiknél szerepel a holttest megtalálásának időpontja, helyszíne, neme, részletes személyleírása és ruhájának leírása is.
A Mandiner megkeresésére válaszolva az ORFK kommunikációs osztálya elmondta: ismeretlen személyazonosságú holttest esetén az egészségügyi törvény alapján a rendőrség minden esetben rendkívüli haláleset miatt hatósági eljárás indít, és hatósági boncolásra kerül sor. Ha a boncolás során az orvosszakértő idegenkezűséget állapít meg, az eljáró rendőri szerv büntetőeljárást rendel el.
A körözést a hatályos törvény szerint nem kevesebb mint kilencven évig kell a nyilvántartásban tartani, ha ezalatt nem sikerül az azonosítás.
Az ismeretlen holttestek nem hamvaszthatók, azok koporsós eltemettetése a feltalálás helye szerint illetékes önkormányzat feladata a megtalálás
időpontjától számítva legkésőbb harminc napon belül. A maradványok egy jelölt, az adott temető nyilvántartásában visszakereshető sírba kerülnek.
A Mandiner azon kérdésére, hogy a mi a rendőrség protokoll ilyen esetekben, vesznek-e ilyenkor például DNS-mintát a beazonosítás reményében, a kommunikációs osztály azt írta:
Ismeretlen holttest megtalálása esetén annak arcáról, testéről, ruházatáról fényképfelvételek készülnek; különös tekintettel az azonosítást elősegítő, lehetővé tevő egyedi jellemzőkre, úgymint műtéti beavatkozások nyomairól, tetoválásokról, anyajegyekről, illetve egyéb, azonosításra alkalmas jegyekről.
A megtaláláskori állapotától függően a fentieken túl rögzítik a holttest külső jellemzőit (például szemszín, hajszín, hajhossz, testmagasság, testalkat, fejforma, lábméret és más antropometriai, antropológiai tulajdonságok), továbbá DNS-mintát, ujj- és tenyérnyomatot, fogstátus-jellemzőket, csonttöréseket, műtétek nyomait.
Bizonyos holttestekre, holttestrészekre vonatkozó adatok – az eltűnt személyre vonatkozó adatokhoz hasonlóan – szintén közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. A körözés elrendelésével automatikusan megjelennek a rendőrség internetes portálján, ahol az állampolgároknak lehetősége van bejelentést tenni, amennyiben a személyleírás alapján felismerni vélik eltűnt hozzátartozójukat, ismerősüket.
2023. január 1-től létrejött egy automatikus azonosítást lehetővé tevő, biometrikus adatokat tartalmazó nyilvántartás is, mely körözési célú daktiloszkópiai nyilvántartásból és körözési célú DNS-profil-nyilvántartásból áll. Az adatbázis tartalmazza a holttestek, holttestrészek, illetve az eltűnt személyek DNS-, valamint ujj- és tenyérnyomat-adatait, az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozóinak DNS-profilját is.
A rendőrség szerint a sikeres azonosítások számát számos tényező befolyásolja, például hogy a halál feltételezett idejéhez képest mennyi idő után és milyen állapotban találják meg a holttestet. Emellett a hatóság szerint mindig az adott ügy függvénye, hogy pontosan milyen eljárási cselekmények végrehajtása szükséges, illetve célszerű.
Az eltűnt személyeknek és az ismeretlen holttesteknek szükségszerűen létezik egy közös metszete, a két halmazt időről időre összehasonlítják. A körözési eljárások körülbelül fele zárul sikeres azonosítással.
