Az alvilág rettegett ura amerikai ügynök volt? (1. rész)

Portik Tamás csaknem két évtizedig állt bizalmas kapcsolatban az FBI-jal – ezt a következtetést vonta le a magyar titkosszolgálat pár éve egy átfogó vizsgálat után. Noha az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda hivatalos iratban tagadta le a szoros együttműködést, a magyar hatóság egy hónappal Portik elfogása előtt is megfigyelt egy titkos találkozót az amerikai ügynökök és az alvilági leszámolások kulcsfigurája között. Első rész.

Kétrészes cikksorozatunkban a magyar titkosszolgálatokra rálátó forrásaink és az általunk megismert dokumentumok segítségével megpróbáljuk rekonstruálni, mikor kezdődhetett és milyen mélységű volt az olajos bűnöző és az FBI kapcsolata.

Levél az FBI jogi attaséjától

Kezdjük rögtön azzal, hogy ezekre a kérdésekre nemcsak mi, hanem a magyar titkosszolgálatok és a rendvédelmi szervek is keresték a választ. Éppen ezért megkeresésükre az FBI jogi attaséja 2015 márciusában küldött a magyar félnek egy levelet a Portik-témát érintően, amelyhez az attasé mellékelte az FBI és a Nemzeti Nyomozó Iroda levelezéseit is.

A válaszlevélből kiderült, hogy a két ország Portik Tamással kapcsolatos együttműködése három időszakra bontható. Az első, amikor az olajszőkítési ügyletei miatt büntetőeljárás indult a 90-es évek végén az Energol Rt. vezetői, köztük Portik Tamás ellen. Portik a cég marketingigazgatója, valójában a biztonsági feladatokért felelős vezetője volt. Ahogy az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás az elhíresült 1997-es videovallomásában fogalmazott: Portik és emberei képviselték az erőszakot.

Bujkálás Amerikában

Portik Tamás ugyanakkor időben megtudta, hogy mi készül ellene, így elhagyta az országot és 1997 és 2003 között szökésben volt. A bujkálás időszakában sokat volt itthon, például a családjával együtt 2002-ben lemészárolt egykori katonája, Radics Attila tárnoki házában is meghúzta magát, de több más országban is megfordult, köztük az Egyesült Államokban. Az amerikaiak ezzel kapcsolatos válasza szerint a nemzetközi elfogatóparancs az országukban nem volt jogérvényes, így el sem foghatták volna.

A következő együttműködési időszak 2006-ra esik, amikor az illegalitásból visszatérő Portik már nem a gazdasági, hanem a részben az olajügyekhez köthető alvilági leszámolások miatt keltette fel a hatóságok figyelmét. Az Energol-vezér ellen ekkor még szinte semmilyen kézzelfogható bizonyíték nem volt, leszámítva, hogy az alvilágban igen nagy hírnevet szerző, az Energollal közös üzleteket bonyolító Conti Car autókereskedés egyik tulajdonosa egy titkosított vallomásban feltárta Portik szerepét a gyilkosságokban.

Igazolható az együttműködés a Szövetségi Nyomozó Irodával

Az igazán komoly felderítő munka 2011-ben kezdődött el a 90-es években elkövetett emberölések vonatkozásában. Ezáltal felértékelődött Portik illegalitása alatt történt tevékenysége is. Ne feledjük, a két legbrutálisabb merénylet, a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás is abban az időszakban történt, amikor Portik szökésben volt. A rendvédelmi szervek egy részének belső elhárításaként működő, a „döglött ügyek” nyomozásában a rendőrségnek segítséget nyújtó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) által indított vizsgálat szerint az olajos bűnöző a 2000-es évek második felétől kapcsolatot tartott fenn az FBI-jal, de több adat mutatott arra is, hogy az együttműködés jóval korábbra, a 90-es évekig nyúlik vissza.

Ez már csak azért sem lehet meglepő, mert informátoraink szerint az FBI már a kilencvenes évek elején képben volt a hazánkban zajló „bűnözői mozgásokat” érintően. 

A kapcsolatfelvételnek egyébként lényegében két módja van. Az egyik, amikor a titkosszolgálat vagy más rendvédelmi szerv úgy dönt, hogy megkörnyékezi, majd felveszi a kapcsolatot a célszeméllyel, akit a róla már korábban megtudott információkkal játszva zsarol vagy befolyásol. Esetleg mindkettő. De megtörténhet az is, hogy valaki felajánlja a szolgálatát valamelyik szervnek. Portik esetében ez utóbbi valószínűsíthető, de erről még a későbbiekben lesz szó.

Bárhogyan is történik egy kapcsolatfelvétel, azt követően folyamatosan épül ki és válik mélyebbé a kölcsönös érdekeken alapuló viszony. Egy volt nemzetbiztonsági vezető szerint ezt úgy kell elképzelni, hogy Portik információiért cserében bizonyos ügyeket könnyebben el tudott intézni, illetve az is megtörténhetett, hogy olyan pénzügyi, gazdasági körökkel vehette fel könnyített pályán a kapcsolatot, ami az üzleti életben volt a segítségére.

Mogiljevics kiszorítása

Fontos körülmény, hogy erre az időszakra esett Szemjon Mogiljevics orosz oligarcha kiszorítása az országból, ennek érdekében a 90-es évek végén az FBI megnyitotta budapesti irodáját, amely a szervezet magyarországi jelenlétét tovább erősítette. A tíz fővel megalakuló különleges csoport feladata a kelet-európai bűnözői csoportok megfigyelése és felderítése volt. 

A Mogiljevics-műveletben a magyar és az amerikai szervek szorosan együttműködtek. Az orosz üzletember egyébként az izraeli és a horvát mellett szeretett volna magyar és amerikai állampolgárságot is kapni, ám ezen törekvései nem jártak sikerrel. Mogiljevics kiszorítása Magyarországról viszont sikeresen megtörtént, és ebben nagy szerepe lehetett az FBI-nak is, a szervezet ugyanis a magyar alvilágból és az üzleti élet egyes szereplőitől számos információt szerzett meg az általuk rendkívül veszélyesnek tartott üzletemberről.

Portikot magyar politikusok és a szervezett bűnözés kapcsolatáról faggatták

Visszakanyarodva Portik és az FBI kapcsolatához, a magyar hatóságok pár éve újból az amerikaiakhoz fordultak, akiktől azt a tájékoztatást kapták, hogy Portik háromszor lépte át az amerikai határt: 1992. december 2-án, 1996. január 27-én, illetve 1997. február 27-én. Utóbbi két dátum már ismert volt a magyar szervek előtt, ugyanakkor Portik 1992-es útjáról akkor hallottak először. A dátumokon kívül azonban a jogi attasé válaszlevelében az Energol-vezér tartózkodási idejéről, annak tevékenységéről, valamint távozásának időpontjairól semmit nem árult el. Az amerikaiak emellett azt állították, hogy az FBI-nak vagy más amerikai rendvédelmi szervnek az USA területén Portikkal kapcsolatfelvétele nem volt. Azt azonban elismerték, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda munkatársai 2006. november 6. és december 19. között öt alkalommal találkoztak Portikkal. Erről 2011-ben egy rendőrségi tanúkihallgatáson egyébként maga Portik Tamás is beszélt. Ő azt állította, hogy Bécsben az FBI konkrétan megzsarolta, ha nem mondja el őszintén a magyar alvilág, rendőrök és a politikusok összefonódását, akkor neki és családjának megtagadják a beutazási lehetőséget az USA-ba. Ezek után állítása szerint kénytelen volt részletes vallomást tenni.

Egyes forrásaink arra is utaltak, hogy miután Portik a körözése után legálisan is visszatért Magyarországra, az FBI tőle a magyar úgynevezett felvilágról remélt információkat. Tény: Portik ebben az időszakban igyekezett rengeteg üzletemberrel, pénzintézeti vezetővel kapcsolatba kerülni.

Sőt, 2008-ban az Energol-vezér Laborc Sándor volt NBH-vezérrel két ízben is találkozott azzal az indokkal, hogy korrupt hatósági személyekről van információja. Az más kérdés, hogy inkább az ellene nyomozó rendőröket próbálta gyanúba keverni, míg például a Vizoviczki-ügyben később megbukott rendőri csúcsvezetők szóba sem kerültek. 

Találkozó a General Media irodájában

Nos, az amerikaiak mindezekkel szemben csak annyit közöltek magyar kollégáikkal, hogy Portiktól csupán a Budapesten működő bűnözői csoportokról szerettek volna többet megtudni, ám, miután kiderült, hogy Portik is egy bűnszervezet vezetője, megszakították vele a kapcsolatot. Ennél a pontnál érdemes visszakanyarodnunk cikkünk legelejéhez, hiszen a Nemzeti Nyomozó Iroda 2012 nyarán történt, fentebb már említett megfigyelése már önmagában cáfolja, hogy az amerikaiak 2006-ban elengedték Portik kezét. Ide tartozik még az is, hogy az NNI megfigyeléséből az is kiderült, hogy az autós megbeszélést követően a másik, szintén konspirált találkozóra Portik egyik bizalmi embere, H. Endre által vezetett General Media Kft. Ferenciek terén található egyik irodájában került sor. H. egyébként egy ismeretlen nővel együtt szintén a helyszínen volt.

Visszatérve az amerikaiak válaszához, az FBI jogi attaséjának az a kijelentése is megkérdőjelezhető, hogy csak 2006-ban tudták meg, Portik egy bűnszervezet vezetője. Forrásaink állítják, a magyar rendőrség már 1999-ben közölte az FBI-jal, hogy kicsoda Portik és hogy milyen veszedelmes szervezett bűnözői csoportosulás vezetőjeként vált ismertté. A rendőrök ekkor még nem is sejtették, hogy „kiszemeltjük” ebben az időszakban már a 90-es évek eleje-közepe óta a Szövetségi Nyomozó Iroda informátora lehetett.

(Folytatjuk)

Borítókép: Portik még az Aranykéz utcai robbantás kapcsán indult büntetőperben 2016-ban (Fotó: MTI/Kovács Tamás)