Portik ötlete volt Fenyő kivégzése, amire Gyárfás rábólintott

Hét év fegyházbüntetésre ítélte Gyárfás Tamást a Fenyő-gyilkosság ügyében az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék. Portik Tamást ugyancsak bűnösnek mondta ki ma a bíróság, ő életfogytiglani fegyházat kapott. Az ítélet szerint Portik ötlete volt Fenyő kivégzése, amibe Gyárfás beleegyezett. Az ügyben döntő jelentősége volt azoknak az Energol-vezér által rögzített hangfelvételeknek, amelyeken Portik és Gyárfás utólag beszélnek Fenyő János megöléséről. Az ítélet nem jogerős.

Gyárfás Tamás és Portik Tamás Fotó: Kurucz Árpád

Nem volt konkrét megbízás, hanem Portik Tamás ötletadását fogadta el Gyárfás Tamás, ezért ítélte el a bíró „csak” bűnsegédként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt az úszószövetség egykori elnökét – derült ki Póta Péter, a Fenyő-ügy bírájának csütörtöki indokolásából.

Hét év Gyárfásnak

Gyárfást hét év fegyházbüntetésre, Portik Tamást pedig felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés miatt életfogytiglani fegyházra ítélte a bíróság. Azért született utóbbi döntés, mert Portik esetében perújítást rendeltek el, és ezt az ügyet egyben kezelték az Aranykéz utcai robbantás ügyével, amiben korábban szintén kimondták a férfi bűnösségét. Gyárfás legkorábban büntetésének négyötödének letöltése után, míg Portik húsz év múlva szabadulhat.

A bíró az indokolását azzal kezdte, hogy amikor az olajügyekből jól ismert Energol Rt. volt igazgatója, Portik Tamás az ügyben lefoglalt, korábban általa rögzített hangfelvételek szerint Fenyőre utalva megkérdezte Gyárfástól, hogy „szétb…sszuk”, ő széttárta a kezét, ezzel pedig beleegyezett abba, hogy Portik megölesse nagy üzleti riválisát, Fenyő Jánost.

P.: Én azt kérdeztem tőled, hogy mi legyen az emberrel? Szétb…sszuk? Erre te azt mondtad, hogy igen. Ne…, nem én tettem [?] ilyenek [?] most nehogy kitaláld a végén…

Gy.: [Közbeszól.] Én úgy emlékszem, akkor, hogy…

P.: …és te mondtad nekem, hogy külön, hogy nem érted, hogy miért, de tönkre akarja tenni, el akarja venni tőled a tévét stb.

Gy.: Így van.

P.: Kivoltál. Látszik rajtad, látszik rajtad most, hogy például olyan pályán vagy, hogy az gusztustalan. Látszik az arcodon, látszik, hogy… Hát, a má’, olyan gusztustalan, hogy pozitív értelemben, gusztustalanul jó pályán vagy, arra értem. Látszik rajtad a megjelenéseden, jól nézel ki, nyugodt vagy, kiegyensúlyozott.

Gy.:  Mert te megoldottad.

Fenyő nem tett le Gyárfás tönkretételéről, ez okozhatta a vesztét

Az ugyanis Póta Péter szerint igazolható, hogy Gyárfás Tamásnak súlyos, gyűlöletig fajuló konfliktusa volt Fenyő Jánossal, aki tönkre akarta tenni, el akarta lehetetleníteni Gyárfást, és ő ezt pontosan tudta. A bíró hosszan levezette, hogy milyen konfliktusok voltak a felek között.

A legnagyobb nyilvánvalóan a Nap-kelte körüli harc volt, amit Fenyő mindenképp meg akart szerezni Gyárfástól.

Ez egy darabig sikerült is a meggyilkolt médiacézárnak, hiszen egy külsős cég segítségével megszerezte a szerkesztési jogokat. Póta Péter megjegyezte azt is, hogy a bíróság 1996. október 11-én valóban Gyárfás mellett döntött, ám Fenyő János nem hagyott fel azzal, hogy tönkretegye Gyárfást és megszerezze tőle legféltettebb kincsét, a Nap-keltét. Ha Fenyő erre valahogy rátette volna a kezét, Gyárfás mindenét elvesztette volna: gazdasági súlyát, közéleti és politikai kapcsolatait.

Póta Péter hozzátette: a Fenyő és Gyárfás közötti konfliktus olyan szintig fajult, hogy még Horn Gyula miniszterelnök is megpróbált közvetíteni köztük. Nem az 1996-os bírósági döntés, hanem Fenyő János halála vetett véget a két médiacápa közötti háborúnak – nyomatékosította Póta Péter.

Az ítélet indokolásában az is elhangzott, hogy az exúszóelnök tudomást szerzett arról, hogy Fenyő továbbra is a gazdasági ellehetetlenítésén dolgozik, például egy az egyben neki tulajdonította az ellene indult, Kaposváron zajló adócsalási ügy „felhabosítását”.

1996 végén dőlhetett el a médiacézár sorsa

Ezután kért segítséget 1996 decemberében Gyárfás Portiktól, aki az ítélet szerint ekkor állt elő azzal az ötletével, hogy Gyárfás kedvéért megöleti Fenyő Jánost. Gyárfás 1994-től ismerte az Energol olajos cég egyik tulajdonosát, Portikot, aki tőle bérelte a budai villáját. A bíró szerint Gyárfás tudta Portikról, hogy az éjszakai életben milyen szerepet tölt be.

A felajánlkozás a bíró szerint úgy történt, hogy Portik Fenyőre célozva egy mutató mozdulatot tett, Gyárfás pedig széttárta a kezét és bólintott. Portik még meg is dicsérte, hogy a volt médiavállalkozó „k…rva okos”, azaz

meggyőződött arról, Gyárfás érti, mire utal: Fenyő meggyilkolására.

Legalábbis ezt a következtetést vonta le Póta Péter a hangfelvételek elemzése során, amelyről a szakértők kimondták: nem manipulált. A bíró hozzátette: a nyelvészeti szakértő arra jutott, hogy függőségi viszony volt a felvétel alapján a két vádlott között, mivel korábban Portik tett egy szívességet Gyárfásnak, ami nagy valószínűséggel bűncselekmény volt.

Gy.: Majd eljöttél legközelebb, és azt mondtad, hogy ööö, ha ezt úgy oldjuk meg, hogy. És így csináltál, az ööö, az is megoldás? Erre én széttártam a..., én nem tiltakoztam, de nem erősítettem és nem cáfoltam, és erre te azt mondtad, hogy te k…rva okos vagy.

P.: Én okos vagyok?

Gy.: Te mondtad nekem.

A Fenyő-ügyben rendkívül fontos bizonyítékok voltak ezek a hangfelvételek, amelyeket már jóval a gyilkosság után rögzített titokban Portik, amikor Gyárfással találkozgatott a 2000-es évek közepén. A bíró felidézte, hogy

Portik folyamatosan kért valamit Gyárfástól, függőségi viszony volt köztük,

Portik dominanciája egyértelműen érezhető a felvételek alapján is. A bíró szerint Gyárfás tudta, hogy Portik az ő kérésére, szívességből ölette meg Fenyőt, ezért találkozgatott vele, ezért nem tudta „lerázni” őt. Gyárfás a beszélgetések során nem mindig cáfolta Portik szavait, amellyel Fenyő meggyilkolására utalt.

Portik üzenete

Kulcsfontosságúnak ítélte meg Póta Péter Portik legközvetlenebb bizalmasának a vallomását is, aki elmondta, 1997 decemberében az Energol-vezér üzenetet küldött vele Gyárfásnak, hogy a „dolog hamarosan realizálódni fog”. Gyárfás a tanú szerint meg sem kérdezte, hogy egyáltalán miről van szó. Ez az ítélet szerint azért történt így, mert a volt médiavállalkozó pontosan tudta, milyen üzenetet kapott: hamarosan végezni fognak nagy ellenségével. Ez gyorsan meg is történt, mert 1998 februárjában Portik bérgyilkosa, Jozef Rohác megölte Fenyőt.

Kilövetlek, mint egy kutyát!

Gyárfás arra is hivatkozott, hogy távol áll tőle az erőszak. A bíró szerint azonban voltak olyan tanúvallomások, amelyek arról szóltak, hogy Gyárfásnak voltak erőszakos megnyilvánulásai. Például amikor egy tanú előtt kijelentette, ha Fenyő így folytatja, előbb-utóbb „kinyíratja magát”. Egy másik tanú pedig arról számolt be, hogy Gyárfás azzal fenyegette, hogy „tízezer forintért ukránokkal löveti ki, mint a kutyát”.

Volt takargatnivalója

A bíró szerint ha Gyárfás ártatlan lett volna, akkor bőven lett volna lehetősége minden lehetséges fórumon tisztáznia magát, amikor úgy érezte, hogy Portik Tamás bele akarja keverni az ügybe. Ennek ellenére sok mindent eltitkolt, elhallgatott. A bíró ezzel arra is utalt, hogy Gyárfást 2017-ben meg akarták zsarolni Portik egykori emberei, ő mégsem fordult azonnal a hatóságokhoz. A bíró szerint Gyárfás okkal tarthatott attól, hogy Portikék a hangfelvételekkel bajt tudnának hozni rá.

Gyárfás ezt azzal magyarázta, hogy félt a bűnözőktől. A bíróság szerint ez a védekezés sem hihető. Portik részéről ugyanis egyrészt nem hangzott el konkrét fenyegetés, Gyárfásnak pedig voltak rendőrségi, ügyészi, politikai kapcsolatai is, tehát tudott volna védelmet kérni. Póta szerint ezt azért nem tette meg, mert a védekezésével ellentétben igenis volt takargatnivalója. A bíró szerint Gyárfás csak akkor beszélt a hatóságnak, amikor már lépéskényszerbe került. Jó példa erre, amikor 2005-ben csak azután tett tanúvallomást, hogy a rendőrség házkutatást tartott a Nap TV-nél. Vallomásában azonban csak Tasnádi Péterről beszélt, azt ugyanakkor eltitkolta, hogy ismeri Portikot. Póta Péter megjegyezte azt is, hogy Gyárfás azért nem vállalta a hazugságvizsgálatot sem, mert van takargatnivalója.

Hitt a bíróság Tasnádinak

Az indokolásból az is kiderült, hogy az ügyészséggel ellentétben a bíróság arra jutott, hogy Gyárfás először nem Tasnádi Péterrel, hanem Portik Tamással beszélt a Fenyő-gyilkosságról. A bíró szerint 1997 tavaszán Gyárfás tudta, hogy az energolos kör tagjait az olajügyek miatt sorra tartóztatják le, és attól félt, Portik is sorra kerül. A férfi nem sokkal később fel is szívódott,

Gyárfás azonban nem tett le a tervéről, és ezután bízta meg Tasnádit az emberölés megszervezésével.

Az ismert keresztapa összesen 12 millió forintot vett fel a merényletért, amit végül nem hajtott végre. Póta Péter elmondta: az ügyben beszerzett operatív jelentések és a tanúvallomások is bizonyítják Gyárfás megbízását.

A gyilkosság után is egyeztetett Gyárfás Portikkal

Elhangzott az is, hogy Gyárfás és Portik nem sokkal a gyilkosság után is beszéltek egymással. A felvételeken ugyanis van visszautalás arra, hogy Gyárfás nem tudta, hogy Tasnádi vagy Portik likvidáltatta végül Fenyőt – utalt rá a bíró.

P.: (közbevág) Még akkor is szórakoztál velem, hogy van valami másik stáb, és a..., azt is megkérted, és hogy lehet, hogy azok voltak, nem is én. Emlékszel még, hogy szórakoztál velem akkor is?

Gy.: Nem, hogy..., hogy közelített engem egy stáb, aki együttműködési készséget...

P.: (közbeszól) Igen.

Gy.: ...akart tanúsítani próbált, és én mondtam, hogy olyan nekem abszurd, tehát, hogy a..., a..., és erre te kérdezted tőlem, hogy én beszéltem-e mással.

Rohác volt Portik bérgyilkosa

Portik Tamás úgy védekezett, hogy egykori mentora, energolos cégtársa, Drobilich Gábor, valamint rendőri vezetők bízták meg azzal, hogy menjen el Gyárfás Tamáshoz és Princz Gáborhoz, mondassa ki velük, hogy közük volt Fenyő János meggyilkolásához, és titokban vegye fel mindezt. Az ítélet indokolása szerint az erre vonatkozó kérdésekre Portik nem válaszolt.

Arra sincs válasz, hogy ha igaz lett volna a megbízás, akkor miért nem adta oda a felvételeket a rendőrségnek. Az is érthetetlen, miért nem akarta tisztázni saját szerepét Portik mindebben, hiszen a felvételek tanúsága szerint rengetegszer beterhelte magát a Fenyő-gyilkossággal a Gyárfással való beszélgetések során. Sokszor el is mondta, hogy ő volt a közvetítő.

Életszerűtlen, hogy életfogytiglani fenyegetettségű ügyben Portik nem volt hajlandó beszélni a felvétel készítésének a körülményeiről – mondta a bíró, aki azt is hangsúlyozta, hogy tanúkkal igazolható, Rohác Portik bérgyilkosa volt, és a Fenyő-merényletet is vele hajtatta végre.

Mindenki fellebbezett

Az ítélet nem jogerős, az ügyész Gyárfás terhére súlyosítás – a szabadságvesztés büntetés tartamának felemelése, valamint a vádlott felbujtói minőségének megállapítása –, míg Portik tekintetében a feltételes szabadságra bocsáthatóság időtartamának maximális keretben történő megállapítása érdekében jelentett be fellebbezést.

– Az ítélet minden tekintetben megalapozatlan,  tényként fogad el valótlanságokat,  téves megállapításokat, helytelen logikai következtetéseket tartalmaz. Tekintettel arra, hogy nem követtem el bűncselekményt, az ítéletet megfellebbezzük – mondta Gyárfás a döntés után.

Védője, Zamecsnik Péter felmentés, továbbá a tényállás téves megállapítása, anyagi és eljárási jogszabálysértés megállapítása miatt jelentett be fellebbezést. Portik szintén fellebbezett az ítélet egésze ellen.

Soha nem engedte el a Fenyő-ügyet a rendőrség

Fenyő Jánost, a Vico sajtóbirodalom urát 1998. február 11-én este fél hat után, saját Mercedesében gyilkolták meg Budapesten. A rendőrség tizenhárom évig nem találta a gyilkost, de soha nem adták fel, hogy megoldják a magyar kriminalisztika legrejtélyesebb merényletének ügyét.

2011 februárjában aztán a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) óriási áttörést ért el: magyar kérésre Szlovákiában letartoztatták az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott Jozef Roháčot, miután kiderült, az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában. 2018-ban az NNI Portikot és Gyárfást is  meggyanúsította, majd az ügyészség egy évvel később bíróság elé állította őket.

A vádemelés után Ibolya Tibor akkori fővárosi főügyész (aki jelenleg Polt Péter büntetőjogi helyettese) úgy nyilatkozott, hogy a hatóság által lefoglalt Portik-felvételeken hallhatók olyan mondatok, amelyekből csak azt a következtetést lehet levonni: korábban megtörtént a gyilkossági ajánlat és annak az elfogadása. Ezért Ibolya Tibor meggyőződése, hogy az úszószövetség volt elnöke részese a bűncselekménynek. Ezzel az elsőfokú bíróság ma szintén egyetértett.

Borítókép: Gyárfás Tamás és Portik Tamás a vádlottak padján (Fotó: Kurucz Árpád)