Tudjuk, ki kicsoda és hogy ki mit tett

Az elmúlt években csaknem harmincmilliárd forintot tudott a magyar rendőrség elkobozni a szervezett bűnözői köröktől, amivel nagy csapást mértek az alvilágra – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Jeney Áron ezredes. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) július elsejével kinevezett új igazgatójával emellett a maffialeszámolásokról, a Gyárfás-ügyről, Portik Tamás titokzatos hangfelvételeiről, politikai robbantásokról, egy rejtélyes módon eltűnt bizonyítékról, az újra reflektorfénybe került romagyilkosságokról, valamint a befejezés előtt álló Döcher-ügyről is beszélgettünk.

20220927 Budapest Jenei Áron NNI igazgató Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

 – A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) új vezetőjeként mik az elsődleges célkitűzései és mi az, amin változtatni szeretne?
 – Ami nagyon fontos, hogy az együttműködésünk meglegyen mind hazai, mind nemzetközi szinten. Tekintettel arra, hogy diszlokált osztályaink vannak az ország hat különböző pontján, Székesfehérváron, Pécsen, Győrben, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon, így hazánkat szinte teljesen le tudjuk fedni. Kulcsfontosságú, hogy egységeink jól együtt tudjanak dolgozni a megyei rendőr-főkapitányságokkal. Ezeket a kapcsolatokat egyre szorosabbra kell fűzni, hiszen az információcsere munkánk alapja. Ezen túl szintén elengedhetetlen, hogy nagyon jó viszonyunk legyen a társszervekkel, így a Nemzeti Védelmi Szolgálattal (NVSZ), a Terrorelhárítási Központtal (TEK), a polgári titkosszolgálatokkal, valamint a külföldi társhatóságokkal. Meglátásom, hogy ez eddig is jól működött, ugyanakkor a jó mindig lehet jobb. Az NNI mindig híres volt arról, hogy nagyon jó nemzetközi kapcsolatai voltak, ezt azonban folyamatosan fejleszteni és javítani kell.

 – Mire gondol?
 – Gondolkozunk azon, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a munkánkat a migrációt érintően. Nem titok, hogy nagy az országunkat érő migrációs nyomás. A munkából az NNI is kiveszi a részét, például az embercsempészek elleni fellépésekben. Jogszabályváltoztatásra is szükség lehet, de ennek a részleteibe még nem mennék bele.

A lényeg, hogy azt szeretnénk elérni, hogy minél nagyobb veszteséget tudjunk okozni az embercsempészeknek és más bűnszervezeteknek is.

A legnagyobb deficitet úgy tudjuk elérni, hogyha azt a vagyont, amit bűnözésből szereznek, elvesszük tőlük. Az, hogy valaki bekerül a börtönbe, mert a szervezet tagjait a bíró elítéli, egy dolog. De ha a vagyonukat a rendőrség elkobozza, az nagyon tud fájni a bűnözői csoportoknak. Ebben az NNI jár az élen az országban.

 – Az elrejtett vagyonokhoz mennyire tudnak könnyen hozzáférni?
 – Elég jó a statisztikánk, ráadásul, ahogy említettem, a jó nemzetközi kapcsolatainknak köszönhetően ez sem akadály. 

Az elmúlt években csaknem harmincmilliárd forintot tudott a magyar rendőrség elkobozni a szervezett bűnözői köröktől. 

Itt a személyes kapcsolatokon is sok múlik, Ausztriával, Romániával, Szlovákiával például nagyon jó az együttműködésünk.

 – Ha már Szlovákia, attól nem félnek, hogy esetleg egy-egy komolyabb bűnügyben az átadott információk kiszivárognak az ottani hatóságtól? Rémisztő híreket lehetett hallani az utóbbi időben korrupt rendőri vezetőkről, rendőri és ügyészi belháborúkról.
 – Több komoly ügyben is volt az elmúlt tíz évben együttműködés, gondolok itt például az alvilági leszámolásokra, de soha nem tapasztaltuk, hogy bármilyen bizalmas információ visszajutott volna a célszemélyekhez.

 – Az ön neve azután lett ismertebb a szakmán kívül a szélesebb közvélemény előtt is, hogy a romagyilkosságok ügyében miniszteri elismerésben részesült. A Magyar Nemzet nemrég interjút készített Kiss Árpád elsőrendű elítélttel, aki azt állította, több segítőjük még szabadlábon van. Mit gondol erről?
 – A romagyilkosságok ügyében – többek között Kiss Árpád elmondásainak köszönhetően – indult egy új nyomozás, ugyanakkor abban nem lehetett azt igazolni, amit az elítélt elmondott. Ha lenne bármilyen olyan nyom, amin el tudna indulni a rendőrség, akkor újra nyomozást indítanánk.

 – Kijelenthető, hogy nincsenek szabadlábon lévő romagyilkosok?
 – Igen.

 – Az újraindult nyomozásban volt arra adat, hogy történt a gyilkosságokat megelőző titkosszolgálati provokáció, amiről Kiss Árpád beszélt az interjúban?
 – Nem volt. Az másik kérdés, hogy ők mit akartak pontosan elérni, mi volt az eredeti céljuk.

 – Az ítélet szerint polgárháborús helyzetet akartak teremteni Magyarországon.
 – Ha erről részletesen beszélne, akkor talán az is kiderülne, hogy történt-e bárki részéről még az emberölések előtt provokáció.

 – Az újra elrendelt eljárásban ezt megkérdezték tőle?
 – Én nem vettem részt abban a nyomozásban. Megjegyzem, az eredeti eljárásban is nagyon széles körű nyomozást folytattunk, szinte az egész ország ezen az ügyön dolgozott, aki rendvédelmi területen volt. Az más kérdés, hogy a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH) történtek hibák.

 – Hibák? „Elfelejtették” közölni a rendőrséggel, hogy a gyilkosokat az utolsó két emberölésnél sofőrként segítő negyedrendű elítélt, Csontos István az ő ügynökük, akiről ráadásul nem adtak át semmilyen információt.
 – Azt gondolom, hogy ezt a történetet a megfelelő szervek alaposan körbejárták, aminek a vizsgálata nem az NNI hatáskörébe tartozik.

 – Az ön szerepét ki szokták emelni még a Portik Tamás és a hozzá kapcsolódó szervezett bűnözői kör nyomozását illetően is. Mióta jár el a Portik-ügyben?
 – Portik és társai ellen indított nyomozás egy nagyon komoly csapatmunka volt. Én elsőként a Fenyő-gyilkosság ügyébe kapcsolódtam be 2010-ben. 

A Fenyő-ügyet soha nem engedte el a rendőrség, ahogy az Aranykéz utcai robbantást sem.

Azt a feladatot kaptam, hogy nézzem át újra a Fenyő-aktákat. Ami abban az ügyben döntő volt, hogy azonosítani tudtuk a bérgyilkosság miatt azóta már elítélt Jozef Rohác és két társa DNS-ét.

 – Ha már a DNS-nél tartunk, a kecskeméti maffiaper fővádlottja már 2004 végi, titkosított vallomásában elmondta, hogy Rohác ölte meg Fenyő Jánost, ennek ellenére csak azután hasonlították össze a DNS-ét a helyszínen hagyott mintákkal, hogy 2010-ben elhagyta Magyarországot. Még rendőri körökben is hangoztatták annak idején, hogy ez a „lassúság” annak köszönhető, hogy a felbujtással azóta megvádolt Gyárfás Tamás még érinthetetlennek számított. Ezt ön hogyan látja?
 – Nem erről van szó. Az NSZKK elődje, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet valóban csak azután mutatta ki a DNS-egyezőséget, hogy az addig egy másik ügyben letartóztatásban lévő Rohác elhagyta Magyarországot. Ahogy azonban kiderült az egyezés, azonnal léptünk. Ez már nem a 90-es évek, az a mostani rendőrségnél elképzelhetetlen, hogy egy bűnjel például eltűnik.

 – Őskáosz volt.
 – Igen, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a 90-es években szinte naponta voltak gyilkosságok, leszámolások. A BRFK egyik helyszínről a másikra rohant. Persze ez senkit nem mentesít, ha közben bűncselekményt követ el. A fővárosban nagyon jó nyomozók dolgoztak akkor is, és dolgoznak ma is. Nagyon jó volt velük mindig is az együttműködésünk. Ugyanakkor különbséget kell tenni abban, hogy valamelyik kolléga hibázik vagy szándékosan szabotál egy nyomozást. Mi az egyik ügyben tettünk is feljelentést egy volt rendőr ellen, csak elévült a bűncselekmény.

 – Az Aranykéz utcai robbantás bizonyítékai között szereplő kamerafelvétel eltüntetésére utal, amin felismerhető volt a robbantó?
 – Így van.

 – Az az Aranykéz utcai robbantás tárgyalásán is elhangzott, hogy a nyomozás akkori vezetőjének a szobájából tűnt el az a fontos bizonyíték.
 – Egy tanú elmondta, hogy átadta a nyomozás vezetőjének a videókazettát, azonban az valahogy eltűnt. Ha jóhiszemű vagyok, azt mondom, sajátos bűnjelkezelés történt. Mindenesetre egy fontos bizonyíték tűnt el, de szerencsére nem ezen múlt, a bíróság így is megállapította az Aranykéz-ügyben Portik és Rohác bűnösségét. Ide kapcsolódik, hogy az egyik Aranykéz utcai áldozat hozzátartozói megköszönték, hogy nem hagytuk, hogy ez az ügy felderítetlenül maradjon. Megható pillanat volt. Úgy érzem, ez a legnagyobb elismerés, amit kaphat egy nyomozó.

 – Fontos bizonyíték az a rengeteg hangfelvétel is, amiket Portik Tamás vett fel az élete során. A rendőrség ezeket 2018 végén foglalta le és többek között ennek is köszönhető, hogy vádat tudtak emelni Portik és Gyárfás ellen a Fenyő-ügyben. Az hogy lehet, ha ennyi felvétel van, hogy más ügyben ezeket a hanganyagokat nem tudták hasznosítani?
 – Ha lenne olyan ügy még, aminek a megoldását segítenék ezek a felvételek, akkor biztosan eljárást indítottunk volna.

 – Elég nehezen hihető, hogy a Gyárfás Tamással folytatott társalgást kivéve a többi hanganyagon csupa magánbeszélgetés hallható. Politikusokkal, közéleti szereplőkkel beszélgetett Portik?
 – Nem beszélhetek arról, hogy mi van ezeken a felvételeken.

 – Ha nyilvánosak lennének ezek a felvételek, fognánk a fejünket, hogy Úristen, mi folyt ebben az országban az elmúlt évtizedekben?
 – Szerintem nem.

 – A védelem a Fenyő-ügyben azt próbálja hangsúlyozni, hogy nem Gyárfás Tamás, hanem a Postabank egykori, pár évvel ezelőtt elhunyt vezetője, Princz Gábor volt Fenyő János legnagyobb ellensége. Van Portik–Princz-beszélgetés a lefoglalt hangfelvételek között?
 – Nincs ilyen felvétel, ezt leírtuk a bíróságnak is. Ha lenne, odaadnánk. Bűncselekményt követnénk el, ha ezt nem tennénk, ahogy azzal is, ha lenne olyan hangfelvétel, amin bármilyen, el nem évült cselekmény elhangzik, és mi nem indítunk nyomozást. A leszámolásos ügyekkel kapcsolatban megjegyezném, sokszor megkapjuk, hogy minek foglalkozunk ilyen régi ügyekkel. Én erre azt szoktam mondani, hogy bűn nem maradhat büntetlenül. Hiába történt egy gyilkosság tíz vagy akár húsz évvel ezelőtt, ha ennyi idő után igazságot tudunk szolgáltatni, akkor bekopogtatunk a gyilkosok ajtaján.

 – Portik hogyan reagált, amikor kopogtattak nála?
 – Nem esett kétségbe. Persze most már más a helyzet, hiszen a Prisztás-gyilkosságban és az Aranykéz utcai robbantásban jogerősen elítélték, illetve jelenleg a Fenyő-ügy, a Gyüre-gyilkosság és a Lakatos Csaba hajtó elleni merényletkísérlet miatt is bíróság előtt áll.

 – Portikékkal kapcsolatban a gyilkosságok mellett az is felmerült, hogy ők álltak az 1998-as választások előtt és után történt politikai robbantások mögött is. Ebben az ügyben sem lehet büntetőeljárást indítani?
 – Valóban van arra adatunk, hogy Portik Tamás és köre állt a politikai robbantások mögött, ugyanakkor a terrorcselekmény gyanúja nem igazolható. Megjegyezném, hogy az elkövetéskor hatályban lévő büntető törvénykönyv ezt a cselekményt nem szankcionálta, tehát terrorcselekmény mint kategória nem szerepelt. Így viszont a bűncselekmények már elévültek, hiszen azokban a robbantásokban senki sem sérült meg.

 – Korábban felmerült az is, hogy a szlovák titkosszolgálat robbantott, ezt teljesen kizárták?
 – Azt igen. A sokat emlegetett Omega-akciónak nem volt része a robbantássorozat.

 – Van elképzelésük, hogy Portikék miért robbantottak a Fidesz-székháznál és a politikusok lakásánál?
 – Van, de erről Portik tudna többet mesélni.

 – És mesél?
 – Nem. Egy ügyben sem segíti a munkánkat, ami érthető, hiszen a szálak legtöbb esetben hozzá vezetnek.

 – Pedig érdekes lenne, ha egyszer megszólalna. Az ön elődje, Opauszki András ezredes egy tavalyi interjúban nekem azt mondta, szerinte nem fog megszólalni. Ön is így látja?
 – Nincs üveggömböm, és nem látok a jövőbe, de erre azt tudom mondani, hogy Mikulas Cernak, a szlovák maffia egykori fejéről is mindenki azt gondolta, hogy nem fog beszélni, ma pedig ott tartunk, hogy segíti a hatóságok munkáját. Lehet, hogy egy idő után Portik is azt gondolja, hogy elmondja, amit tud. Biztos, hogy érdekes dolgokról tudna beszélni. Akár emberölésekről is.

 – Adott esetben a még kint lévő bűntársairól.
 – Például. Szervezett bűnözés mindig is volt és lesz is. Ezért van ránk szükség. Vannak olyan „régi emberek”, akik úgy gondolhatják, hogy megúszhatnak akár emberöléseket is. Tudjuk, ki kicsoda és hogy ki mit tett, csak az megint más kérdés, hogy mit és mikor tudunk ebből bizonyítani.

 – Alvilági nagyhalnak számít az a Turek becenevű, a dunaszerdahelyi mészárlással is összefüggésbe hozott D. Alex is, akit tavaly gyanúsítottak meg a kegyetlenkedéseiről elhíresült Döcher György 1999-es meggyilkolásával. Hogyan áll ez a nyomozás?
 – Erről az ügyről azért nem szeretnék részleteket mondani, mert még nyomozati szakban van. Annyit elárulhatok, hogy az eljárás a befejezésnél tart, és hamarosan átadjuk az aktákat az ügyészségnek.

 – A sajtóban olyan hírek is megjelentek, hogy Turek egyik ismerősénél nagy mennyiségű fegyvert foglaltak le. Ezek között a fegyverek között megtalálták azt, amivel végrehajtották a Döcher-gyilkosságot?
 – Erről nem beszélhetek.

 – Annyi elárulható, hogy a megtalált fegyverek köthetők más gyilkosságokhoz?
 – Ez még vizsgálat tárgya, de az kijelenthető, hogy a dunaszerdahelyi mészárláshoz ezeknek a fegyvereknek nincs közük.

 – A Döcher-ügyben van egy legenda, hogy őt a katonai titkosszolgálat végezte ki. Ez azért is volt szóbeszéd tárgya, mert amikor Döchert lelőtték, abban a kocsmában jelen volt a titkosszolgálat két munkatársa. Ráadásul az emberölés után az osztrák Die Presse is azt feltételezte, hogy a hazánkban tevékenykedő titkosszolgálatok valamelyike intéztette el a nehezen kezelhető férfit. Mire jutottak a nyomozásban, van ennek a legendának bármi alapja?
 – Nincs.

 – Pályafutása során volt olyan eset, amikor szinte száz százalékig meg volt győződve valakinek a bűnösségéről, de az illető mégsincs meggyanúsítva, mert nincs ellene elég bizonyíték?
 – Igen, ez sajnos a rendőri munka velejárója.

 – Van olyan ezek közül, vagy esetleg más döglött ügy, ami a mai napig nyomasztja?
 – Két nagyobb ilyen ügy is van, az egyik az 1998-ban meggyilkolt kislány, Szathmáry Nikolett ügye.

 – Abban az ügyben felmerült, hogy egy, pedofil bűncselekmények miatt nemrég letartóztatott volt jobbikos politikusnak is köze lehet a gyilkossághoz. Ezt a szálat még mindig vizsgálják?
 – Az ő szerepét kizártuk, ugyanakkor több más verziót is vizsgálunk, de többet erről nem szeretnék beszélni, mivel az eljárás nyomozati szakban van.

 – Értem. Melyik az a másik ügy, ami nem hagyja nyugodni?
 – A Radics család meggyilkolása.

 – Portik Tamás egykori katonája, Radics Attila, élettársa és a kislányuk évek óta nincs meg, vallomások szerint meggyilkolták őket. Lát esélyt arra, hogy ennyi idő után megtalálják a holttesteket?
 – Visszakérdezek, 

tíz évvel ezelőtt gondolta volna bárki, hogy az Aranykéz utcai robbantás ügyét megoldjuk, a Fenyő-ügyben pedig Gyárfás Tamás és Portik Tamás bíróság előtt fog állni?

Sok minden lehetséges, a bűnözők közti viszony megváltozhat, és olyan emberek is elkezdhetnek beszélni, akikről senki nem feltételezte. Ez egy borzalmas családirtás volt, meghalt egy gyermek is, nem fogjuk elengedni ezt az ügyet sem, azt megígérhetem!

 – Az NNI a kiemelt gyilkosságokon kívül több, a közvéleményt érdeklő gazdasági ügyben is nyomoz. Ezek közé tartozik a kispesti szocialisták korrupciós botránya, a Városháza-gate, Szabó Tímea kampányához köthető pénzmosási és drogkereskedelmi szál, vagy említhetném a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz köthető amerikai pénzek ügyét. Mikorra várható eredmény ezekben a nyomozásokban?
 – Az összes, ön által említett ügy folyamatban van még, ezekről semmit nem mondhatok, mert sérülnének a nyomozás érdekei, de ahogy minden ügyet, úgy ezeket is alaposan ki fogjuk vizsgálni.

 – Végezetül, mire számítanak a jövőt illetően?
 – Nemrég előadást tartottam a nyomozó iroda történetéről. Ha áttekintjük a megalakulásunk óta mennyi minden változott, a bűnözés milyen irányba fordult, és hogy erre mi hogyan reagáltunk, akkor azt látjuk, hogy újabb és újabb kihívásokkal kell szembenéznünk, és azoknak megfelelnünk. 

Az biztos, hogy kollégáimmal továbbra is azon leszünk, hogy a ránk bízott feladatokat minél gyorsabban és minél hatékonyabban oldjuk meg. 

Alapvetően ehhez minden adott. Egy nagyon jó szakemberekből álló csapattal dolgozhatok együtt, és erre büszke is vagyok. Ezért vagyok biztos benne, hogy közösen minden ránk váró feladatot meg fogunk tudni oldani.

Fotó: Mirkó István Névjegy Jeney Áron ezredes 1997-ben csatlakozott a rendőrség kötelékéhez. A Miskolci Rendőr- szakközépiskola elvégzését követően a Nyíregyházi Rendőrkapitányságon kezdte pályafutását, ahol körzeti megbízottként dolgozott. A Nyíregyházi Főiskola befejezése után lett tiszt és a BRFK XIII. kerületében nyomozóként folytatta munkáját. 2004-től a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályán szolgált, majd 2008-ban csatlakozott a Nemzeti Nyomozó Irodához, ahol több kiemelt ügy felderítésében vett részt.  2012-ben az országos rendőrfőkapitány megbízta annak a csoportnak a vezetésével, amelynek feladata az 1990-es években elkövetett leszámolásos jellegű bűncselekmények – a Fenyő-gyilkosság, Aranykéz utcai robbantás – felderítése volt. 2019-ben mesterdiplomát szerzett a Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán, és még ugyanebben az évben a KR NNI életvédelmi osztályának vezetője lett, majd 2021-ben az NNI-n belül újonnan létrehozott életvédelmi és célkörözési főosztály vezetőjének nevezték ki. 2022. július 1-jétől a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója és egyben a Készenléti Rendőrség parancsnokának helyettese. Karrierje során számos elismerésben részesült.  2008-ban a romagyilkosságok felderítésében végzett munkájáért lőfegyvert kapott elismeréséül az akkori igazságügyi és rendészeti minisztertől, majd 2013- ban az Év rendőre miniszteri díjat nyerte el bűnügyi kategóriában.  2019-ben a Dr. Dobos János bronz emlékérem szakmai díjat is neki ítélték.

Borítókép Jeney Áron ezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója (Fotó: Mirkó István)