Romagyilkosságok: az ügyvédeken múlt a megfigyelés leállítása

A Nemzetbiztonsági Hivatal ügyvédei döntöttek arról, hogy nem kérik a bíróságtól a szélsőjobboldali, cigánygyűlölő Kiss István éppen zajló titkos megfigyelésének a meghosszabbítását. Annak ellenére történt ez, hogy lehallgatott telefonbeszélgetés volt, amiben Kiss és bűntársai arról beszéltek, fegyvereket akarnak szerezni.

Lapunk az ügy ezen részét is jól ismerőktől úgy értesült, 

Kiss István titkos megfigyelését jogszerűen kezdeményezték az NBH adott tisztjei, miután telefonlehallgatásból értesültek arról, hogy a közismert szkinhed és romagyűlölő Kiss fegyverekhez akar jutni, amiket fel is tervez használni.

Az illetékes bíró az előírások szerint engedélyezte a titkos megfigyelést. Ami nem hozott konkrét eredményt, és amikor lejárt a bírói engedély, az NBH jogászai nem kezdeményezték annak meghosszabbítását, mondván, a bíró úgyis elutasítja azt. Amennyiben ez igaz, akkor 

nem az operatív tisztek, nem feletteseik, hanem az NBH jogászai döntöttek a titkos megfigyelés megszüntetéséről, ami utólag is furcsa döntés egy titkosszolgálattól.

A történtekről a szakmabeli Horváth József vezérőrnagy, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója lapunknak nyilatkozva elsőként leszögezte, Kiss Árpád beismerése azért is fontos, mert ebből látszik: a hazai igazságszolgáltatás és jogrendszer jól működik. Helyes döntés volt a halálbrigád tagjaira tényleges életfogytiglani fegyházat kiszabni. Horváth József ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Kiss Árpád szavait többen félreérthetik: a férfi testvérét nem a 2012-ben megszűnt Katonai Biztonsági Hivatal figyeltette a fegyverbeszerzés előtt, hanem az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), a mai Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődje.

Arról, hogy az NBH hibázott-e vagy csak pechjük volt, a szakértő azt mondta: mindkét lehetőség fennáll.

– Egy szolgálatnak a munkája során súlyoznia kell az ügyeket aszerint, hogy az esetleg bekövetkező bűncselekmények milyen súlyúak lehetnek, mennyire veszélyesek a társadalomra. Itt azt látjuk, hogy sajnálatos módon rossz szakmai döntés született, de utólag könnyű okosnak lenni. Egy ilyen esetben nem a sor végén levő műveleti tiszt dönt, a felelősség a szolgálat vezetői szintjéig terjedt – világított rá a vezérőrnagy.

Lapunk friss információja alátámasztja, valóban rossz szakmai döntés született, ám nem nemzetbiztonsági, hanem jogi szakmai döntés volt, ami adott esetben emberek életébe került.

Térkép a romák elleni támadásokról

A romagyilkosságok ügyében annak idején vizsgálatot folytatott le az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, és megállapították, hogy az NBH egységei között elégtelen volt a kommunikáció, és a szolgálat nem vette komolyan a megfigyelés alatt álló szélsőségesek fegyverbeszerzési törekvéseit.

A jogi osztály 2008 tavaszán a hajdú-bihari műveleti tiszt kérése ellenére sem rendelte el Kiss Árpád és – szintén a halálbrigádhoz tartozó – Pető Zsolt megfigyelését, Kiss István megfigyelését pedig nem szigorították, sőt később felfüggesztették.

Mindezt annak ellenére, illetve azután, hogy lehallgatott telefonbeszélgetésük szerint fegyverbeszerzésre készültek. A bizottság megállapította Szilvásy György és az őt váltó Ficsor Ádám nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő szocialista miniszter felelősségét is, mint ahogy Laborc Sándor volt NBH-főigazgatóét is.

Balajti László, a vizsgálat ideje alatt hivatalban lévő megbízott főigazgató lefokozásokról, visszaminősítésekről és nyugdíjazásokról adott ki parancsot az ügy kapcsán. A bizottsági jelentést megküldték Kovács Tamás akkori legfőbb ügyésznek is, ám ő nem kezdeményezett büntetőeljárásokat.

Borítókép: Kiss Árpád, a Halálbrigád vezetője beismerte, ő és társai öltek 2008–2009-ben (Fotó: MTI/Mohai Balázs)