időjárás 17°C Medárd 2023. június 8.
logo

Romagyilkosságok: a szakértők szerint a nyilvános beismerés miatt újabb nyomozás indulhat

Magyar Nemzet
2022.09.02. 17:50 2022.09.02. 20:33
Romagyilkosságok: a szakértők szerint a nyilvános beismerés miatt újabb nyomozás indulhat

A Magyar Nemzetnek Kiss Árpád, a romagyilkosságokat elkövető csoport vezetője elismerte a bűncselekmények 13 évvel ezelőtti végrehajtását. Interjúnk nyomán szakértőket kérdeztünk meg a gyilkos által elmondottakról. Horváth József vezérőrnagy, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint Kiss Árpád beismerése azért is fontos, mert ebből látszik: a hazai igazságszolgáltatás és jogrendszer jól működik. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint az interjú nyomán újabb vizsgálatok indulhatnak.

Nagyon nagy jelentősége van, hogy az elkövetők egyike eljutott oda 13 év után: elismeri ezeket a bűncselekményeket – válaszolta kérdésünkre Horváth József, kiemelve, hogy az egész társadalmat megrázta a romagyilkosságoknak nevezett bűncselekménysorozat. A szakértő szerint egy ilyen vallomás növeli a bizalmat a hazai igazságszolgáltatásban, és azt mutatja, hogy a jogrendszer hatékony.

 

A bizonyítékok királynője

Lapunk szerdán jelentetett meg interjút Kiss Árpáddal, a romagyilkosságok elsőrendű elítéltjével, amelyben a férfi beismerte a saját és társai terhére rótt bűncselekmények elkövetését. A halálbrigád 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és augusztus 3-án Kislétán támadt romákra. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalöki és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt. A legbrutálisabb támadás Tatárszentgyörgyön történt, ott felgyújtották egy roma család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek. Az édesapát és négy és fél éves kisfiát kivégezték, a másik gyermek el tudott menekülni a gyilkosok elől. Kiss Árpád és testvére, Kiss István, valamint Pető Zsolt tényleges életfogytiglani börtönbüntetését tölti, míg a cselekményekben sofőrként részt vevő Csontos István 13 év letöltése után idén augusztus 20-án szabadult.
 

A lapunknak nyilatkozó Kiss Árpád most először ismerte el a bűncselekmények elkövetését, az interjúban azonban két további tettesre is utalt, mint akik szabadlábon vannak, és fegyverrel, valamint pénzzel segítették a gyilkosságokat.


– Ahogy a kriminalisztikában szokták mondani, a beismerő vallomás a bizonyítékok királynője. Ennyi év távlatából a beismerés nemcsak az áldozatok családjának jelenthet megnyugvást abban az értelemben, hogy azok bűnhődnek, akik a cselekményeket elkövették, hanem ez az igazságszolgáltatás gépezetének is egy fontos információ – emelte ki Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: ő maga 2009-ben és 2010-ben a sértettek egyik képviselőjének felkéréséből szakértőként dolgozott az ügyön, és elgondolkodtatónak nevezte, hogy 13 év után is felmerül a lehetőség: bizonyos tettesek még nem kerültek az igazságszolgáltatás elé.


A hatóságoknak dolga akadt
 

Mindenkire, aki egy gyilkosságban részt vesz, bármilyen jogi meghatározás alá is essen, egyformán igaz, hogy nem évül el a cselekménye

– emelte ki Horváth József azon kérdésünkre, hogy a hatóság folytathatja-e az ügy kivizsgálását. A szakértő hangsúlyozta: döntő fontosságú, hogy a nyilatkozat után konkrét nyomokkal, konkrétumokkal tud-e szolgálni Kiss Árpád. Ebből a szempontból pedig az is fontos, hogy mi motiválta a beismerést: a figyelemfelkeltés, netán a lelkiismeret? – tette fel a kérdést Horváth, aki szerint akár olyan szándék is mozgathatja az elkövető tetteit, hogy eddig büntetlen cinkosai is az ő sorsára jussanak.

Tarjányi Péter szerint a vallomás nyomán azt kell megvizsgálni, hogy kire gondolhatott Kiss Árpád, amikor finanszírozókat és támogatókat említett, és nekik pontosan milyen szerep jutott a gyilkosságokban. – Ha van egy felbujtó, aki megbízóként, pszichés segítőként vett részt a bűncselekményekben – és aki azt gondolta, hogy egy ilyen gyilkosságsorozatnak Magyarországon helye van –, és a szerepét nem vizsgálják, az nagy probléma – mondta a szakértő, aki szerint indokolt, hogy a vádhatóság és a nyomozó hatóság felvegye a kapcsolatot Kiss Árpáddal. 
A gyilkos ebben az esetben akár valamilyen kedvezményben is reménykedhet, ami nem a büntetés enyhítését jelenti, hanem azt, hogy megfelelő információkért kialkudhat bizonyos jogosultságokat a börtönön belül. – A hatóságoknak ismét dolga akadt a romagyilkossal készült interjú nyomán – szögezte le Tarjányi.

A szakértők egyetértettek abban, a hatóságnak annak ellenére újra kell vizsgálódnia, hogy az interjúnkból kiderült: korábban már elindultak ezen a szálon. – Más az a fajta hozzáállás és helyzet, ami most van. Szakmailag ilyenkor megér egy beszélgetést, ha az elkövető – megváltoztatva eddigi védekezését, ami a hallgatás volt – most beismerő vallomást tett. Adott esetben érdemes ismét végigmenni vele az ügyön – mondta Tarjányi Péter.
Horváth József még egy dolgot hangsúlyozott: akkor érdemes vizsgálódni, ha a gyilkos konkrétumokkal tud szolgálni, nem csak vádaskodik.

A felelősség kérdése

Horváth József felhívta a figyelmet arra, hogy Kiss Árpád szavait többen félreérthetik: a férfi testvérét nem a 2012-ben megszűnt Katonai Biztonsági Hivatal figyeltette a fegyverbeszerzés előtt, hanem az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), a mai Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődje. Arról, hogy az NBH hibázott-e vagy csak pechjük volt, a szakértő azt mondta: mindkét lehetőség fennáll.
– Egy szolgálatnak a munkája során súlyoznia kell az ügyeket aszerint, hogy az esetleg bekövetkező bűncselekmények milyen súlyúak lehetnek, mennyire veszélyesek a társadalomra. Itt azt látjuk, hogy sajnálatos módon rossz szakmai döntés született, de utólag könnyű okosnak lenni. Egy ilyen esetben nem a sor végén levő műveleti tiszt dönt, a felelősség a szolgálat vezetői szintjéig terjedt – világított rá a vezérőrnagy.

Tarjányi Péter hasonló véleményen van: mint mondta, érthetetlen volt számára, hogy a fegyverbeszerzés előtt megszüntették a megfigyelést. – Az interjúalanyuk is elmondta, de korábban is ez volt a véleményem, hogy az utolsó, kislétai gyilkosság elkerülhető lett volna, ahol az édesanya halt meg, a kislánya pedig majdnem negyven darab sörétet kapott az arcába és a nyakába – mondta a szakértő. Hozzátette: a támadás előtt és a támadások pillanatában szakmai szempontból elfogadhatatlan dolgok történtek.
 

Kiss Árpád kulcsmomentumnak nevezte a gyilkossági per során azt a tárgyalási napot, amelyen Csontos István feltáró vallomást kívánt tenni, majd a teremben megjelent Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, és Csontos végül a hallgatást választotta. A mai napig nem világos, hogy e két dolog – a volt kormányfő megjelenése és Csontos elnémulása – összefügg-e.


Horváth József szerint ez szokatlan esemény volt. – Azt nem tudom megítélni, hogy ez milyen mértékben hatott a vádlottakra, viszont kétségtelen, ez akár még tűnhet fel rossz színben is. Ez is azt bizonyítja, hogy jobb, ha az ilyen esetektől a politika távol marad – szögezte le a vezérőrnagy.
Tarjányi Péter is csak annyit tudott mondani erre a jelenetre, hogy akkor sem értette és most sem érti, Gyurcsány Ferenc miért jelent meg a tárgyaláson.

Borítókép: A gyilkosságsorozat két tatárszentgyörgyi áldozatának, Csorba Róbertnek és ötéves fiának temetése 2009. március 3-án (Fotó: Europress/AFP/Takács Péter)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.