Romagyilkosságok: a szakértők szerint a nyilvános beismerés miatt újabb nyomozás indulhat

A Magyar Nemzetnek Kiss Árpád, a romagyilkosságokat elkövető csoport vezetője elismerte a bűncselekmények 13 évvel ezelőtti végrehajtását. Interjúnk nyomán szakértőket kérdeztünk meg a gyilkos által elmondottakról. Horváth József vezérőrnagy, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint Kiss Árpád beismerése azért is fontos, mert ebből látszik: a hazai igazságszolgáltatás és jogrendszer jól működik. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint az interjú nyomán újabb vizsgálatok indulhatnak.

Hungarian gypsies gather around the coffin during the funeral service of Robert Csorba and his son, five-year-old Robert for their last journey in Tatarszentgyorgy cemetery, 65 km from Budapest on March 3, 2009. The Roma father and his son were shot dead and their house burnt in the small village in central Hungary on February 23 ,2009, police in Budapest said. Mounting crime, a gloomy economic outlook and increasingly popular far-right parties are leading to a dramatic growth in anti-Roma sentiment in Hungary, observers say. In 2008, there were 16 attacks in Hungary against the Roma, or gypsy, minority with Molotov cocktails, hand grenades and guns. Two of the attacks were deadly. AFP PHOTO / PETER TAKACS (Photo by PETER TAKACS / AFP) Fotó: Europress/AFP/Takács Péter

Nagyon nagy jelentősége van, hogy az elkövetők egyike eljutott oda 13 év után: elismeri ezeket a bűncselekményeket – válaszolta kérdésünkre Horváth József, kiemelve, hogy az egész társadalmat megrázta a romagyilkosságoknak nevezett bűncselekménysorozat. A szakértő szerint egy ilyen vallomás növeli a bizalmat a hazai igazságszolgáltatásban, és azt mutatja, hogy a jogrendszer hatékony.

A bizonyítékok királynője

Lapunk szerdán jelentetett meg interjút Kiss Árpáddal, a romagyilkosságok elsőrendű elítéltjével, amelyben a férfi beismerte a saját és társai terhére rótt bűncselekmények elkövetését. A halálbrigád 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és augusztus 3-án Kislétán támadt romákra. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalöki és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt. A legbrutálisabb támadás Tatárszentgyörgyön történt, ott felgyújtották egy roma család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek. Az édesapát és négy és fél éves kisfiát kivégezték, a másik gyermek el tudott menekülni a gyilkosok elől. Kiss Árpád és testvére, Kiss István, valamint Pető Zsolt tényleges életfogytiglani börtönbüntetését tölti, míg a cselekményekben sofőrként részt vevő Csontos István 13 év letöltése után idén augusztus 20-án szabadult.
 

A lapunknak nyilatkozó Kiss Árpád most először ismerte el a bűncselekmények elkövetését, az interjúban azonban két további tettesre is utalt, mint akik szabadlábon vannak, és fegyverrel, valamint pénzzel segítették a gyilkosságokat.

– Ahogy a kriminalisztikában szokták mondani, a beismerő vallomás a bizonyítékok királynője. Ennyi év távlatából a beismerés nemcsak az áldozatok családjának jelenthet megnyugvást abban az értelemben, hogy azok bűnhődnek, akik a cselekményeket elkövették, hanem ez az igazságszolgáltatás gépezetének is egy fontos információ – emelte ki Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: ő maga 2009-ben és 2010-ben a sértettek egyik képviselőjének felkéréséből szakértőként dolgozott az ügyön, és elgondolkodtatónak nevezte, hogy 13 év után is felmerül a lehetőség: bizonyos tettesek még nem kerültek az igazságszolgáltatás elé.

A hatóságoknak dolga akadt
 

Mindenkire, aki egy gyilkosságban részt vesz, bármilyen jogi meghatározás alá is essen, egyformán igaz, hogy nem évül el a cselekménye

– emelte ki Horváth József azon kérdésünkre, hogy a hatóság folytathatja-e az ügy kivizsgálását. A szakértő hangsúlyozta: döntő fontosságú, hogy a nyilatkozat után konkrét nyomokkal, konkrétumokkal tud-e szolgálni Kiss Árpád. Ebből a szempontból pedig az is fontos, hogy mi motiválta a beismerést: a figyelemfelkeltés, netán a lelkiismeret? – tette fel a kérdést Horváth, aki szerint akár olyan szándék is mozgathatja az elkövető tetteit, hogy eddig büntetlen cinkosai is az ő sorsára jussanak.

Tarjányi Péter szerint a vallomás nyomán azt kell megvizsgálni, hogy kire gondolhatott Kiss Árpád, amikor finanszírozókat és támogatókat említett, és nekik pontosan milyen szerep jutott a gyilkosságokban. – Ha van egy felbujtó, aki megbízóként, pszichés segítőként vett részt a bűncselekményekben – és aki azt gondolta, hogy egy ilyen gyilkosságsorozatnak Magyarországon helye van –, és a szerepét nem vizsgálják, az nagy probléma – mondta a szakértő, aki szerint indokolt, hogy a vádhatóság és a nyomozó hatóság felvegye a kapcsolatot Kiss Árpáddal. 
A gyilkos ebben az esetben akár valamilyen kedvezményben is reménykedhet, ami nem a büntetés enyhítését jelenti, hanem azt, hogy megfelelő információkért kialkudhat bizonyos jogosultságokat a börtönön belül. – A hatóságoknak ismét dolga akadt a romagyilkossal készült interjú nyomán – szögezte le Tarjányi.

A szakértők egyetértettek abban, a hatóságnak annak ellenére újra kell vizsgálódnia, hogy az interjúnkból kiderült: korábban már elindultak ezen a szálon. – Más az a fajta hozzáállás és helyzet, ami most van. Szakmailag ilyenkor megér egy beszélgetést, ha az elkövető – megváltoztatva eddigi védekezését, ami a hallgatás volt – most beismerő vallomást tett. Adott esetben érdemes ismét végigmenni vele az ügyön – mondta Tarjányi Péter.
Horváth József még egy dolgot hangsúlyozott: akkor érdemes vizsgálódni, ha a gyilkos konkrétumokkal tud szolgálni, nem csak vádaskodik.

A felelősség kérdése

Horváth József felhívta a figyelmet arra, hogy Kiss Árpád szavait többen félreérthetik: a férfi testvérét nem a 2012-ben megszűnt Katonai Biztonsági Hivatal figyeltette a fegyverbeszerzés előtt, hanem az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), a mai Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődje. Arról, hogy az NBH hibázott-e vagy csak pechjük volt, a szakértő azt mondta: mindkét lehetőség fennáll.
– Egy szolgálatnak a munkája során súlyoznia kell az ügyeket aszerint, hogy az esetleg bekövetkező bűncselekmények milyen súlyúak lehetnek, mennyire veszélyesek a társadalomra. Itt azt látjuk, hogy sajnálatos módon rossz szakmai döntés született, de utólag könnyű okosnak lenni. Egy ilyen esetben nem a sor végén levő műveleti tiszt dönt, a felelősség a szolgálat vezetői szintjéig terjedt – világított rá a vezérőrnagy.

Tarjányi Péter hasonló véleményen van: mint mondta, érthetetlen volt számára, hogy a fegyverbeszerzés előtt megszüntették a megfigyelést. – Az interjúalanyuk is elmondta, de korábban is ez volt a véleményem, hogy az utolsó, kislétai gyilkosság elkerülhető lett volna, ahol az édesanya halt meg, a kislánya pedig majdnem negyven darab sörétet kapott az arcába és a nyakába – mondta a szakértő. Hozzátette: a támadás előtt és a támadások pillanatában szakmai szempontból elfogadhatatlan dolgok történtek.
 

Kiss Árpád kulcsmomentumnak nevezte a gyilkossági per során azt a tárgyalási napot, amelyen Csontos István feltáró vallomást kívánt tenni, majd a teremben megjelent Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, és Csontos végül a hallgatást választotta. A mai napig nem világos, hogy e két dolog – a volt kormányfő megjelenése és Csontos elnémulása – összefügg-e.

Horváth József szerint ez szokatlan esemény volt. – Azt nem tudom megítélni, hogy ez milyen mértékben hatott a vádlottakra, viszont kétségtelen, ez akár még tűnhet fel rossz színben is. Ez is azt bizonyítja, hogy jobb, ha az ilyen esetektől a politika távol marad – szögezte le a vezérőrnagy.
Tarjányi Péter is csak annyit tudott mondani erre a jelenetre, hogy akkor sem értette és most sem érti, Gyurcsány Ferenc miért jelent meg a tárgyaláson.

Borítókép: A gyilkosságsorozat két tatárszentgyörgyi áldozatának, Csorba Róbertnek és ötéves fiának temetése 2009. március 3-án (Fotó: Europress/AFP/Takács Péter)