A magyarországi járműipar az elmúlt évtizedek következetes építkezésének köszönhetően a nemzetgazdaság megkerülhetetlen oszlopává vált. A szektor súlyát jól szemléltetik a 2023-as adatok: a feldolgozóipar termelési értékének 26 százalékát, a bruttó hozzáadott értéknek pedig a 17 százalékát ez a terület adta. Még beszédesebb a foglalkoztatottságra gyakorolt hatása, hiszen az alkalmazásban állók 15 százaléka ebben az ágazatban dolgozik. A fejlődés üteme nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. A hazai termelés volumene az ezredforduló óta a 4,3-szeresére emelkedett. Ezzel szemben az Európai Unióban mindössze 27 százalékos, de még a vezető gyártónak számító Németországban is csak 36 százalékos bővülést regisztráltak ugyanebben az időszakban. Magyarország ezzel a teljesítménnyel az unió hetedik legnagyobb autógyártójává lépett elő, tavaly több mint félmillió személygépkocsi készült a hazai üzemekben, derül ki az Oeconomus részletes elemzéséből. Ezt a kemény munkával kiharcolt pozíciót veszélyezteti a Tisza Párt nemrég kiszivárgott programja.
A Tisza programja toporgást hozna a fejlődés helyére
Ezt a stratégiai ágazatot sodorná veszélybe a Tisza Párt gazdasági programja. A tervezet a konvergencia-program részeként 32 százalékra emelné az áfát. Az exporttermékeket az uniós szabályok értelmében nulla százalékos kulcs terheli, így a kivitelt közvetlenül nem sújtaná az adóemelés. A szakértői elemzések azonban rámutatnak: a járulékos hatások súlyos károkat okoznának a termelési láncban.
A legnagyobb kockázat a hazai beszállítói kört fenyegeti. A magyar autó- és járműalkatrész-gyártáshoz egy többszintű, összetett vállalati hálózat kapcsolódik. A hazai cégek aránya a beszállítói körben 20 és 40 százalék között mozog. Ezek a vállalkozások jellemzően a lánc alsóbb szintjein helyezkednek el, ők szállítják az alapanyagokat és a részegységeket, de több magyar cég már az első szinten, közvetlenül a nagygyártóknak szállít be komplett modulokat.
Az áfaemelés mechanizmusa könyörtelenül begyűrűzne a rendszerbe. A magasabb adókulcs miatt a belföldi beszállítók kénytelenek lennének árat emelni. Ez a lépés drágítaná a termelést a lánc minden szintjén. A drágább alkatrészek és alapanyagok miatt az exportáló nagyvállalatok is magasabb költségekkel szembesülnének. A növekvő ráfordítások pedig rontják a versenyképességet a globális piacon.
A drasztikus adóemelés emellett visszavetné a belföldi keresletet is. A hazai piacra is termelő vállalatok forgalomkieséssel számolhatnának. A csökkenő megrendelések miatt romlana a kapacitások kihasználtsága, az egy termékre jutó fix költségek viszont megugranának. Ez a hatás különösen az olyan magas beruházásigényű ágazatokban fájdalmas, mint a gépgyártás vagy az elektronika.
A folyamat végeredménye egyértelmű: a beszállítók gyengülése, az innovációs források elapadása és a minőség romlása.
Tisza-terv: virágzó nemezet helyett félkarú óriás
A járműipar teljesítménye alapvetően határozza meg a nemzetgazdaság egészét. Az ágazat erősen exportorientált, bevételeinek 91 százaléka származott külpiacokról a tavalyi évben. Az elmúlt években bejelentett:
- nagyberuházások, különösen az
- e-mobilitás és az
- akkumulátorgyártás terén,
új perspektívákat nyitottak. A Tisza Párt tervezett adóemelése azonban éppen ezt a lendületet törné meg. A beszállítói lánc meggyengítése munkahelyeket veszélyeztetne, és hosszú távon rontaná Magyarország pozícióit a nemzetközi versenyben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!