A kétezres évek elején, az esti órákban egy titokzatos, mély hangú férfi a budai házában kereste fel Gyárfás Tamást, a Nap TV tulajdonosát, az úszószövetség elnökét. A Gyárfást évekig a sötét utcákon hosszú beszélgetésekre invitáló ember nem volt más, mint az 1990-es évek rettegett, azóta már több leszámolás ügyében jogerősen elítélt maffiózója, Portik Tamás, aki kettejük társalgását minden alkalommal rögzítette.
Az olajbűnözés révén hatalmas vagyonra szert tevő, 1997 őszétől hat évig körözés alatt álló fiatalember és a legfelsőbb politikai körökbe is bejáratos médiamogul útja egy Gellért-hegyi villa miatt futott össze, amit Portik bérelt Gyárfástól 1994-ben.
A hangfelvételekből egy nagyon furcsa, húzd meg-ereszd meg viszonyt lehet feltételezni, ami idővel nyilvánvalóan egyre mélyebbé vált, hiszen még a magánéletük féltettebb titkait is megosztották egymással. Ismertségük sokáig rejtve maradt nemcsak a nyilvánosság, hanem a politikai elit és a hatóságok előtt is. A kapcsolat – Gyárfás állítása szerint – 2009-ben szakadt meg, miután az úszószövetség volt elnöke számára bizonyossá vált, Portik felveszi a beszélgetéseiket. Portik Tamásnak a 90-es évek elejétől a letartóztatásáig rögzített, több száz órányi hangfelvételét 2018 decemberében foglalta le a rendőrség.
A hosszú kutakodás után megszerzett, kriminalisztikai szenzációval felérő felvételeknek csak egy kisebb részében hallható Gyárfás és Portik beszélgetése, ami egyébként fontos bizonyíték a Fenyő-gyilkosság ügyében, hiszen az 1998-as emberölést nem egyszer hozza szóba Portik, azt állítva, ő Gyárfás parancsára likvidáltatta Fenyő János médiacézárt. Fontos megjegyezni, hogy Gyárfás a felvételeken ezt soha nem ismerte el, igaz, nem is nagyon igyekezett cáfolni.
Fotó: Kurucz Árpád
Portik Tamás: Te azt mondtad nekem, mikor én megkérdeztem még akkor is, hogy igaz lassan nem tudom hány éve volt, ’96? Azt hiszem lassan nyolc-kilenc éve.
Gyárfás Tamás: Igen.
P. T.: Én mutattam és kérdeztem tőled, hogy mi legyen az emberrel? Szétb…sszuk? Erre te mondtad, hogy igen. Ne…, nem én tettem (?) ilyeneket, most nehogy kitaláld a végén…
Gy. T.: [közbeszól] Én, én, ezt úgy emlékszem, akkor, hogy…
P. T.: …és te mondtad nekem, hogy külön, hogy nem érted, hogy miért, de tönkre akarja tenni, el akarja venni tőled a tévét stb.
Gy. T.: Így van.
P. T.: Kivoltál. Látszik rajtad…, látszik rajtad most, hogy például olyan pályán vagy, hogy az gusztustalan. Látszik az arcodon, látszik, hogy… Hát, a már, olyan gusztustalan, hogy pozitív értelemben, gusztustalanul jó pályán vagy, arra értem. Látszik rajtad a megjelenéseden, jól nézel ki, nyugodt vagy, kiegyensúlyozott.
Gy. T.: Mert te megoldottad.
Gyárfás Tamás ellen a Fővárosi Főügyészség 2019 nyarán emelt vádat felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt a Fenyő-ügyben. A vádirat szerint Gyárfás az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt, akárcsak Fenyő János. Az úszószövetség volt elnöke és a Vico nagy hatalmú ura között az évtized közepétől üzleti vita, hatalmi harc, és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki.
Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti Fenyőt. Emiatt 1997 szeptemberében megbízta Tasnádi Pétert, hogy szervezze meg a gyilkosságot, aki azt tizenkétmillió forintért vállalta, azonban, miután átvett hatmillió forint előleget, nem teljesítette a megbízást.
Ezért Gyárfás megbízta az éjszakai életben már akkor is jól ismert Portik Tamást, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. A vád szerint Portik a megbízást elfogadta, és rávette – az emiatt időközben jogerősen elítélt – Jozef Rohácot a médiamogul megölésére. Rohác 1998. február 11-én a késő délutáni órákban a II. kerületi Margit utcában a piros lámpánál a gépkocsijában várakozó Fenyőhöz lépett, és egy gépfegyverrel kivégezte a médiacézárt. Gyárfás és Portik is ártatlannak vallja magát.
Fotó: MTI/Mihádák Zoltán
Visszatérve a hangfelvételekhez, az azokon rendre előkerülő Fenyő-gyilkosság mellett nem mellékes az sem, hogy a Gyárfás és Portik közötti beszélgetésekben csaknem hetvenszer emlegetik a felek Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök nevét leginkább abban a kontextusban, hogy Portik Gyárfáson keresztül akart kapcsolatba lépni az egykori szocialista kormányfővel.
Portikot 1997 őszétől az Energol-botrány kirobbanását követően 2003 márciusáig körözték, ám ezután még évekig inkognitóban élt. Ez azért sem meglepő, mert a hangfelvételekből kiderül, hogy Portik belekeveredhetett egy zsarolási ügybe, ami miatt ismét a rendőrség látókörébe került.
– Állítólag benne vagyok valami zsarolásban, ’98-as ügy, ami nyolc év múlva évül el, vagyis hogy nyolc év az elévülési ideje. Akkor az állítólag 2006-ban jár le, hát most. Mindig, tudod mindig valami új – hangzott el a felvételen.
Ezután kereste fel Portik a Nap TV egykori elnökét, akit arra kért, hogy kapcsolatai révén hozza össze tekintélyes politikusokkal (köztük leginkább Gyurcsánnyal) és rendőri vezetőkkel. A maffiózó azzal próbált házalni az MSZP környékén, hogy olyan információi vannak, amelyek az akkori MSZP–SZDSZ-kormány számára nagyon értékesek lehetnek, és abban bízott, hogy Gyurcsányék ezért cserébe szemet hunynak bűnei fölött.
A felvételekből egyértelműen kiderül, hogy Portik leginkább Gyurcsány személyében látta biztosítottnak a védelmét, ráadásul még azelőtt, hogy a Demokratikus Koalíció jelenlegi elnökét 2004-ben kormányfőnek választották volna. Az is sokatmondó, hogy Portik a baloldali politikus ambícióival is tökéletesen tisztában volt, hiszen az egykori olajbűnöző arról beszélt Gyárfásnak, hogy „Gyurcsány följebb fog menni a sportminisztériumból” és miniszterelnök akar lenni. Ez később Medgyessy Péter megpuccsolása után meg is történt.
Portik: Azt mondják, a Gyurcsány is a te, ö, ö, barátod.
Gyárfás: Jó, ja, jó a viszonyunk, igen.
P. T.: Jó. Együtt is üzleteltek, jó.
Gy. T.: Nem üzletelünk, én senkivel nem üzletelek.
P. T.: Jó.
Gy. T.: Nem, hidd el, egy, egy üzleti társ…
P. T.: Mi igaz abból, hogy a Gyurcsány följebb fog menni a sportminisztériumból?
Gy. T.: Hát ő miniszterelnök akar…
P. T.: Akar lenni, így igaz. Igaz?
Majd, amikor Gyurcsány már miniszterelnök volt, a bűnöző szinte könyörgött az úszószövetség volt elnökének, hogy hozza össze a kormányfővel: „Kérlek, tedd meg azt, hogy menj el a Gyurcsányhoz. Olyan, mintha hozzám jönnél, nem hozzá.”
Gyárfás ugyanakkor állítja, a sorozatos kérések ellenére sem teljesítette az alvilági leszámolások kulcsfigurájának tartott férfi kérését, aki a felvételek tanúsága szerint a 2006-os választások miatt is aggódott.
Portik: De jobb így végigcsinálni, mint megvárni a… amikor újabb négy évre, bár az Isten adná, hogy a Gyurcsány nyerjen…, mert én attól tartok, hogy…
Gyárfás: …ebben az a…
P. T.: …Fidesz, mert én nem paktálok le velük… énbennem látják a lehetőséget. Bennem látnak olyan jövőbeli lehetőséget…
Sőt, a maffiózó azt is kijelentette, ha Gyárfás megmondja, mit csináljon „akkor megnyeri a Gyurcsány [a választásokat]”.
Portik egyébként a politikai színezetű robbantásokról szerzett információival jelentkezett a szocialistáknál, azt állítva, hogy a jobboldalnak állt érdekében a politikai robbantássorozat. Ez többször visszaköszön a felvételekből, sőt a bűnöző zavarosan beszélt Gyárfásnak egy ismerőséről, aki szerinte tudja, mi állt a merényletek hátterében.
Portik.: Azt mondják, hogy… Jó, szeretnék nyílt kártyákkal játszani. Öö…, beszéltem veled, ugye, erről a dologról, hogy van egy ember, aki tudja, hogy mi történt a politikai robbantásoknál. Emlékszel erre?
Gyárfás.: Igen.
P. T.: Össze is lett állítva dolog, a Torgyán stb. Emlékszel erre? Megvan legalább a kép? Emlékszel rá?
Gy. T.: [Érthetetlen szöveg]
P. T.: De. Öö… jó. Akkor emlékszel rá!
Gy. T.: És mondtam, ha ezt elmondod, akkor kinyalják a s…ggedet.
Azt nem tudni, hogy Portik akár személyesen, akár közvetítők útján beszélt-e erről végül Gyurcsánnyal, igaz Gyárfásnak volt alkalma a bukott kormányfővel találkozni, illetve bármilyen üzenetet eljuttathatott számára. A Nap-keltében Gyurcsány és a többi szocialista vezető tulajdonképpen egymásnak adták a kilincset, de a hangfelvételeken elhangzik az is, hogy Gyárfás és Gyurcsány egy úszórendezvényen biztosan találkoztak.
Gyárfás azt állítja, nem segített Portiknak. Nem tudjuk, mi történt, de az tény, hogy az MSZP–SZDSZ-kormányok regnálása alatt a bűnözőnek nem esett baja, hiszen csak a 2010-es kormányváltás után, 2012-ben csapott le rá a rendőrség. Portikot azóta jogerősen elítélték a Prisztás-gyilkosság és a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás ügyében, de még több eljárás van folyamatban ellene. A politikai robbantások ügyét pedig továbbra is homály fedi.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Köztudott, az 1998-as országgyűlési választások előtt és után ismeretlen személyek, hivatalosan ismeretlen okból különböző robbantásos merényleteket hajtottak végre Magyarországon: bomba robbant a Független Kisgazdapárt akkori – időközben elhunyt – elnökének Torgyán Józsefnek, valamint a fideszes Szájer Józsefnek a lakásánál, illetve a Fidesz Lendvay utcai székházánál is.
Sokáig tartotta magát az az elmélet is, hogy a magyarországi merényleteket Ivan Lexa, a SIS, a szlovák titkosszolgálat mindenható irányítója rendelte meg. Ez onnan derült ki, hogy az 1999-ben Szlovákiában nyilvánosságra hozott, Vladimir Mitro (Lexa utódja) által jegyzett titkos jelentés lerántotta a leplet a Lexa-korszakban a SIS által elkövetett törvénytelenségekről. A jelentésben többek között az szerepelt, hogy a SIS külön – törvényen kívül működő – egységet hozott létre a szervezett bűnözőkkel – köztük Jozef Rohácékkal – való kapcsolattartásra, s őket különböző törvénytelen akciók elvégzésével bízták meg.
A korábbi szlovák miniszterelnök, Vladimir Meciar alatt működő titkosszolgálat Omega fedőnevű akciója is szerepelt a jelentésben. Ennek lényege az volt, hogy hátráltatni kell – zavarkeltéssel – Csehország és Magyarország NATO- és európai uniós csatlakozását. Magyarországon ennek érdekében az úgynevezett Meciar-kommandóval – amelynek tagja volt Rohác és a később megölt Jozef Hamala is – különböző robbantásos cselekményeket hajtattak végre az 1998-as parlamenti választások előtt. Nem tudni, a szerencsének köszönhető-e, vagy a merénylők kínosan ügyeltek rá, de tény, hogy egyik politikai merényletnek sem voltak sérültjei, halálos áldozatai.
A székházrobbantások ügyében – rongálás miatt – indult nyomozást egy idő után, mivel „az elkövetők kiléte nem volt megállapítható”, a rendőrség megszüntette.
Az Aranykéz utcai robbantásnál – amelyben Portikot mint felbujtót, Rohácot mint végrehajtót ítélték el – azonban már nyilvánvalóan a pusztítás volt a cél. Az ott felhasznált bomba nagysága ugyanis többszöröse volt a politikusok és pártszékházak ellen használtaknak. Utóbbi merényleteknél alkalmazott robbanóanyag megegyezett az Aranykéz utcai akciónál használt, a SIS raktárából szerzett robbanóanyaggal.
Egyes elméletek szerint az Aranykéz utcai áldozat, Boros Tamás felrobbantása kettős érdeket szolgálhatott: egyrészt Portik likvidálni tudta a rendőrséggel együttműködő, neki sok kellemetlenséget okozó Borost, míg a szlovák titkosszolgálatnak a belvárosi, nagy vihart kavart, pusztító erejű robbantásos módszer jött jól. De ezek csak feltételezések, mint ahogy az sem bizonyított, hogy a merénylet felbujtójaként jogerősen elítélt Portik bármikor is kapcsolatba lépett volna az akkori szlovák titkosszolgálattal. Az egyetlen kapocs az egykori olajos „vállalkozó” és a Lexa vezette szolgálatok között Jozef Rohác személye lehetett.
Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a legújabb, hivatalosan eddig még nem bizonyított megállapítások szerint a politikai robbantásoknál alvilági zavarkeltésről volt szó, ugyanúgy, ahogy 1996 őszén, amikor a kézigránátos robbantásokkal a Portik-féle kör el akarta terelni a figyelmet az olajügyekről és távozásra akarták kényszeríteni az akkori országos főkapitányt, jelenlegi belügyminisztert, Pintér Sándort. Utóbbi be is jött: Pintért Horn Gyula utasítására menesztette Kuncze Gábor akkori belügyminiszter.
Az is tény, hogy Portik nemcsak a Gyárfás Tamással folytatott beszélgetéseit vette fel, hanem szinte az egész életét rögzítette, köztük egykori mentorával, volt energolos cégtársával, a két éve elhunyt Drobilich Gáborral lezajlott társalgását is. Ez a hanganyag azért érdekes, mert ők ugyancsak kitárgyalták az 1998-as robbantás-sorozatot. Drobilich azt állította, hogy a 90-es évek olajmaffia-botrányában elhíresült Energol Rt. vezetésében 1996-ig tisztséget vállaló Dékány István szervezte meg a robbantásokat.
Forrásaink Dékány szerepével összefüggésben semmit nem árultak el, arra azonban utaltak, hogy az alvilági leszámolásokat jól ismerő tanúk állítják: a Portik Tamás fémjelezte szervezett bűnözői csoportosulás felelős a politikai színezetű támadásokért, amelyekre szerintük a közvetlen parancsot Portik adhatta a végrehajtóknak.
Ahhoz, hogy megértsük, Portik miért ragaszkodott Gyurcsányhoz, vissza kell mennünk az olajos időkig. Gyurcsány Ferenc nevét kevesen hozzák összefüggésbe az olajjal, holott az egykori kormányfő vagyonosodásában nyilvánvalóan szerepe volt a hozzá is köthető Fortus Rt.-nek.
Ez volt az a cég, amely vélhetően a titkosszolgálati segítséggel létrehozott Energol Rt. (ennek a vállalkozásnak volt Portik a marketingigazgatója) egyik beszállítója volt. Megjegyezzük, az Energol alapításától kezdődően a katonai titkosszolgálat és annak 2009-ben elhunyt nagy hatalmú irányítója, Stefán Géza bábáskodott a cég felett. A vállalkozás vezetői ellen büntetőeljárás indult, de a hosszan elhúzódó, a Gyurcsány-kormányzat idejére eső olajperben végül mindenki megúszta komolyabb büntetés nélkül.
Fotó: MTI/Kovács Attila
A Fortus képviselői az olajos vádak ellen azzal védekeztek, hogy tudtukon kívül, hamis számlákon keresztül vettek részt az ügyletekben. A társaságot a Gyurcsány-birodalom zászlóshajója, az Altus Rt., valamint a Magyar Villamos Művek (MVM) 1995-ben alapította meg. Előbbi 45, utóbbi 55 százalékos tulajdonrészt birtokolt. A Fortus tájékoztatása szerint egyébként csak 1996-ban negyvenezer tonna fűtőolajat értékesítettek a villamos műveknek.
Nem elválaszthatatlan az olajügyektől az sem, hogy Gyurcsány Ferenc anyósa, Apró Piroska milyen döbbenetes kapcsolatrendszerrel rendelkezett és nyilvánvalóan rendelkezik is. Erre jó példa az Energol Rt. alapításánál említett Stefán Géza, aki szoros baráti viszonyt ápolt az Apró családdal. A legendás katonai elhárítót többször ki is tüntették a Gyurcsány-érában.
Apró Piroska titkosszolgálati, állambiztonsági összeköttetéseit mindezek mellett az is igazolja, hogy a rendszerváltás után felügyelőbizottsági tag volt abban az 1991-ben létrehozott S-Komplex Nemzetközi Biztonságvédelmi Rt.-ben, amelyben az elnök-vezérigazgatói teendőket éveken keresztül a 2006-ban elhunyt Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal első főigazgatója látta el. A céget lényegében magán-titkosszolgálatnak tartották, amely az úgynevezett elbocsátott légió tagjaiból verbuválódott. Apró Piroska édesapja Apró Antal, az Országgyűlés egykori elnöke, az MSZMP KB tagja. Testvére, ifjabb Apró Antal az állambiztonságnál dolgozott, méghozzá a Medgyessy Pétert is beszervező III/II-es főcsoportfőnökségnél. És ha ez még valakinek nem lett volna elég, Horn Gyula miniszterelnöki kabinetfőnökeként Apró Piroska szinte az egész ország működésére rálátott.
Ide tartozik, hogy a Horn-kormány idején biztosítva hagyták a jogszabályi hátterét a rendkívül jól jövedelmező olajozásnak, valamint a halasztott vámfizetésnek. Előbbi lényege az volt, hogy a háztartási tüzelőolajat (hto) kevésbé adóztatták, mint a gépkocsikba használt üzemanyagot, így a hto-t érdemes volt különböző kémiai folyamatokkal, szőkítéssel gázolajjá színezni és úgy értékesíteni. Utóbbi pedig azt tette lehetővé, hogy a hamis papírokkal alapított cégek, miután hatalmas mennyiségben vásároltak külföldről, majd adtak el belföldön olajat, gyakorlatilag eltűntek a hatóságok látóköréből, természetesen úgy, hogy egy fillér járulékot nem fizettek be.
Figyelemre méltó, hogy a botrány kirobbanása környékén Gyurcsány Ferenc és bizalmasa, Jagiellowicz Györgyné távozott a Fortusból, vagyis a későbbi miniszterelnök lemondott felügyelőbizottsági, az üzletasszony pedig elnöki tisztségéről. Tény továbbá az is, hogy a Fortus üzleti kapcsolatban állt egy másik nagy olajcéggel, az MSZP-s hátterű ETL Rt.-vel, amelyről tudni lehet, hogy szintén az Energol egyik beszállítója volt.
Az ETL felügyelőbizottságába 1996-ban, az olajügylet legjövedelmezőbb évében került be a szocialisták fő energetikai szakértőjeként ismert Karl Imre és Szűcs Erika, a szocialisták országos választmányának akkori tagja is. Szűcs később a Gyurcsány-kormányban vállalt miniszteri tisztséget, de követte a volt kormányfőt a DK-ba is. Karl Imre sem került messze a Demokratikus Koalíciótól, Facebook-oldalán gyakorlatilag folyamatosan a DK érdekeit szem előtt tartva, lényegében pártaktivistaként posztolt. És mindezek mellett évekkel ezelőtt az is napvilágot látott, hogy egy, az olajügyek miatt tartott 1997. augusztusi házkutatás során az Energol Rt. irányításában 1996 márciusától részt vállaló, a székházrobbantásokkal kapcsolatba hozott Dékány István feleségének a lakásán találták meg annak az offshore cégnek az alapító okiratát, amely a Gyurcsány-féle Fortusban volt tulajdonos.
Végül érdemes áttekinteni, hogy cikksorozatunk első részéből milyen lényeges információk derülnek ki.
· Az olajbűnözés virágkorában, az 1990-es években Portik Tamás, az alvilág későbbi meghatározó figurája és Gyurcsány Ferenc is jelentős olajügyleteket bonyolított, előbbi az Energol Rt.-n, utóbbi a Fortus Rt.-n keresztül.
· Gyurcsány cége, a Fortus az Energol beszállítója volt.
· Az olajos botrány kirobbanását követően a Fortus Rt.-ben tulajdonos offshore cég alapító okirata, egy házkutatás alkalmával, az Energol igazgatója feleségének otthonából került elő. Gyurcsány kimenekült a Fortusból.
· A szocialista kormányzások idején Portik Tamás gyakorlatilag érinthetetlen volt. Az Energol vezetői lényegében büntetés nélkül úszták meg az büntetőeljárást.
· Portik Tamás szoros kapcsolatba került Gyárfás Tamással, a Nap-kelte egykori producerével. Az ügyészség vádirata szerint a kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező Gyárfás kérésére Portik gyilkoltatta meg a producer riválisát, Fenyő János médiamogult. Portik és Gyárfás tagad.
· A nyomozás során előkerültek azok a hanganyagok, amelyek Portik és Gyárfás beszélgetéseit tartalmazzák. A felvételeken csaknem hetven alkalommal ejtik ki Gyurcsány nevét.
· Az egykori olajbűnöző Gyárfáson keresztül próbálta felvenni a kapcsolatot Gyurcsány Ferenccel. A szocialistákat szerette volna információkkal segíteni.
· Gyárfásnak volt alkalma Gyurcsánnyal találkozni, illetve bármilyen üzenetet eljuttathatott számára. A Nap-keltében Gyurcsány és a többi szocialista vezető tulajdonképpen egymásnak adták a kilincset. Nem tudni, pontosan mi történt.
(Folytatjuk)
Borítókép forrása: MTI
