Fenyő-ügy: a magyar kriminalisztika legrejtélyesebb gyilkossági ügyében születik ma ítélet

Az 1990-es évek legbrutálisabb és egyben legmisztikusabb leszámolásos ügyében hoz ma döntést az elsőfokú bíróság. Fenyő János milliárdos médiacézár kivégzése sokkolta a társadalmat, hiszen egy olyan embert öltek meg, aki közismert személy, pártokat finanszíroz és bejáratos a legfelsőbb politikai körökbe is. Cikkünkben felelevenítjük, hogy a gyilkosságot követően miként jutott el a hatóság addig, hogy vádat emeltek az egykori milliárdos üzletember, úszószövetségi elnök, Gyárfás Tamás és az alvilág egy legrettegettebb figurája, Portik Tamás ellen.

Forrás: Fotó: MTI/Balogh Zoltán

1998 februárját írtuk. A magyar főváros már évek óta hangos volt a gyilkosságoktól, robbantásoktól és különböző alvilági bandák közötti összecsapásoktól. 

Ekkor már túl voltunk az éjszakai életben jól ismert Prisztás József és több alvilági személy kivégzésén, illetve megtámadásán, de igazán nagy embert addig nem öltek vagy nem ölettek meg. Fenyő János volt az első.

Az ismert médiavállalkozó 1998. február 11-én, késő délután a II. kerületi Vico-székházból fodrászához majd vacsorázni igyekezett. Útközben felhívta T. Éva nevezetű barátnője, és vele beszélgetett telefonon. Amikor 600 SEL Mercedesével a Margit utca 4. szám alá ért, ahol kocsiját a piros lámpa megállította, a várakozó autója mögött három-négy kocsival szintén várakozó Mitsubishiből kiugrott egy férfi, majd az Agram 2000 típusú gépfegyveréből tizenkilenc lövést adott le Fenyő Jánosra a kocsiján keresztül.

Nem volt esély a túlélésre

A lövedékekből négy az áldozat fejét találta el, így a médiavállalkozó azonnal meghalt. Ezzel egy időben a Mitsubishi megfordult a Margit utcában és az ellenkező irányba, nagy sebességgel elhajtott, míg az elkövető a tett helyszínén, a Margit utca 4. szám alatt parkoló Daewoo autó alá bedobta fegyverét, a Margit körút 11. szám alatti kapualjban eldobta bőrkesztyűjét, sötét kabátját, világos színű kötött sapkáját, majd gyalogosan a Moszkva tér felé elmenekült. A szemtanúk és a nyomkövető kutya jelzése alapján a rendőrök megállapították, hogy az akkor még ismeretlen elkövető a Rómer Flóris utcán keresztül a Budai László utcáig haladt, majd onnan visszatért a Margit körút 25. szám elé, ahol feltételezhetően kocsiba szállt. 

Ami ma van, az nem közbiztonság!

A gyilkosság a teljes magyar közéletet megrázta, Horn Gyula akkori miniszterelnök éppen a Fenyő-gyilkosság után fakadt ki az azóta szállóigévé vált, Kuncze Gábor belügyminiszternek címzett mondatával: „Ami ma van, az nem közbiztonság”. 

És valóban, a kegyetlen leszámolás a rendszerváltás utáni Magyarország legsötétebb időszakában történt, hiszen a kilencvenes évek közepétől javában dúlt az olajszőkítéssel kéz a kézben járó magyar maffiaháború: szinte minden napra jutott egy robbantás vagy gyilkosság.

Az albán vonalon indult el a rendőrség

A Fenyő-ügyben néhány hétig a Doszpot Péter vezette BRFK életvédelmi alosztálya járt el, majd a leszámolás megjárta a Kiss Ernő fémjelezte KBI-t, 1998 nyarán pedig az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán belül működő döglött ügyek osztályának szabták feladatul, hogy kerítsék kézre az elkövetőket. Az már az emberölés másnapján sem volt kérdés, hogy profi bérgyilkosság történt. Mivel a gyilkosság helyszínén egy albán gengszter, Salihi Mead is felbukkant, a rendőrség azt feltételezte, hogy a merénylet végrehajtásához albánoknak is köze volt. Mead nem mellesleg Portik Tamás egyik testőre volt.

A szemtanúk egy 175 cm magas, erős testalkatú, kerek arcú férfiról beszéltek, ám az első gyanúsított albán Acifi Nijazira ne illett a személyleírás. Nijazit egy autótolvaj-páros egyik tagja azonosította.

Hamis szálak bedobásával hátráltatták a nyomozást

Az albán gengszter 1998. augusztus 15-én átlépte a határt Röszkénél, és a magyar rendőrség őrizetbe vette. Nijazit végül az év októberében engedték ki, miután a szakértők nem tudták bizonyítani, hogy részt vett a gyilkosságban, bár a bűnösségét sem zárták ki. Fél évre rá újra kihallgatták, és az ügyvédje szerint még egy poligráfos hazugságvizsgáló tesztet is „gondolkodás nélkül” vállalt. Az ORFK 1999 augusztusában szüntette meg a nyomozást Nijazi ellen bizonyítottság hiányában.

Az ügyet többször elővették, rengeteg albán és szerb bérgyilkost ellenőriztek, de igazán átütő eredményt nem tudtak elérni. A ma már tudható információk szerint a rendőrséget Portik Tamás és köre hamis szálak, például az albán elkövetői vonal bedobásával igyekezett akadályozni. Több mint egy évtizedig ráadásul rendkívül sikeresen. Ezt a teóriát egy néhány éve elvégzett titkosszolgálati vizsgálat is megerősítette.

„A bizonyítás kissé problémás”

A kétezres évek közepén újra felélénkült a nyomozás, amelynek keretében lefoglalták Brády Zoltán, a Kapu folyóirat főszerkesztője 2004-ben készült dokumentumfilmjének vágatlan verzióját. Abban Fenyő halálos beteg bizalmasa és pszichológusa kendőzetlenül beszélt a médiacézár üzleti magánháborúiról, és megnevezett három személyt, akiknek érdekében állhatott a médiacézár elhallgattatása: a Nap TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást, a Postabank egykori vezérét, Princz Gábort, valamint a Vico-vagyon örökösét, Székely Herbertet. A felvételen a médiacézár bizalmasa állítja: Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci küzdelméről.

Ugyanebben az időszakban jelentek meg olyan – vélhetően a rendőrségről kiszivárogtatott – hírek a sajtóban, amelyek egyértelműen Gyárfásra utaltak, majd az ORFK akkori szóvivője azt mondta, hónapok alatt megoldják az ügyet, és a rendőrség tudja, ki a gyilkos és a megbízó, akinél „a bizonyítás kissé problémás”.  A nagy lendület után azonban az áttörés nem történt meg.

Színre lép a Fogász

Fordulat a Fenyő-ügyben azután következett, hogy 2011 februárjában magyar kérésre Szlovákiában letartoztatták az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott, Fogász (ezt a nevet egy tanú szerint Portik adta neki), illetve Fogorvos becenéven emlegetett Jozef Rohácot, miután kiderült, az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában. Az ügy pikantériája, hogy Rohác korábban már egy gyilkossági kísérlet miatt másfél évig előzetes letartóztatásban volt Magyarországon, ám akkor valamilyen rejtélyes oknál fogva nem hasonlították össze a DNS-ét az 1998-as merénylet helyszínén rögzített anyagmaradványokkal, annak ellenére, hogy tanúvallomások is szóltak arról, hogy Rohác lehetett Fenyő János gyilkosa. A szlovák végrehajtóembert a bíróság végül jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Rohác bűntársát, a vád szerint sofőrként közreműködő Ladislav Trnkát bizonyítottság hiányában felmentették.

Gyárfás és Portik a vádlottak padján

2017. október 31-én újra nyomozni kezdtek, miután a rendőrség megszerzett egy hangfelvétel-részletet, amin a több leszámolásos gyilkosság miatt 2012 óta letartóztatott Portik és Gyárfás a Fenyő-gyilkosságról beszél (a teljes, vágatlan hangfelvételt a rendőrség 2018 decemberében foglalta le). A hanganyag-részletet Gyárfás maga adta át a rendőröknek, miután megzsarolták vele, igaz, feljelentést csak később tett. Állítása szerint azért, mert félt az alvilág bosszújától.

Néhány hónappal később, 2018. március 22-én gyanúsítottként hallgatták ki a börtönben a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás megrendelése miatt jogerősen elítélt Portik Tamást, majd április 17-én, a délutáni órákban Gyárfás Tamást is előállították a rendőrök. A Nap TV volt tulajdonosa terhére azt rótták a nyomozók, hogy ő bujtotta fel az Energol-vezért arra, hogy Roháccsal és bandájával ölesse meg legnagyobb üzleti riválisát, Fenyő Jánost.  

Gyárfás és Portik ellen felbujtás miatt 2019 nyarán emeltek vádat. A vád lényege, hogy Gyárfás gyűlöletig fajuló konfliktusban volt Fenyő Jánossal, a Vico médiabirodalom urával, ezért 1997 őszén elhatározta, hogy felkéri régi ismerősét, Tasnádi Pétert (akit Gyárfás a ’80-as évek vége óta ismer), hogy szervezze meg a merényletet. Miután Tasnádi nem ölette meg a médiacézárt, Gyárfás Portik Tamáshoz fordult, aki Jozef Rohácnak „adta ki a munkát”.  A vádirat Portikról megjegyezte azt is, hogy az olajszőkítési ügyleteiről elhíresült Energol Rt. vezérigazgatójaként „jelentős vagyonra tett szert”, és egy 15-20 fős csoportot irányítva „a budapesti éjszakai élet meghatározó alakjává lépett elő”. Portik „az ellenfeleivel való leszámolás érdekében semmitől sem riadt vissza”. Gyárfás és Portik életútja 1994-ben keresztezte egymást, amikor a bűnöző egy rövid ideig házat bérelt a médiaproducertől.

Póta Péter bíró 2019 novemberében megtartotta az előkészítő ülést. A nem sokkal később kitört koronavírus-járványnak is köszönhetően jócskán elhúzódó per első fokon múlt héten befejeződött. Mindkét vádlott tagadja a terhére rótt bűncselekményt és ártatlannak vallotta magát.

Nem tudni a megbízás körülményeiről

Cikkünkben összegezzük azt is, hogy mik a vád legfőbb érvei, és erre a védelemnek mi a válasza. Amit az elején fontos leszögezni,az az, hogy a bizonyítékok alapján nem tudni semmit az állítólagos megbízás körülményeiről: Gyárfás mikor, hol, és hogyan bujtotta fel Portikot az emberölésre. Ezzel a védelem is érvelt, az ügyészség válasza erre, hogy a felbujtó akkor is felelősségre vonható, ha az ügy jellege miatt nem állapítható meg, pontosan hol és mikor valósult meg a rábírás. Erre egy jó példa az Aranykéz utca robbantás, amiben Portikot úgy ítélték el, hogy nem lehet tudni, pontosan mikor és hol adta ki a parancsot Boros Tamás kivégzésére.

Portik szerint parancsba kapta Gyárfás behálózását

Portik ellen szól, hogy a gyilkosságért jogerősen elítélt Rohác bizonyíthatóan az ő bérgyilkosa volt, aki Magyarországon kizárólag neki és két egykori cégtársának dolgozott (utóbbi két személy a Fenyő-merénylet idején le volt tartóztatva gazdasági bűncselekmények miatt). Portikra vallott több tanú is, illetve a hatóság által lefoglalt hangfelvétel, amin Portik többször is kijelentette, hogy Gyárfás megrendelésére ő ölette meg Fenyőt.  Az Energol-vezér védekezése röviden úgy foglalható össze, hogy nem is Rohác a gyilkos, a tanúk hazudnak és koncepciós eljárásba rángatták bele, amihez neki semmi köze, a hangfelvételt pedig a néhai Drobilich Gábor és a rendőrség megbízásából készítette, hogy csapdát állítson Gyárfásnak. Drobilich már nem tud védekezni, hiszen néhány éve meghalt, a rendőrség pedig azt mondja, hogy nem kapott a maffiózó ilyen felkérést tőlük.

Élet-halál harc a Nap-keltéért

Gyárfás esetében az ügyészség azt emelte ki, hogy élet-halál harc folyt a két egykori médiacápa, Gyárfás és Fenyő között, az úszószövetség volt elnöke pedig a játszma végleges lezárása érdekében ölette meg riválisát. A legismertebb a konfliktusok közül, hogy Fenyő meg akarta szerezni Gyárfástól a Nap-kelte című televíziós műsor szerkesztési jogát. Utóbbi 2010 előtt a legbefolyásosabb közéleti műsor volt, a különböző politikusok, miniszterek, miniszterelnökök egymásnak adták a kilincset. A Nap-kelte a kereskedelmi televíziók megjelenése előtt, de még utána is szinte korlátlan befolyást és hatalmat jelentett. Fenyő egy darabig, egy külsős cég segítségével meg is szerezte a szerkesztési jogot, ám egy bírósági döntés 1996 október 11-én Gyárfásnak adott igazat. A védelem szerint ez az a pont, amikor véget ért a gazdasági háború a két üzletember között, innentől kezdve megszűnt a konfliktus.

A vádhatóság szerint ez azonban nincs így: Gyárfás ugyanis megtudta, hogy Fenyő még 1997-ben sem hagyott fel azzal, hogy tönkretegye, és megverette egyik vádlott-társát, hogy egy gazdasági ügyben az exúszóelnök ellen valljon. Ezért döntött úgy, hogy megöleti Fenyőt. A védelem szerint viszont nincs bizonyíték arra, hogy a verésről, illetve arról, hogy Fenyő nem hagyott fel az ellehetetlenítésével, Gyárfás tudomást szerzett.

A rejtélyes hangfelvétel

A vád egyik kulcsfontosságú támasza az a hangfelvétel, amelyet Portik rögzített a 2000-években kettejük beszélgetéseiről, és amelyen többször szóba került a Fenyő-gyilkosság (Portik szinte az egész életét rögzítette, ennek csak egy kis része a Gyárfással történt beszélgetés). A hangfelvételekből egy nagyon furcsa, húzd meg-ereszd meg viszonyt lehet feltételezni, ami idővel nyilvánvalóan egyre mélyebbé vált, hiszen még a magánéletük féltettebb titkait is megosztották egymással. Gyárfás a felvételeken azt soha nem ismerte el, hogy megbízást adott a médiacézár megölésére, bár Portik ezt többször megpróbálta kiprovokálni. Másrészt a felvételeken az is észrevehető, hogy nem mindig utasítja el egyértelműen Portik célozgatásait. Gyárfás azzal is védekezett, hogy a felvételekből kiderül, nem fizetett Portiknak, amit ő nehezményez is. Az ügyészség szerint Portik nem pénzt, inkább kapcsolati tőkét remélt Gyárfástól, például, hogy hozza össze őt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökkel. Gyárfás állítja: ez nem történt meg.

A hangfelvételről azt állapították meg, hogy nem manipulált, nem vágott. A védelem ugyanakkor azzal érvel, hogy a rögzített beszélgetések felvételei nem eredetiek, hanem átmásolt felvételek, így nem lehet ellenőrizni, hogy azokat manipulálták-e.

Az ügyben elkészült egy nyelvész szakértői vélemény is. Aszerint a szövegrészekből kiderül, hogy Portik Tamás a múltban legalább egy szívességet tett Gyárfás Tamásnak, és ezért Gyárfás cserébe felajánlotta a segítségét. A párbeszédek egy részében metaforákat használnak, ezek a dekódolás alapján bűncselekményre utalnak.

Önellentmondásos, kompetencián túli, a tényekkel ellentétes megállapításokat tartalmaz, feltételezéseken alapul, nélkülözi az alapvető logikai összefüggéseket, emellett a független véleményalkotás helyett a vádiratot kívánja alátámasztani – ezt már Zamecsnik Péter, az egykori médiavállalkozó ügyvédje mondta a bíróságon, hozzátéve, hogy a szakvélemény semmit nem igazol.

A Tasnádi-szál

Fontos bizonyíték az ügyészség kezében az úgynevezett Tasnádi-szál. Ezzel igazolná a vádhatóság azt, hogy Gyárfás valóban meg akarta öletni Fenyőt. A vád szerint ugyanis Gyárfás, azt megelőzően, hogy megbízta Portikot, Tasnádit is felkérte a merénylet megszervezésére, ám a hatmilliós előleget zsebre vágó nehézfiú semmit nem tett, állítása szerint megvezette Gyárfást, akinek a gyilkosság után is üzent: kéri a második részletet, különben baja eshet az exúszóelnöknek is. Tasnádi és több tanú évekkel ezelőtt ezt a rendőröknek is elmondta. A nyomozók amúgy a megbízásról már az emberölés előtt értesültek a besúgóiktól, de jelentés minderről csak a merénylet után készült. Gyárfás szerint teljességgel kizárt, amit Tasnádi állít, és a védelem azzal érvel, hogy ezt az egész történetet csak Tasnádi terjesztette, mindenki más csak tőle hallotta. Márpedig szerintük az egykori keresztapa teljesen hiteltelen vallomást tett, aminek részleteit többen is cáfolták.

Üzenet Portiktól?

Az ügyben már a vádemelés után került elő egy védett tanú, aki Portik legközelebbi bizalmasa volt, és aki elmondta, hogy 1997 nyarán ő adta át Portik üzenetét Gyárfás Tamásnak. Az ügyészség szerint az üzenet Fenyő megölésével volt kapcsolatos, ezért a vádat erősíti. A védelem ezzel szemben meg van róla győződve, hogy a tanú vallomása nem a vádat támasztja alá, már csak azért sem, mert semmit nem mondott sem a megbízásról, sem annak körülményeiről.

Ahogy ez a legtöbb, a szervezett bűnözéshez köthető bűncselekményre jellemző, ebben az ügyben sem fog kiderülni ennyi idő távlatából a teljes igazság, mindenesetre az ítélettel, akármilyen döntés születik is, valamivel közelebb kerülhetünk hozzá.  

Borítókép: Gyárfás Tamás (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)