– A kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz és a világ 25 leginnovatívabb országa közé tartozzon, legyen egyeteme a világ top 100-as mezőnyében, és legalább három egyeteme tartozzon az Európai Unióban a száz legjobb közé – mondta csütörtökön Pilisvörösváron a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára.
Vitályos Eszter a Saint-Gobain Hungary Kft.-nél tartott sajtótájékoztatón – amelyen bejelentették, hogy a vállalat csatlakozik a Tanítsunk Magyarországért programhoz – kiemelte, a tárca egyik alapvető célja, hogy a családban nevelkedő, a közoktatásban, majd a felsőoktatásban tanuló fiatalokból egy nap önálló, a szűkebb és tágabb közösség javát szolgáló felnőttek lehessenek.
Az államtitkár, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője, azt mondta,
azért is hiánypótló ez a program, mert az általános iskolás diákokat egyetemistákkal kapcsolják össze.
A diákok összekapcsolása a hagyományos tanár-diák viszonynál bizalmasabb kapcsolatot eredményezhet mentor és mentorált között – fűzte hozzá Vitályos Eszter.
Elmondta, a tehetségek felkarolásának három fázisa van: az első a tehetségkutatás, a második a tehetséggondozás, a harmadik pedig a tehetségmenedzsment.
Az első a nevelők feladata, hogy felfedezzék a tehetségeket, a második a mentoroké, hogy hasznos tanácsokkal, jó meglátásokkal és jó példákkal segítsenek, a harmadik pedig a minisztérium feladata, hogy biztosítsa a program infrastrukturális feltételeit
– tette hozzá az államtitkár.
Kitért arra, hogy a kormány fontosnak tartja a versenyképes szakképzést is, ezért azt szeretnék, hogy 2030-ra minden általános iskolás gyermek szakmát szerezzen vagy tanuljon tovább valamelyik felsőoktatási intézményben.
György László, a program koordinációjáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy vannak olyan, munka- és továbbtanulási lehetőségektől távol lévő településeken élő gyermekek, akik 14 éves korukig, vagy amíg el nem végzik az általános iskolát, nem hagyják el a településüket,
ezért középfokon 54 százalékban lemorzsolódnak.
Ezek a fiatalok megpróbáltatásként élik meg az új közösségekbe való beilleszkedést és a rendszeres utazást is. Egyetemisták segítik őket megismerni a településen kívüli világot – fűzte hozzá.
