Sosem volt még ilyen enyhe a tél, mint idén

Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 3,7 fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti évek átlagát.

Debrecen, 2023. január 4. Hóvirág (Galanthus) nyílik az évszakhoz képest enyhébb, tavaszias idõben Debrecenben 2023. január 4-én. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

A 2023–2024-es tél volt a legenyhébb a mérések kezdete, 1901 óta, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 3,7 fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti évek átlagát – írta bejegyzésében a HungaroMet.

Méréseik adatait elemezve azt írták, a tél középhőmérséklete országosan 4 fok volt, 3,7 fokkal magasabb az 1991–2020-as évek 0,3 fokos átlagánál. A téli középhőmérséklet országos átlagban 0,4 fokkal haladta meg az eddigi legenyhébb, 2006–2007-es tél hőmérsékletét.

A december 2,2 fokkal, a január 1,8 fokkal, míg a február egészen extrém mértékkel, 7 fokkal volt enyhébb az átlagnál, amivel

az országos átlagot tekintve a legenyhébb február lett a 20. század eleje óta,

2,4 fokkal megelőzve az 1966-os februárt is. Olyannyira magas ez az érték, hogy a márciusok között is a hetedik legmagasabbnak számítana.

A tél középhőmérséklete az ország legnagyobb részén, síkvidéken 3 és 5 fok között alakult, de helyenként az 5 fokot is meghaladta. Elsősorban az Északi-középhegységben fordultak elő 3 fok alatti értékek, de még a Kékesen is fagypont feletti volt az idei tél, mert 0,5 fok volt a tél középhőmérséklete. Az ország mintegy 84 százalékán a 2023–2024-es tél lett a legenyhébb, ez alól csak a nyugati, délnyugati országrész kivétel, ahol a 2006–2007-es tél kevéssel, de enyhébb volt.

Az elemzés szerint az évszak csapadékösszege országos átlagban 134,5 milliméter volt az előzetes adatok alapján, ami az éghajlati normált jelentő 115,1 milliméter 117 százaléka.

A december a szokásosnál 84 százalékkal volt csapadékosabb, amivel a tizedik legcsapadékosabb december lett a 20. század eleje óta. Januárban a normálnál csak 3 százalékkal esett kevesebb országos átlagban, tehát a 2024-es év első hónapja átlagosan csapadékosnak tekinthető, míg a februárt nagyrészt száraz időjárás jellemezte és az átlagos mennyiség mindössze 51 százaléka hullott.

A legkevesebb csapadék az Alföldön esett, a Tiszántúlon nagyobb területen 100 milliméternél kisebb évszakos csapadékösszeget mértek. A legtöbb csapadék a hegyvidékeken hullott, ahol 200 millimétert meghaladó értékek is előfordultak, de a Dunántúlon síkvidéken is sokfelé voltak 150 millimétert meghaladó évszakos csapadékmennyiségek.

A rekord enyhe tél az éghajlati indexeken is megmutatkozik, a fagyos napok száma – amikor a napi minimumhőmérséklet 0 fok vagy az alatti – országosan csak 44 volt ezen a télen, bár az átlag 63 nap. A zord napok száma – amikor a minimumhőmérséklet mínusz 10 fok alatt marad – mindössze egy volt; az átlag 8 nap. A téli napok száma pedig – amikor a napi maximumhőmérséklet nulla fok alatti – mindössze három volt az idén, bár az átlag 22 nap. Országosan 35 csapadékos nap volt az idei télen, bár az átlag 31 nap.

A meteorológiai szolgálat az idei tél rekordjairól azt közölte, a legmagasabb nappali hőmérsékletet február 27-én Körösszakálon mérték, 22 fokot, a tél legalacsonyabb hőmérsékletét pedig Zabarban január 10-én és 20-án, mínusz 14,1 fokot.

A télen a legtöbb csapadékot, 221,7 milliméternyit Tardoson regisztrálták, a legkevesebbet, 85,7 milliméternyit Szeged belterületén.

Egy nap alatt a legtöbb csapadék Sopron Muck-kilátónál esett: december 22-én 53,4 milliméternyi.

Borítókép: illusztráció (Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt)