Vadai Ágnes nem a magyar emberek érdekeit tartja szem előtt, hanem külföldi multik profitjáért aggódik – jelentette ki az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára. Zsigmond Barna Pál írásban válaszolt a Demokratikus Koalíció (DK) politikusának, aki kérdésében azt fejtegette, hogy valóban ellentétes-e az uniós joggal a magyar kiskereskedelmi különadó.
Az államtitkár emlékeztetett: a kiskereskedelmi különadót az Európai Unió Bírósága jogszerűnek nyilvánította, amellyel szemben minden más állítás alaptalan. Az Európai Unió Bírósága több ízben vizsgálta az árbevétel alapú sávosan progresszív magyar adók uniós joggal való összeegyeztethetőségét. A Bíróság a Tesco-Globál Áruházak és Vodafone Magyarország előzetes döntéshozatali eljárásokban megállapította, hogy az árbevétel alapú sávosan progresszív adók nem sértik a letelepedés szabadságát.
A különadóhoz kapcsolódó progresszív adókulcsok nem vezetnek be a társaságok székhelyén alapuló hátrányos megkülönböztetést,
a magyarországi természetes és jogi személyek tulajdonában lévő adóalanyok, valamint a más tagállamok természetes vagy jogi személyeinek tulajdonában álló adóalanyok között – húzta alá Zsigmond Barna Pál, utalva az extraprofit-adóra. Hozzátette: mindezzel párhuzamosan a Bizottság több magyar, ugyancsak árbevétel alapú sávosan progresszív adó és díj kapcsán állami támogatási eljárásokat indított.
Az államtitkár beszámolója szerint a reklámadó kapcsán a bíróság megerősítette, hogy a magyar reklámadóra vonatkozó szabályozás összeegyeztethető az állami támogatásokra vonatkozó uniós joggal. A Bíróság szerint – figyelemmel a tagállamok számára olyan területeken elismert adójogi autonómiára, amelyek az uniós jogban nem képezik harmonizáció tárgyát – a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adóztatási rendszert, és adott esetben progresszív adóztatást vezethetnek be.
Nem ellentétes az állami támogatásra vonatkozó uniós joggal, ha a tagállamok olyan progresszív adómértékek alkalmazása mellett döntenek, amelyek az adóalanyok teherviselési képességének figyelembevételére irányulnak
– emelte ki a kormánypárti politikus, majd hozzátette: az uniós jog arra sem kötelezi a tagállamokat, hogy a progresszív adómértékek alkalmazását kizárólag a nyereségekre kivetett adókra korlátozzák, kizárva ezzel az árbevételen alapuló adókat.
Kutyaszorítóban a Spar
A kormányt érintő támadások hátterében nem a Spar által megfogalmazott intézkedések állnak, annak valós oka az érintett kiskereskedelmi vállalat veszteséges gazdasági helyzete – szögezte le Zsigmond Barna Pál. Az államtitkár rámutatott: az üzletlánc működése ugyanis nem hatékony, mivel piaci versenytársaihoz képest magasabb költségszerkezete van, emellett a piaci és az árversenyben is alulmarad.
Ahelyett, hogy hatékonyságát és versenyképességét megerősítő lépéseket tenne, továbbá beszállna a piaci árversenybe, kétségbeesésében alaptalan álhíreket terjeszt
– jegyezte meg. Szavai szerint elfogadhatatlan, hogy a Spar a belső hiányosságokat politikai szerepvállalással akarja kezelni, és ebben a folyamatban a munkavállalóit is megpróbálja felhasználni. A kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a magyar piacon csak olyan vállalkozások maradhassanak, amelyek jogkövető magatartásuk mellett figyelembe veszik a hazai fogyasztók érdekeit, azaz jó minőségű és jó áron elérhető termékeket kínálnak a magyar családok számára – írta Zsigmond Barna Pál.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, magyar sajtóban jelenleg két sztori kering, az egyik, hogy a Spar a kereskedelmi különadót és az árstopszabályozást az Európai Bizottság előtt támadta meg, az összes hazai élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó multival együtt, illetve az a sztori, hogy a Spar külföldre menekíti a magyar cég egyes vagyonelemeit.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az egyes ágazatokban az energiaválság és azt kísérő, megugró infláció okán olyan extra jövedelmek képződtek, amiért az érintett vállalatok nem dolgoztak meg. A kormány ezeket az extraprofitokat elvonta, az így keletkező bevételek biztosítják a rezsivédelmi alap finanszírozását. A magyar kormány elvi álláspontja ugyanis az, hogy a háború, a káros szankciók és az energiaválság árát nem a magyar családoknak kell megfizetniük.
