A héten lapunk megkereste a Spar Magyarország Kft.-t a Financial Times információi nyomán. Arra szerettünk volna választ kapni, hogy valóban panasszal élt-e az Európai Bizottságnál a magyar kiskereskedelmi különadó és az árstopszabályozások miatt. A magyar cég az anyavállalatához, a Spar Ausztriához (ASPIAG, Austria Spar International AG) irányított. A cég válasza szerint, tükörfordításban:
„A Spar Ausztria felvette a kapcsolatot az Európai Bizottsággal, hogy nézze át a magyar kiskereskedelmi adót.”
A másik kérdésünkre úgy válaszolt: „Tudomásunk szerint az összes külföldi tulajdonú kiskereskedelmi cég felszólalt már Brüsszelben a Spar Ausztria előtt, a 2024. 01. 01-től megemelt adókulcs (a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokat célzó legmagasabb adókulcs) miatt e különleges adószabály ellen. A kulcs 4,1 százalékról 4,5 százalékra emelkedett.”
A válaszok után megkerestük az összes magyar élelmiszer-kereskedelmi multit és az Országos Kereskedelmi Szövetséget (OKSZ) is a kérdéseinkkel, miszerint mely adózási, illetve az élelmiszer-kereskedelmet érintő szabállyal vannak kifogásaik, továbbá, hogy éltek-e panasszal az Európai Bizottságnál a hazai szabályozási környezettel kapcsolatban.
Kérdéseinkre az OKSZ válaszolt a megkeresett cégek (OKSZ-tagok) nevében: „Az Országos Kereskedelmi Szövetség kiemelt feladatának tekinti azt, hogy hozzájáruljon a kiskereskedelem hosszú távú fejlődéséhez, a kiszámítható működési környezet kialakításához. Ez irányú tevékenységében a szervezet a magyar gazdaságpolitika döntéshozóit, a kormányzati szerveket tartja elsődleges szakmai partnereinek a felmerülő kérdések egyeztetésében.”
Ehhez képest lapunk úgy tudja, hogy tavaly tavasszal, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának zárt meghallgatásán egy magyar kereskedelmi vállalatvezető is felszólalt. Ezen a fórumon részt vett az EuroCommerce, az európai kereskedelmi érdekképviseleti szervezet is, sőt a bizottsági ülésről, illetve a német kereskedelmi multik beadványával, politikai síkon, akkor a Portfolio.hu is foglalkozott. Ezen a meghallgatáson a magyar szabályozási környezettel is foglalkoztak a Magyarországnak szánt uniós források ügyében. Mivel zárt ülés volt, így hivatalosan nem lehet tudni, ki és miről beszélt, továbbá az sem világos, hogy egyedi vállalati panaszról vagy az EuroCommerce által tett, teljes ágazatot és az abban szereplő, a különadóval különösen érintett multik panaszáról van-e szó. Így nem világos, hogy pontosan ki, mit és mikor kifogásolt.
A helyzet jelen állása szerint a magyar multik nevében jött OKSZ-válasz nem cáfolta azt a felvetést, hogy a hazai vállalkozások együttesen éltek panasszal. De nem is erősítette meg, hogy hol és mikor, hiszen EP- és EB-ügy zajlik párhuzamosan.
Az Európai Parlament szerepe az egyes tagállamok kötelezettségének megítélése, az Európai Bizottságé a szabályok betartatása. A panaszok és a beadványok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy emiatt automatikusan kötelezettségszegési eljárás indul Magyarországgal szemben, de azt sem, hogy végül nem. Ezt nyilvánvalóan egy mérlegelési döntés-előkészítés és vizsgálat előzi meg, tehát Brüsszel érdemben foglalkozik az ilyen panaszokkal például az uniós források megítélése kapcsán is.
A válaszokból tehát nem derülnek ki a részletek; annyi bizonyos, hogy a különadó és annak növekedése mellett szó van az árstop kérdéséről és hatásairól is. Mindez meglehetősen barátságtalan lépés annak fényében, hogy a magyar piacon jelen lévő nemzetközi láncok – éppen a tavalyi gyenge kiskereskedelmi év miatt – immár határozottan keresik a megegyezés lehetőségét a kormányzattal.
A cégeknek egy harmadik kérdést is feltettünk, miszerint ilyen esetekben mennyibe kerül a brüsszeli jogi képviselet. Erre szintén nem válaszoltak, ami érthető, mivel az üzleti titoknak számít. Egyébként lapunk úgy tudja, a hasonló jogi kérdésekben több tíz milliós nagyságrendről lehet beszélni, ami éves szinten akár százmilliós összeg is lehet. Ezért sem mindegy, hogy önállóan vagy érdekképviseleti szervezetek útján intézik a vállalatok a panaszos kérdéseket.
Természetesen kérdéseinkkel megkerestük az EuroCommerce-t is; egyelőre nem jött válasz a szervezettől, ám amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
