Szatmáry Kristóf felidézte azt is, hogy a 2010–2012 közötti a szektorális különadórendszer hasonlóképp állapította meg a hagyományos üzlettel rendelkező cégek hozzájárulását a költségvetéshez, a különbség az, hogy az új törvény kiterjeszti a kötelezettséget az internetes üzletekre is. Tíz éve az volt a multik legnagyobb kifogása, hogy a törvény a kisebb forgalmú, magyar tulajdonú piaci szereplőket megkíméli az adófizetéstől, vagyis az Orbán-kormány a sávos adóztatással őket védi velük szemben. Emiatt a magyar és a lengyel példát alapul véve megtámadták Brüsszelben az egykori válságadót – emlékeztetett a képviselő. Hosszas vizsgálat után idén márciusban az Európai Bíróság precedens értékű ítéletében ugyanakkor kimondta, hogy a magyar adótechnika nem sértett uniós jogot. – A döntés jó alapja a visegrádi összefogásnak ebben a kérdésben is – jegyezte meg a fideszes politikus.
– A méltányos ítélet miatt is léptünk újra ebbe az irányba. Habár mindenkinek, így az iparcikkboltoknak vagy az online áruházaknak is fizetnie kell, számítások szerint a legnagyobb részt ezúttal is a nagyobb élelmiszerláncok fogják teljesíteni. Szerinte a polgári kormány – szemben a Gyurcsány-kormány megszorító intézkedéseivel – a válsághelyzetben a fogyasztási típusú adókat növeli, és a jövedelemalapúakat csökkenti. A kereskedelmi adó is illeszkedik ebbe a sorba és azt a célt szolgálja, hogy segítse a korábban uniószerte kiemelkedő eredményt felmutató magyar gazdaság gyors kilábalását a válságból.
