Megérkezett a friss jelentés: szakadéknyi a különbség Berlin és Budapest között

A Nemzetközi Energiaügynökség friss jelentése ismét rávilágított: a budapesti áramárak az élen állnak az uniós ranglistán. Eközben Berlinben Európa egyik legdrágább díját fizetik, a magyar tarifa csaknem négyszeresét. A brüsszeli vezetés, valamint a Tisza Párt továbbra is az orosz energiáról való teljes leválást erőltetné, így közvetetten felszámoltatná a rezsicsökkentés rendszerét is.

Akár átalányt fizet valaki, akár havonta diktál, kap kedvezményt, a jogszabály megjelenéséig viszont sok a kérdőjel Fotó: Bach Máté

A jövedelmekhez viszonyítva is jó az eredmény

Azt is érdemes összehasonlítani, hogy a tarifák, legyenek abszolútértéküket tekintve alacsonyak vagy magasak, mennyire terhelik meg a háztartások kasszáját. Az októberi számok alapján a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal úgy kalkulált, hogy egy átlagos keresetű, kétkeresős háztartás átlagos mennyiségű áram- és gázfogyasztásával a vizsgált fővárosok között 

Budapest a második legjobb helyen áll Luxembourg után és Brüsszel előtt. 

Az így modellezett háztartások között egy budapesti jövedelmének az 1,7 százalékát, egy brüsszelinek pedig a 2,2 százalékát vitte el a rezsi, a legkedvezőtlenebb, 6,1 százalékos érték Lisszabonra jött ki. Berlin a 2,5 százalékkal a hetedik helyre került.

De utalhatunk a lapunkban már ismertetett Eurostat-számításra, is, amely szerint 2025 első félévében a klasszikus vásárlóerő-paritáson (PPS) kifejezve Csehországban voltak a legmagasabbak az áramárak (39,16), amit a sorban Lengyelország (34,96) és Olaszország (34,40) követett. Ebben az összehasonlításban is újfent kiválóan szerepelt Magyarország a 15,01-es értékével, amivel a második helyre került Málta (13,68) után.

Magyar Péterék szerint mindez humbug

Ezeket az eredményeket kockáztatják azok, akik a rezsicsökkentés ellen emelnek szót – ahogyan tették az több alkalommal is a Tisza Párt tagjai. Kezdve a csoportosulás vezetőjével, Magyar Péterrel, aki szerint mindez „humbug”, mert szerinte a magyar emberek ma átlagosan többet fizetnek az energiáért, mint az európai közép. De emlékezhetünk Gerzsenyi Gabriella megjegyzésére is, aki 2005 és 2021 között dolgozott az Európai Bizottságnál, és egy korábbi posztjában így fogalmazott:

„Számtalanszor leírtam jómagam is még brüsszeli tisztviselőként, hivatalos jelentésekben, hogy a rezsicsökkentéssel maga alatt vágja a fát az ország, véget kellene neki vetni. Hasztalan.”

A Brüsszeli nyomás nem enyhül

Véget is vetne neki az Európai Bizottság, Brüsszel ugyanis továbbra sem enged abból a követeléséből, hogy Magyarország is teljes mértékben állítsa le az orosz eredetű fosszilis energiahordozók importját. Dacára annak, hogy a november eleji washingtoni Trump–Orbáncsúcstalálkozó egyik eredményeként az Egyesült Államok elállt attól a tervétől, hogy Magyarországot is szankciók alá vonja az orosz olaj és gáz vásárlása miatt, az európai közösség vezetése továbbra is az egyik tagállama ellen dolgozna. A bizottságot vezető Ursula von der Leyen az amerikai megállapodást követően sietve leszögezte: Brüsszel továbbra is elvárja Budapesttől, hogy benyújtsa az orosz energiahordozókról való leválás tervét. Amennyiben pedig olyan helyzetbe kényszerítené az európai vezetés Magyarországot, hogy tényleg nem vásárolhatna orosz földgázt és kőolajat, úgy a kormányzati számítások szerint a lakossági tarifák a háromszorosukra emelkednének, így jóval nagyobb hányadot kanyarítanának ki a családok kasszájából, mint jelenleg. Emellett a vállalkozások által használt energia ára is megugrana, amit, ha túl is élnének, áthárítanának a fogyasztókra.

Felmerülhet a kérdés, miért érdeke Brüsszelnek legyengíteni az egyik tagállam gazdaságát és rontani a lakossága pénzügyi helyzetén, valamint, hogy miért állnak e törekvések mellé olyan politikusok, akik Magyarország kormányzását szeretnék átvenni.