Magyar Péter a rezsicsökkentésről is könnyen cáfolható valótlanságokat állít. A Tisza Párt vezetője szerint „a rezsicsökkentés egy humbug. Ma a magyar emberek átlagosan többet fizetnek az energiáért, mint az európai átlag”. Azonban az európai statisztikai adatok alapján rendre kimutatható, hogy egy átlagos magyar háztartás az áramért és a földgázért is a legalacsonyabb tarifát fizeti az unióban. Erről lapunk is minden hónapban beszámol, az adatokat több szervezet is gyűjti és publikálja: a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH), az Eurostat, a finnországi VaasaETT, valamint további európai szabályozó hatóságok.
Az emelt ár is jóval kedvezőbb
A Tisza Párt vezetője azt is fájlalja a magyarországi rezsicsökkentésben, hogy „az csak egy bizonyos szintig” él – utalt ezzel arra, hogy a középértéken felüli fogyasztásért valóban magasabb díjat számol fel a szolgáltató.
Csakhogy ezzel együtt ugyanúgy igaz, hogy a lakossági „nagyfogyasztók” az átlagos fogyasztás mértékéig a 2014 óta ismert árakon fizetnek. A sávhatár feletti tarifa pedig az áram esetén így is az egyik legalacsonyabb az unióban, a földgáz esetén pedig a középmezőnynél valamivel drágább. Hozzátehetjük: a rezsicsökkentés ilyetén, 2022-ben életbe lépett módosítását éppen azért találta ki a kormány, hogy nagyobb terhet viseljenek azok a lakossági fogyasztók, akiknek amúgy is telne rá.
A szomszédos országokkal összehasonlítva elmondható, hogy még egy olyan magyar család is, amelyik húsz százalékkal túllépi a sávhatárt, az áramért például fele annyit fizet, mint egy szlovák és harmadannyit, mint egy osztrák, vagy cseh háztartás és – Horvátország kivételével – a gázhoz is a legalacsonyabb áron juthat hozzá az EU-ban – erre Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője mutatott rá közösségimédia-felületén. Mint hozzátette: a tagállamok között óriási különbségek vannak, hiszen a gázért például Szlovákiában, vagy Romániában két és félszer, Lengyelországban vagy Csehországban csaknem négyszer, Ausztriában pedig öt és félszer annyit kell fizetni, mint Magyarországon. A témára a miniszterelnök is kitért évértékelő beszédében. Orbán Viktor azt emelte ki, hogy míg Magyarországon évente 250 ezer forintot tesznek ki a rezsikiadások, addig Romániában 600 ezer, Szlovákiában 400 ezer, Lengyelországban 650 ezer, Csehországban pedig egymillió forintot.
Csak Luxembourg előz
De érdemes megnézni a MEKH egy másik számítását is, amelyet szintén havonta tesz közzé. A kalkulációban arra keresi a választ a hivatal, hogy mekkora teher az átlagos jövedelmű, kétkeresős fővárosi háztartás számára az áram- és a gázszámla kifizetése. Ebben a rangsorban a második legjobb helyen állt januárban az 1,9 százalékos mutatójával Budapest, ennél csak Luxembourgban volt jobb a helyzet, 1,8 százalékos adattal.
Emellett érdemes egy pillantást vetni arra a kimutatásra is, amely az Európai Unióban fűtési nehézségekkel küzdők arányát jelzi. Ez átlagosan 23 százalék, míg Magyarországon mindössze hét százalék, így hazánk az egyetlen, amelyikben sikerült az arányt tíz százalék alá kényszeríteni.
Nincsenek véletlenek
Persze nem gondolhatjuk, hogy a fenti számokat a Tisza Párt képviselői nem ismerik. Igaz, hogy már tavaly tavasszal is hallhattunk rezsicsökkentés-ellenes nyilatkozatokat tőlük, most intenzívebben foglalkoznak a témával.
Ez nem lehet véletlen, hiszen a brüsszeli vezetés nemrégiben adott ultimátumot Magyarországnak: két hónapja van arra, hogy lehetőséget teremtsen a szolgáltatónak a piaci árak érvényesítésére a lakossági tarifákban, ellenkező esetben a bíróságra kerül az ügy.
Az Európai Bizottság egy 2021-es eljárást melegített fel, amely akkor is éppen a magyarországi országgyűlési választások előtt kavarta fel a port.
