Magyar Péter a rezsicsökkentésről is könnyen cáfolható valótlanságokat állít. A Tisza Párt vezetője szerint „a rezsicsökkentés egy humbug. Ma a magyar emberek átlagosan többet fizetnek az energiáért, mint az európai átlag”. Azonban az európai statisztikai adatok alapján rendre kimutatható, hogy egy átlagos magyar háztartás az áramért és a földgázért is a legalacsonyabb tarifát fizeti az unióban. Erről lapunk is minden hónapban beszámol, az adatokat több szervezet is gyűjti és publikálja: a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH), az Eurostat, a finnországi VaasaETT, valamint további európai szabályozó hatóságok.
Az emelt ár is jóval kedvezőbb
A Tisza Párt vezetője azt is fájlalja a magyarországi rezsicsökkentésben, hogy „az csak egy bizonyos szintig” él – utalt ezzel arra, hogy a középértéken felüli fogyasztásért valóban magasabb díjat számol fel a szolgáltató.
Csakhogy ezzel együtt ugyanúgy igaz, hogy a lakossági „nagyfogyasztók” az átlagos fogyasztás mértékéig a 2014 óta ismert árakon fizetnek. A sávhatár feletti tarifa pedig az áram esetén így is az egyik legalacsonyabb az unióban, a földgáz esetén pedig a középmezőnynél valamivel drágább. Hozzátehetjük: a rezsicsökkentés ilyetén, 2022-ben életbe lépett módosítását éppen azért találta ki a kormány, hogy nagyobb terhet viseljenek azok a lakossági fogyasztók, akiknek amúgy is telne rá.
A szomszédos országokkal összehasonlítva elmondható, hogy még egy olyan magyar család is, amelyik húsz százalékkal túllépi a sávhatárt, az áramért például fele annyit fizet, mint egy szlovák és harmadannyit, mint egy osztrák, vagy cseh háztartás és – Horvátország kivételével – a gázhoz is a legalacsonyabb áron juthat hozzá az EU-ban – erre Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője mutatott rá közösségimédia-felületén. Mint hozzátette: a tagállamok között óriási különbségek vannak, hiszen a gázért például Szlovákiában, vagy Romániában két és félszer, Lengyelországban vagy Csehországban csaknem négyszer, Ausztriában pedig öt és félszer annyit kell fizetni, mint Magyarországon. A témára a miniszterelnök is kitért évértékelő beszédében. Orbán Viktor azt emelte ki, hogy míg Magyarországon évente 250 ezer forintot tesznek ki a rezsikiadások, addig Romániában 600 ezer, Szlovákiában 400 ezer, Lengyelországban 650 ezer, Csehországban pedig egymillió forintot.
