A pártkötődés sajátos értelmezéséről adott tanúbizonyságot Bige Dávid, a műtrágyagyártásban érdekelt baloldali milliárdos, Bige László egyik fia. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta: a Tisza Párthoz nincs köze, majd két mondattal később elismerte, hogy belépett egy nyíregyházi Tisza Szigetbe. Szintén egy másik ordító önellentmondásba keveredett, amikor arról értekezett, hogy anyagilag sem támogatta a Tisza Pártot, de azért vásárolt tőlük „rendszerváltó kártyát”. Azt állította, hogy ez a vétel csekély összeg ellenében történt, arra azonban nem tért ki, hogy milliárdos csemeteként ő hogyan értelmezi a csekély összeg fogalmát.
Bige Dávid az ellen is kikelt, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint offshore tevékenységet és kartellezést végez a vállalatcsoportjuk. A milliárdoscsemetét viszont maga a Gazdasági Versenyhivatal cáfolta meg, amikor arról tájékoztatták lapunkat, hogy a Fővárosi Törvényszék döntésének megfelelően a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jelenleg megismételt eljárásban vizsgálja a Nitrogénművek Zrt. kartellezését. Mint hangsúlyozták,
a bíróság – a Bige Dávid nyílt levelében szereplő valótlan állítással ellentétben – a legsúlyosabb jogsértések – az árrögzítés és piacfelosztás, tehát a kartellezés – tekintetében megerősítette a GVH eredeti döntését. A GVH ezért továbbra sem engedi, hogy a Nitrogénművek Zrt. kibújjon a jogsértésekkel kapcsolatos felelősség, illetve azok következményei alól
– fogalmazott a hivatal.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy az árak rögzítését, a piac felosztását célzó tiltott megállapodások – vagyis a kartellek – a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak. A műtrágya-kartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt
a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt – a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest – magasabb árakkal szembesülhettek, vagyis a cég kárt okozott a magyar gazdáknak.
Mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag-utánpótlás szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével tovább gyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat is – mutatott rá a GVH.
