Reális cél lehet „Paks III”

Világos a kormányzati szándék egy újabb telephelyen újabb atomerőművi egységek építésére, ezek pedig kis méretű moduláris reaktorok lesznek. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a hivatalos engedélyezési folyamatokkal együtt reális a 2030-as célkitűzés.

2025. 08. 08. 5:20
Illusztráció Forrás: Szabad Föld/Kállai Márton
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Középtávon Magyarországon a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása, valamint a Paks II atomerőmű megépítése mellett a növekvő igények kielégítése, az időjárásfüggő megújulók kiszabályozása, valamint az ellátásbiztonság garantálása érdekében szükség lehet a 

Paks III-ra, azaz egy újabb telephelyen újabb atomerőművi egységek építésére, amelyek lehetnek kis moduláris egységek is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter minapi bejelentése immáron egyértelmű jelzése annak, hogy ezt megvalósítsák, méghozzá kis méretű moduláris reaktorokkal

 – mondta el lapunk megkeresésére a bejelentés nyomán Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Emlékeztetett, Lantos Csaba energiaügyi miniszer 2023-ban azt nyilatkozta, hogy „Magyarországon leghamarabb 2029–2030-ban kerülhet terítékre egy vagy több kis moduláris atomreaktor (SMR) beszerzése”.

atomerőmű, paks 2
Fotó: Paks II.

Hárfás Zsolt a jelen fejlemények kapcsán elmondta, most az amerikai GE Vernova mellett a technológia-jogtulajdonos, a lengyel magántulajdonban lévő Synthos Green Energy cég neve merült fel a lehetséges BWRX–300 típusú kis moduláris egység(ek) építésével kapcsolatban.

 Hangsúlyozta, ettől a bejelentéstől függetlenül továbbra is kiemelt cél a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása, valamint a magyar és az orosz fél is teljes mértékben elkötelezett a Paks II atomerőmű mihamarabbi megépítése mellett. Ezt amerikai részről sem hátráltatja immár a Paks II pénzügyi tranzakcióit bonyolító orosz bank elleni szankció.

 Mindazonáltal a mostani bejelentés még nem egy tényleges, beruházási döntés.
Mindezek mellett szakmai szempontból lényeges kérdés, hogy ez a technológia is jelenleg még csak papíron létezik, hiszen biztonságosan, kereskedelmi üzemben lévő ilyen típus nincs. Egyelőre Kanadában a darlingtoni atomerőmű területén terveznek négy ilyen, BWRX–300 típusú kis moduláris egységet megépíteni, amelyek közül az első egység a kanadai nukleáris hatóságtól idén áprilisban megkapta a szükséges engedélyt az építésre.
A szakértő szerint fontos szempont mérlegelni az áramigényeket, ugyanis például 1200 MW beépített kapacitás esetén jobban megéri hagyományos reaktort építeni, mint négy kis méretű modulárisat.

Ami a hazai szükségleteket illeti, az energiaügyi miniszter által említett 2030-as céldátum Hárfás Zsolt szerint reális. Mint mondta, legfontosabb feladat, hogy a hatályos atomtörvény szerint – mint a két új paksi blokk megépítését lehetővé tevő 2009-es Ország­gyűlési határozat – új atomerőművi egység(ek) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez is szükség van az Országgyűlés hozzájárulására. Emellett a technológia hazai engedélyeztetése érdekében felül kell vizsgálni a hatályos jogi szabályozást. 

Természetesen az SMR technológia alkalmazásával kapcsolatos döntés során ki kell választani majd a típust, meg kell találni a megfelelő finanszírozási lehetőséget.

 A nemzeti érdekeknek megfelelően a kis moduláris egység(ek) esetében is az lenne a nemzetgazdasági érdek, hogy kizárólagos állami tulajdonban legyenek.
Hárfás Zsolt felidézte, korábban felmerült a kis moduláris egységek építésével kapcsolatban az amerikai Westinghouse, a brit Rolls-Royce és a francia EDF neve is. Ugyanakkor a Roszatom jár legelőrébb a kis moduláris technológiák fejlesztésében és üzemeltetésében. Az orosz exportképes SMR már sorozatban gyártható, miután eredetileg az új generációs orosz atomjégtörők számára készült RITM–200 típus továbbfejlesztett változata. Üzbegisztán az orosz technológia mellett kötelezte el magát, 2028-ban el is készülhet az ottani beruházás. Az Északi-sarkkörön túl, Pevekben pedig már öt éve üzemel a világ első úszó atomerőműve, ami hő- és villamosenergia-termelésre is alkalmas, a kis méretű moduláris reaktorok ugyanis nem csak áramtermelésre használhatók.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.