Ami a hazai szükségleteket illeti, az energiaügyi miniszter által említett 2030-as céldátum Hárfás Zsolt szerint reális. Mint mondta, legfontosabb feladat, hogy a hatályos atomtörvény szerint – mint a két új paksi blokk megépítését lehetővé tevő 2009-es Országgyűlési határozat – új atomerőművi egység(ek) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez is szükség van az Országgyűlés hozzájárulására. Emellett a technológia hazai engedélyeztetése érdekében felül kell vizsgálni a hatályos jogi szabályozást.
Természetesen az SMR technológia alkalmazásával kapcsolatos döntés során ki kell választani majd a típust, meg kell találni a megfelelő finanszírozási lehetőséget.
A nemzeti érdekeknek megfelelően a kis moduláris egység(ek) esetében is az lenne a nemzetgazdasági érdek, hogy kizárólagos állami tulajdonban legyenek.
Hárfás Zsolt felidézte, korábban felmerült a kis moduláris egységek építésével kapcsolatban az amerikai Westinghouse, a brit Rolls-Royce és a francia EDF neve is. Ugyanakkor a Roszatom jár legelőrébb a kis moduláris technológiák fejlesztésében és üzemeltetésében. Az orosz exportképes SMR már sorozatban gyártható, miután eredetileg az új generációs orosz atomjégtörők számára készült RITM–200 típus továbbfejlesztett változata. Üzbegisztán az orosz technológia mellett kötelezte el magát, 2028-ban el is készülhet az ottani beruházás. Az Északi-sarkkörön túl, Pevekben pedig már öt éve üzemel a világ első úszó atomerőműve, ami hő- és villamosenergia-termelésre is alkalmas, a kis méretű moduláris reaktorok ugyanis nem csak áramtermelésre használhatók.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!