Különadóval sújtaná Magyarországot és Szlovákiát Brüsszel

Brüsszel új frontot nyithat az energiaháborúban: az orosz olaj teljes kiszorításának felgyorsítása kerül napirendre, amely elsősorban Magyarországot és Szlovákiát sodorná bajba. A vétójog megkerülésével tervezett intézkedés milliárdos többletterhet róhatna hazánkra, miközben alternatív beszerzési útvonal és finomítói kapacitás alig áll rendelkezésre.

2025. 09. 23. 5:05
A borítókép illusztráció Fotó: Martin Divisek Forrás: MTI/EPA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Bizottság kereskedelmi intézkedéseket fontolgat a fennmaradó orosz olajimport kizárására – írja a Bloomberg az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva. A lépés előtt felülvizsgálnák az orosz olaj folyamatos importját biztosító Barátság-kőolajvezetéken érkező szállítmányokat, a korlátozás ebből fakadóan főként hazánkat és Magyarországot érintené, amennyiben nem állítanák le fokozatosan a beszállításokat. Miután Budapest és Pozsony is vonakodik az orosz olajról való leválásról, hiszen veszélyeztetné a megfizethető és biztonságos energiaellátást, szinte borítékolható, hogy valamilyen hátrányos intézkedést vezetnek be a két állam ellen uniós szinten.

Brüsszel, 2025. szeptember 17.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az uniós testület heti rendes ülésén Brüsszelben 2025. szeptember 17-én. Az Európai Bizottság ezen a napon Izrael elleni szankciókra tesz javaslatot a gázai háború befejezése érdekében.
MTI/EPA/Olivier Hoslet
Brüsszel és Ursula von der Leyen megbüntetni készül Magyarországot – Fotó: Olivier Hoslet / MTI/EPA

Most nem vétózhatunk

A tervezett lépés nem képezi a pénteken ismertetett 19. Oroszország elleni szankciós javaslatcsomag részét. Ez azért lényeges, mert a szankciókkal ellentétben erről többségi szavazással lehet dönteni, vagyis hazánk nem vétózhatna. Az egyelőre nem világos, hogy pontosan milyen intézkedést fontolgatnak, de akár az orosz kőolajimportra kivetendő büntetővámról is szó lehet egyes találgatások szerint. Amennyiben ez az extra költség kellően magas, úgy a két országnak már nem érné meg az orosz olaj behozatala, és kénytelen volna más beszállítók után nézni – szólhat az érvelés. Ennek mentén pedig felvetődhet: mennyire célszerű két uniós tagállamot olyan helyzetbe kényszeríteni, amelyben olyan költségeket kell elviselniük, amelyeket egyébként nem kellene. 

Másfelől pedig, Budapest és Pozsony nemcsak a kedvező ár miatt teszi le a voksát az orosz olaj mellett, hanem azért is, mert a más irányból való beszállításnak fizikai akadályai vannak, vagyis nem áll rendelkezésre a kellő kapacitású infrastruktúra.

Magas árat fizetnénk

Hazánk szempontjából lényeges, hogy az Adria-kőolajvezeték kapacitása korlátozott, és a horvát fél drasztikusan megemelte a tranzitdíjakat. Emellett a Mol finomítói az orosz olaj, az Urals feldolgozására optimalizáltak, és a más típusú olajokra való átállás időigényes és költséges folyamat lenne, amelyet a Mol 500 millió dollárra becsült.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi nyilatkozata szerint az orosz olajról való leválás akár 800 milliárd forintos többletterhet is jelenthetne Magyarországnak. Ez a szám a magasabb beszerzési árakból és az átálláshoz szükséges infrastruktúra-fejlesztés költségéből adódna össze.

Ráadásul az orosz olaj ára alacsonyabb, mint a világpiaci ár (ami a Brent típushoz köthető Európában), ez az árelőny mindenképpen elveszne a Mol-csoport és a magyar állam kasszájából.

 

Lépéskényszerben az EU

Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa még májusban javasolta, hogy 2027 végéig az összes uniós ország álljon le az orosz energiahordozók importjával. Dan Jörgensen utasítására minden tagállamnak tervet kell erről kidolgoznia. A folyamatot most azért akarhatja felgyorsítani a bizottság, mert Donald Trump amerikai elnök az elmúlt időszakban többször is nyomatékosan kérte, hogy az EU minél hamarabb váljon le teljesen az orosz energiahordozókról. 

Ennek fejében vezetne csak be további szankciókat az USA Oroszországgal szemben, így a brüsszeli vezetés most úgy érezheti, lépéskényszerbe került, hiszen az Egyesült Államok augusztus végén vezetett be ötven százalékos büntetővámot az indiai termékekre, mert az ország nem hagyott fel az orosz olaj importjával. Azzal az orosz olajéval, amelynek nagy részét finomítás után bizonyítottan az Európai Unióba exportálja.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lépés mögött politikai motiváció is állhat, Brüsszel a magyar kormánnyal szembeni nyomásgyakorlásra is felhasználhatja a kialakult helyzetet.

               
       
       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!        

   

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.