Az Európai Unió tagországainak többségében, így Magyarországon is a betöltött 18. életév a feltétele a jelöltté válásnak az európai parlamenti választáson, de Görögországban és Olaszországban 25 év az alsó korhatár.
Az Európai Unió nem szabályozza sem az aktív, sem pedig a passzív választójog korhatárát,
tehát azt, hogy hány éves kortól lehet szavazni, illetve jelöltként indulni a választáson, ezt az egyes tagállamok maguk dönthetik el.
Az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) összesítése szerint a tagállamok többségében az aktív választójog, vagyis az, hogy valaki voksolhat a szavazáson, és a passzív választójog, vagyis a választhatóság jogának alsó korhatára megegyezik, és egységesen 18 év.
Az EU tagországainak többségében a választópolgárnak a 18. életévét kell betöltenie ahhoz, hogy szavazhasson.
Ennél fiatalabb választók csak néhány országban szavazhatnak: Görögországban 17 év, Ausztriában, Belgiumban, Németországban és Máltán 16 év a választójogosultság alsó korhatára.
A legtöbb tagállamban 18 év a választhatóság alsó korhatára is: így van ez Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Horvátországban, Luxemburgban, Máltán, Magyarországon, Németországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában.
Kilenc országban, Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Észtországban, Írországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában és Szlovákiában a betöltött 21 év a jelentkezők alsó korhatára.
Ennél magasabb életkort csak három országban követelnek meg a jelöltektől: Romániában 23, Görögországban és Olaszországban 25 év a jelöltté váláshoz szükséges minimum életkor.
Magyarországon a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint a legfiatalabb EP-jelölt 21 éves, a legidősebb 82 éves.
