Megvan a következő magyar űrhajós + videó

Szijjártó Péter bejelentette, hogy a 240 jelentkező közül ki az a magyar, aki ismét az űrbe utazhat.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

– Lesz hamarosan egy magyar fiatalember, aki nem ezen a szokványos módon repül majd, mint mi, hanem egészen másként. Farkas Bertalan negyvennégy évvel ezelőtt repült fel első magyar űrhajósként az űrbe, most küszöbön áll a következő magyar űrhajósküldetés – jelentette be Szijjártó Péter a reggeli videójában a Liszt Ferenc repülőtéren, brüsszeli látogatása előtt, ahol részt vesz az uniós külügyminiszterek tanácskozásán.

Magyarország külügyminisztere közölte: az űripar a fejlett nemzeti iparágak közé tartozik, ezért úgy döntöttek, hogy nemzeti kutatóprogramot indítanak, hogy a nemzeti fejlesztések vívmányait tovább tökéletesítsék. A 240 jelentkező közül négy jelöltet választottak ki, akik nagyon komoly kiképzésen estek át. A tegnapi éjszaka folyamán a szakértői bizottság meghozta a végleges döntését. Eszerint

Kapu Tibor 32 éves gépészmérnök lehet a következő magyar kutató űrhajós.

Egy tartalékos űrhajóst is kijelöltek, ő Cserényi Gyula 35 éves villamosmérnök. A kiképzés utolsó fázisát ők ketten fogják teljesíteni.

 

Mi vár a következő magyar űrhajósra?

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint nagyon komoly feladatokat kell majd végrehajtaniuk, mind a fizikai, mind a mentális állóképesség szempontjából, hiszen a következő magyar űrhajósnak ki kell bírnia például azt a mintegy negyvennyolc órás utat is, amelyet egy kapszulában szinte egy helyben kell eltölteni, amíg a Nemzetközi Űrállomást elérik. A kiválasztottak hamarosan az Egyesült Államokba utaznak, ahol az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), illetve egy szerződés alapján az Axiom Space nevű vállalat fogja biztosítani a kiképzésük utolsó fázisát.

Mindketten ugyanazt a kiképzést fogják végigcsinálni, tehát ha adott esetben valamilyen ok miatt cserére van szükség, akkor sem vész kárba az eddigi munka

– ismertette a miniszter. Arra is kitért, hogy a még az utolsó pillanatig versenyben lévő másik két jelölt a misszió munkáját majd a földi támogató egység vezető munkatársaként fogja segíteni.

– Gratulálunk a két kiválasztottnak, a repülő, illetve a tartalék űrhajósnak is. És őszintén reméljük, hogy ez a küldetés is legalább annyira sikeres lesz majd, mint a negyvennégy esztendővel ezelőtti. Farkas Bertalan után tehát hamarosan újabb magyar repül az űrbe kutatóűrhajósként – jelentette ki Szijjártó Péter.

Egy tartalékos űrhajóst is kijelöltek: ő Cserényi Gyula. Forrás: Hunor

Történelmi jelentőségű küldetés

A magyar űrkutatás és űrtevékenység – Bay Zoltán híres holdradar-kísérletétől számítva – hetvenöt éves múltra tekint vissza. A hazai kutatóműhelyek, tudományos intézetek, sőt immáron gazdasági szereplők képességei nemzetközi viszonylatban is kitűnnek. Magyarországnak stratégiai érdek, hogy megőrizze és fejlessze a világűrben folytatott tevékenységekhez szükséges kompetenciáit, törekedjen arra, hogy az űrtevékenységben tapasztalható, élesedő nemzetközi versenyben erősítse pozíciót, építve a több évtizedes múltra visszatekintő iparági hagyományaira.

Ennek szellemében született döntés arról, hogy 1980 óta első alkalommal Magyarország ismét űrhajóst küldjön a világűrbe, aki

a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) teljesít majd várhatóan hosszú időtartamú szolgálatot, hogy önálló magyar kísérletekkel és magyar fejlesztésű műszerekkel vegyen részt a nemzetközi küldetésben.

Ez a lehetőség gazdasági jelentőségét és tudományos értékét tekintve is egyedülálló, de szignifikánsan hozzájárul a magyar űripar, űrkutatás területén tevékenykedő kutatóintézetek és tágabb értelemben véve a természettudományos területek népszerűsítéséhez is.

A magyar űrhajósokat szimulált körülmények között (parabolarepülés, többórás víz alatti kiképzés) készítik majd fel az űrrepülésre. Forrás: Hunor

A magyar kormány 2021. július 30-án a Magyar Közlönyben jelentette meg azt a kormányhatározatot, amely a magyar kutatóűrhajós misszióját előkészítő szerződés és a misszió megvalósíthatóságához kapcsolódó hazai iparfejlesztő intézkedések és forrásigények elfogadását foglalja magába. A program hivatalos elnevezése Hunor (Hungarian to Orbit).

Milyen feltételeknek kell megfelelnie a magyar űrhajósnak?

A Hunor oldalán található tájékoztatás szerint a történelmi jelentőségű küldetéshez olyan elhivatott, öntudatos és kiegyensúlyozott személyiséggel rendelkező jelölteket kerestek, akik

• stresszhelyzetben is jó ítélő- és döntési képességgel rendelkeznek, találékonyak és képesek csapatban dolgozni,
• készek hosszabb vagy rövidebb időt távol tölteni családjuktól, szeretteiktől,
• gyorsan képesek nagy mennyiségű információból a lényeget meglátni és elsajátítani,
• jó érvelési képességgel rendelkeznek, és nagy nyilvánosság előtt is magabiztosan kommunikálnak,
• nem riadnak meg a kiemelt figyelemtől,
• nem utolsósorban pedig fizikailag is alkalmasnak érzik magukat a nem mindennapi terheléssel járó megpróbáltatásra.

A küldetés legfőbb célja magyar egyetemek, tudományos kutatóműhelyek és vállalkozások kísérleteinek elvégzése és hazai fejlesztésű műszerek tesztelése mikrogravitációs környezetben.

A kiképzés mellett ezért a kijelölt űrhajósnak és a tartalékosnak a tudományos munkához szükséges ismereteket is el kell sajátítaniuk, meg kell tanulniuk a műszerek és eszközök kezelését, továbbá be kell gyakorolniuk a kísérletek végrehajtását.

A tervek szerint a kutatóűrhajós három hetet meghaladó, de három hónapnál kevesebb ideig fog a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén tartózkodni, és aprólékosan megtervezetten fogja tölteni idejét. Küldetése a Földre visszaérkezését követően sem ér véget, hiszen várhatóan nagy érdeklődés fogja övezni élményeit és tapasztalatait. A magyar űrkutatás és tudomány népszerűsítése hosszú ideig a feladata marad.

Farkas Bertalan nyomában A szocialista országok közös űrkutatási programja, az Interkozmosz keretében az 1970-es évek második felében vált lehetővé, hogy a szovjet Szojuz űrhajókon a tagországok (köztük Magyarország) egy képviselője is eljusson a világűrbe. A magyar jelölteket a már sokrétű szűrésen, kiképzésen átesett berepülőpilóták közül válogatták. Az 1977 tavaszán Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló- és Kutatóintézetben kezdődött folyamat során a jelöltek körét négyre szűkítették, akik közül ketten – Farkas Bertalan és Magyari Béla – a Gagarin Űrhajóskiképző Központban végezték a további felkészülést szovjet kollégáikkal együtt 1978 és 1980 között. A Szojuz–36 Valerij Kubaszov parancsnokkal és Farkas Bertalannal 1980. május 26-án moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor (magyar idő szerint 19 óra 20 perckor) indult útnak, Magyarország ezzel a nemzetek sorában a hetedikként lépett ki a világűrbe. Farkas Bertalan visszaemlékezése szerint leírhatatlan érzés volt meglátni Magyarországot a világűrből. A magyar űrhajóst hősöknek kijáró tiszteletadással fogadták visszatérésekor. Magyar ember rajta kívül még egy járt az űrben, igaz, a saját pénzéből: az Amerikában élő Charles Simonyi, azaz Simonyi Károly, aki 2007-ben és 2009-ben volt a Nemzetközi Űrállomás ötödik, illetve hetedik űrturista-látogatója.

Borítókép: Kapu Tibor (Fotó: MTI/Illyés Tibor)