A tiszavirág a Tisza jelképe, Európa (és a világ) egyik legfőbb természeti értéke, a folyó ökológiai állapotának jelzőőre. A jelenség szerencsésen túlélte Európa Csernobilt követő második legnagyobb természeti katasztrófáját, a 2000-res cianid- és nehézfém-szennyeződést, amely kipusztította a folyó szinte teljes élővilágát. A tiszavirág megmaradt.
A látványos kérészrajzás elindulásában számít az időjárás, a víz hőmérséklete, a levegő páratartalma, a szél iránya. Egyes feltevések szerint a Hold állása is meghatározó. Az idén a szokatlan időjárási körülményeknek köszönhetően tavaszi meleget tapasztaltunk már februárban, így nemcsak a fák virágoztak korábban, hanem néhány kósza kérész is már áprilisban megkezdte a násztáncát. A természet az idén egyértelműen hamarabb ébredt, akár három-négy héttel is előbbre járt, ugyanakkor a tömeges rajzás szerencsére kivárta a megszokott időszakot. Az előrajzásból tudható, hogy hamarosan kezdődik a násztánc, amikor milliónyi kérész keresi párját. Az udvarlás során egy-egy nőstényt hímek tucatja veszi körül, és ez az alakzat valóban virág kinyílt szirmához hasonló. A népi megfigyelés ezt nevezte el tiszavirágnak, a jelenséget tiszavirágzásnak. A megtermékenyített nőstények a folyóba hullatják a petéiket, a kikelő lárvák pedig igyekeznek azonnal befúrni magukat. Ebben az életszakaszukban apróbb járatokat készítenek, majd ahogy megfelelő szerveik (erős rágójuk, illetve mellső ásólábuk) kialakulnak, jellegzetes, U alakú, egy centi átmérőjű, akár ötven centi hosszú üregeket vájnak a partoldalba.
Turistalátványosság a tiszavirágzás
Tálas László tiszavirág-aktivista másfél évtizede szervez és vezet látogatásokat Tiszakürt és Tiszainoka között, amelyre a fővárosból, a Dunántúlról, a Balatontól, sőt Portugáliából is jönnek érdeklődők. A természetfilmesek – legkorábban, 2005-ben japánok – is lankadatlan érdeklődést mutatnak, idén Svájcból és az Egyesült Államokból várnak filmes stábot a Tiszához.
Valaha virágzott a Duna, sőt az összes mellékfolyója is. Nem tudni, hogy az eredeti nevén fehér kérész mikor kapta a dunavirág elnevezést. Rejtőzködő életmódja megegyezik a tiszai óriás kérészével. A tiszavirág egykor előfordult, manapság is felbukkan a Dunában, a Rábában. A kérész mint rovarfaj legkorábbi említése Arisztotelésztől származik időszámításunk előtti 350-ből. Az ókor nagy filozófusa és természettudósa nem általánosságokat ír, hanem pontos megfigyeléseit rögzítette a Boszporusznál. A tiszavirág a legnagyobb kérészfaj, testhossza imágó állapotban (kifejletten, életének utolsó szakaszában) nőstényeknél a tíz centimétert is elérheti. E hossz faroknyúlványának köszönhető, mely a repülés kormányzásában, növényen megkapaszkodva az egyensúlyozásban segíti. Első európai leírása négyszáz évvel ezelőtti. Akkor közönséges fajnak számított a mai Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Németország, Magyarország, Románia, Szerbia folyóiban, azonban egykori elterjedési területének 95 százalékáról eltűnt, az 1950-es évekre kipusztult. Okát nem a természet valamilyen átalakulása okozta, hanem az ember a folyószabályozással, a partoldalak lebetonozásával, kövezésével, a szennyezéssel. Mára csak a Tiszában maradt meg tömegesen. 2005 óta ismerjük a rábai, 2013 óta az al-dunai állományokat. Nemrég vált nyilvánossá, hogy a Dnyeszter vízrendszerében is fölbukkant a tiszavirág. Kiderült, hogy Moldovában is fellelték. Németországban megkísérelték visszatelepítését a Rajnába, egyelőre bizonytalan eredménnyel.
Nehéz a védelem
A tiszai óriás kérész hazánkban 1993 óta jogszabályba foglalt védettséget élvez. Amikor ennek örvendezünk, nem felejthetjük, hogy a tiszavirág Európa egyik legveszélyeztetettebb kérészfaja. A veszélyek Magyarországon ugyanazok – leginkább a folyót érő változtatgatások, mederátalakítások, partvédőművek, a faj klasszikus élőhelyei, a meredek szakadópartok eltűnése –, amelyek európai kipusztulásához vezettek. Ezt ismerték fel a tudósok, a természetvédők, ismerték el a politikusok, amikor az Európa Tanács égisze alatt működő, a vadon élővilágról és a természetes élőhelyekről szőlő berni egyezményben hangsúlyozták fokozott védettségének szükségességét. Sajnos ugyanakkor a Natura 2000 megfelelő paragrafusából kimaradt a faj, de legalább 2020 óta hungarikum. Tálas László kertészmérnök 2022-ben kezdeményezte, hogy a tiszavirág kerüljön fel az UNESCO természeti világörökségek listájára. Európában stratégiai jelentőségű a zöldátállás. Az egyes országok megítélésének fontos szempontja a környezetvédelem színvonala, eredményei, így a tiszavirág megőrzése Magyarország nemzetközi presztízsének emelését szolgálja.
