Három napig figyelhető meg a Tisza utánozhatatlan bravúrja

Június a tiszavirágzás hónapja. Egy-egy élőhelyen általában három napig figyelhető meg a Tisza utánozhatatlan bravúrja a késő délutáni órákban, egészen sötétedésig. A szőke folyó alsó szakaszán, a Vajdaságban kezdődik, majd halad fölfelé, nagyjából Szatmárcsekéig. Azért csak addig, mert a tiszai óriás kérész lárvája nem a folyó iszapjában él, hanem a magas, agyagos szakadó partokba fúrja be járatait. Szatmárcseke fölött már sóderes part következik, amely nem elfogadható élőhely. A jelenségsorozat nagyjából két hétig tart, a tömeges rajzás a Közép-Tiszán a leglátványosabb, a legintenzívebb.

Forrás: Wikipédia

A védelmet ugyanakkor nehezíti, hogy a tiszavirágot nem óvhatjuk meg óriásberuházásokkal, cementtel és betonnal, csak a természet békén hagyásával. Az élőhelyről precíz felmérést készítettek 2018–2019-ben a szakemberek, az eredményt a leginkább érintett nemzeti parkok (a hortobágyi és a bükki) igazgatósága kapta meg. Az élőhelytérképek felkerültek a természetvédelmi őrök telefonjára, így azonnal észlelhetik és jelenthetik az esetleges rendellenes beavatkozásokat.

A turisztikai hasznosítás sokak szerint probléma, mivel egy élőhelyén mindössze három napig, csak néhány órán át figyelhető meg a virágzás, abból nem lehet 365 napon át tartó, bevétellel kecsegtető látványosság. Ugyanakkor a tiszai óriás kérész három – egyes vélemények szerint akár négy – évig készül a nászrepülésére, és addig is megfigyelhető. A kifejlett rovar utolsó vedlésekor leveti menyasszonyi, vőlegényi „ruháját”, élete végső szakaszába lép. Szintén érdekes, hogy kopoltyúlemezeik mozgatásával áramoltatják a vizet, amellyel lehetővé teszik, hogy folyamatosan oxigénben gazdag vízhez jussanak. Az állat a vízáram szűréséből szerves törmelékeket fogyasztva táplálkozik, eközben tisztítja a folyót.

További gond, hogy a Tisza védelmére, a folyó partjain élők közös társadalmi képviseletére alakult kezdeményezések megszűntek. Nem jött létre a Balatoni Fejlesztési Tanácshoz hasonló együttműködés, hiányzik a folyó jövőképét megrajzoló, a települések, a vármegyék, a fejlesztési régiók érdekeit egyeztetni képes fórum. Oka a folyó magyarországi 596 kilométernyi hosszában keresendő. A közös érdekeken nyugvó együttműködési forma megtalálása azonban a Tisza menti településeken gazdasági szempontból jelentős innovációkat, fejlesztéseket alapozhatna meg, és jobban szolgálná a különleges természeti jelenség védelmét.