A Szellemírók nagy léptékű mű; egy földrészeket, kultúrköröket átfogó alkotás. Ami leginkább jellemzi, az a gyakran kaotikusnak érzékelt világ megértésének igénye; érzékenység a különböző léthelyzetek iránt, törekvés mozgatóik feltárására, megrajzolására. S hogy ez mennyire sikerült, annak illusztrálására elég talán az a jelenet, amikor a hegyen álló teaház tulajdonosnőjéhez a rajta erőszakot tevő hadúr fia, a megszálló japánok, a Kuomintang katonái után megérkeznek Mao kommunistái: „Egy Új Kína születik valami Feudalizmus nevűből, és az Új Kína fogja vezetni a világot. Öt éven belül megérkezik, mert a proletariátus világforradalma történelmi szükségszerűség. A jövőben mindenkinek lesz saját autója. A gyermekeink gyermekei repülőgépeken fognak munkába járni. És mivel mindenkinek teljesülnek az igényei, a bűnözés magától elhal.
– A maguk vezetői hatalmas varázslók lehetnek.
– Azok – mondta az egyik nő. – A varázslókat úgy hívják: Marx, Sztálin, Lenin és Osztályharc.
Nekem ezek nem tűntek túl meggyőző varázslónévnek.”
Az egymás mellé montírozott történetek amellett, hogy önnönmagukban izgalmasak, árnyalják egymást, s a végére adnak egy képet az ezredforduló világáról, amely ironikus is, nevetséges is, torokszorító is, szomorú és rémítő is, egyszóval olyan életteli. Remek regény. Okosan szerkesztett, izgalmas munka, olyan, amiért érdemes olvasni.
(David Mitchell: Szellemírók. Fordította: Bart Dániel. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2004. 462 oldal. Ára: 2480 Ft)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!