Érdekes tendencia a világban, hogy az állami és a magánszereplők együttműködésére alapulnak a sikeres nagy fejlesztések és missziók – fogalmazott a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa.
Ferencz Orsolya hangsúlyozta, a kormány 2018 óta nagy hangsúlyt helyez az űrtevékenység fejlesztésére és támogatására, ezáltal teret és lehetőséget nyit ennek a tudásalapú technológiának és fejlesztési iránynak.
Mindezt úgy, hogy közben itthon tartja a hazai szakembereket: lehetőséget biztosítva számukra arra, hogy fontos projektekben vehessenek részt.
A KKM az elmúlt öt évben csaknem húsz nemzetközi partnerrel írt alá kétoldalú együttműködési megállapodást, növelve ezáltal a nemzetközi együttműködési teret és biztosítva a magyar fejlesztések lehetőségeit a nemzetközi térben – emelte ki a miniszteri biztos.
Jelentős eredményként hivatkozott még a KKM tavaly ősszel indult űrdiplomáciai programjára, valamint a felsőoktatási UniSpace programra is, melyben eddig tizenhét, hamarosan pedig huszonegy magyar egyetem működik közre. Hozzátette, Magyarország 2021-ben elfogadott űrstratégiájában a kormány azokat az irányokat próbálta definiálni, melyek a teljes magyar szektor számára fontosak.
Ferencz Orsolya szerint a magyar űrtevékenység egyik alappillére az, hogy az ország 2015 óta teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA). Hangsúlyozta, hogy a kormány 2018 óta csaknem ötszörösére növelte azoknak a lehetőségeknek a számát, ahol magyar tudósok, kutatóintézetek vagy cégek nagyobb missziókhoz csatlakozhatnak.
Rendkívül fontos eszközt mutattak be
A pénteken bemutatott eszköznek az ESA és az Európai Unió közös légkörösszetétel-monitorozó, környezetvédelmi műholdsorozatában lesz fontos szerepe, a műholdak által a klímaváltozás elleni harcban pedig olyan pontos adatokra tudnak majd szert tenni az üvegházhatású gázok arányát tekintve, ami a „világ számára is rendkívül fontos lesz”.
Ezáltal a földmegfigyelési szektorban Magyarország már nemcsak a tudományos adatelemzésben tud világszínvonalú partnere lenni ezeknek a programoknak, hanem közvetlenül, ipari, technológiai és beszállítói oldalon is megjelentek a magyar mérnökök.
Koczák Péter, az Admatis Kft. projektmenedzsere előadásában egyebek mellett bemutatta az űreszköz felépítését, majd kitért a fejlesztési és gyártási folyamatokra is. Elmondta, a TGA funkciója az, hogy a műholdban található műszert elszigetelje a környezettől, valamint elvezesse a felesleges hőt az űrbe, egyaránt védve a készüléket a hidegtől és a melegtől is. Ismertette, az űreszköz az ESA Copernicus földmegfigyelő műholdcsaládjához tartozó CO2M műholdakhoz készült, az alkatrész létrejöttét két és fél év fejlesztés előzte meg, melyet a gyártás és tesztelés követett.
Megjegyezte, a projektben tizenhat Admatis-alkalmazott dolgozott, az 52 kg súlyú, kész alkatrész fejlesztéséhez 3,5 tonna alapanyagot vásároltak. A TGA 45 részegységből, 42 hőszigetelő paplanból és összesen 4764 darab alkatrészből áll.
