Öt emberből négy használja az e-receptet Magyarországon, a páciensek kétharmada pedig kért már online vizsgálati időpontot, beutalót – derül ki a Semmelweis Egyetem Digitális Egészség kutatócsoportjának legújabb felméréséből. A kutatás szerint a mesterséges intelligencia (AI) alapú egészségügyi megoldások is egyre ismertebbek.
A Semmelweis Egyetem közlése szerint az internethasználó felnőtt lakosság körében
a koronavírus-járvány után 91 százalékra nőtt azok aránya, akik egészséggel és betegséggel kapcsolatos kérdésekben használják a világhálót.
Az online információgyűjtés legfontosabb felületei továbbra is a weboldalak, a közösségi média platformjai és a videómegosztó oldalak. A páciensek mintegy hetven százaléka az orvoshoz fordulás előtt és után is felkeresi ezeket a forrásokat.
A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a lakosság hogyan viszonyul a mesterséges intelligencia alapú egészségügyi megoldásokhoz. A válaszadók közel harminc százaléka pozitívan, közel ugyanennyien negatívan, negyven százalékuk pedig semlegesen foglalt állást ebben a kérdésben. A mesterséges intelligencia különböző egészségügyi szűréseken, diagnózisalkotásban, leletértelmezésben való használatáról a megkérdezettek közel 45 százaléka hallott már.
– A digitális technológiák ismertsége – mint az e-recept, online időpontfoglalás, beutalókérés, EESZT felület – mintegy 90 százalékos. A megkérdezettek 70-80 százaléka pedig már használta is ezeket. Az elmúlt három évben a szenzorokat, okoseszközöket, applikációkat is egyre többen alkalmazzák, az utóbbi kettőt a megkérdezettek mintegy fele, az igény ezekre óriási– mondta Győrffy Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docense, a kutatás egyik vezetője.
Hozzáteszi: az új, országos felmérésből az is kiderült, hogy manapság
a hatvan év feletti korosztály egyre nyitottabb a digitális megoldásokra, sokan okostelefont és internetet is használnak.
Ennek a korosztálynak azonban továbbra is a személyes orvos-beteg találkozó a legfontosabb, a digitális megoldások másodlagosak, csak kiegészítő jellegűek.
Ugyanakkor a távvizit, távdiagnosztika használata csak 14 százalék, a páciensek azonban – ha lenne rá lehetőségük – a jelenleginél nagyobb arányban próbálnák ki ezeket – emelte ki a kutató.
– A digitális megoldásokkal kapcsolatos igények magasak, az érintettek jelentős része szívesen venné, ha kezelőorvosa ajánlana neki hiteles weboldalakat, megbízható applikációkat, 80 százalék azok aránya, akik szeretnék, ha e-mailben is kommunikálhatnának, képeket oszthatnának meg. A betegek több mint fele akár a közösségi médiát is szívesen használná az orvossal való kapcsolattartásra – mondta Girasek Edmond, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa, a kutatás másik vezetője.
A kutatók kérdéssora arra is választ keresett, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhatnak a digitális megoldások. A megkérdezettek
az előnyök között leginkább továbbra is a kényelmet, a hatékonyságot és az időspórolást emelték ki, a hátrányok és kockázatok között pedig azt, hogy az ellátás személytelenebbé válik, sokszor félreértelmezhetők a velük megosztott, az egészségügyi állapotukra vonatkozó adatok.
