Egész Európában ritkán látott vihar csapott le Magyarországra

Bár özönvízszerű eső esett, még így sem döntött rekordot.

Európában is ritka az a légköri jelenség, amely a szombati hatalmas vihart okozta Csongrád-Csanád vármegyében – írja a Délmagyarország. A lap szerint ekkora energia és ilyen méretű nedvesség csak különleges feltételek meglétekor keletkezik.

Az összeállt zivatarlánc felhőzete Magyarország területénél is nagyobb volt és több tízezer villámot szórt.

Rengeteg letört faág, fakéregdarab és levél hevert még hétfőn is Szeged-szerte: a szombat este a város felett is átvonult vihar nyomait valószínűleg még napokig takarítják majd a közterületekről és a magánházak előtt.

Csanyteleken a vihar miatt bedőlt mennyezet, ami egy lakó halálát okozta (Forrás: Facebook)

Ritkán látott gigazivatart kellett átélniük a Duna mellett fekvő település lakóinak, amely a vármegyeszékhelyen szerencsére jeget nem szórt, azonban így is meglehetősen félelmetes volt. Egy órán keresztül tombolt a város felett folyamatos villámlással, hatalmas széllel és özönvízszerű esőzéssel – ez nem megszokott azon a területen, amelyet általában inkább elkerülnek a csapadékzónák.

Mi ez a jelenség és hogyan jön létre?

A jelenséget Mezoléptékű Konvektív Komplexumnak hívják. Ilyen legutóbb csaknem egy éve, 2023. július 13-án alakult ki a környéken, de Európában is ritka jelenség.

Létrejöttéhez több feltételnek is teljesülnie kell: mínusz 32 foknál hidegebb felhőtető legalább 100 ezer négyzetkilométeren, vagyis Magyarországnál nagyobb, összefüggő területen, illetve mínusz 52 foknál hidegebb felhőtető legalább 50 ezer négyzetkilométeren, és mindezeknek legalább hat órán keresztül kell fennállnia.

Érdekesség, hogy a szombaton Kelet-Magyarországon végigvonuló zivatarrendszerben egyébként voltak mínusz 70 foknál hidegebb felhőtetők is, 13-14 kilométeres magassággal.

Óriási pusztítást végzett a vihar a természetben is (Forrás: Facebook)

– A forró légtömeg szinte felemésztette a Kárpát-medencébe érkező hűvösebb levegőt, ezért komoly feszültség halmozódott fel a légkörben. Ilyen körülmények között durva zivatarok alakulhatnak ki a létrejövő szupercellákból – mondta Tóth Tamás meteorológus. Hozzátette, ekkora energia és ilyen méretű nedvesség ritkán keletkezik, ráadásul a zivatarok általában magányosan alakulnak ki, itt azonban egymással összeolvadó, hatalmas kiterjedésű zivatarláncról beszélhettünk, mely a Dinári-hegységből indult.

Sok felhőben sok a villám is, a szombati vihar például több tízezret produkált.

– Szerencsére hozzánk elérve már veszített erejéből, így öklömnyi jeget nálunk már nem szórt, kisebbeket is csak néhány településen – jegyezte meg a meteorológus.

Az özönvíz sem volt elég a rekorddöntéshez

Bár Szegeden özönvízszerű eső esett, ez nem döntött rekordot. – A több mint 20 milliméter ugyanakkor az idei legnagyobb mennyiség volt – tette hozzá a meteorológus. Ferencszállásnál már kiemelkedő mennyiségű csapadék hullott, ott azonban nem végeztek hivatalos mérést.

A szél viszont Csongrád-Csanád vármegyében tombolt a legerősebben az egész országot tekintve: Szegeden megközelítette a 90 kilométeres óránkénti sebességet, Kiszombornál pedig orkánerejű, 100 kilométer feletti lökéseket mértek, és jég is esett mellé.

A vasárnapi és hétfői nyugodt idő után kedden délutántól két napig ismét zivatarosra fordul az időjárás, hasonlóan durva légköri jelenségre azonban nem számítanak a szakemberek. Emellett egész héten nyári meleg lesz, hétvégére pedig visszatér a hőség.

Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, a Csongrád-Csanád vármegyei Csanyteleken egy ember életét vesztette szombaton, amikor rászakadt házának a mennyezete. A tragédiáról maga a polgármester számolt be a közösségi médiában. Erhard Gyula közölte, miután a vihar elérte a települést, a mentési munkálatok szinte azonnal megkezdődtek, a hivatásos tűzoltókkal együtt mentették a még menthetőt.

Borítókép: Félelmetes volt a Szegeden és környékén tomboló ítéletidő (Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba)