A kertvárosi erdei csótányok eredetileg a mediterrán térségből származnak, elterjedési területük Olaszországtól a Balkánon és Törökországon át a Kaukázusig húzódik. Azonban az 1980-as évektől Európában már észak felé terjednek: mára eljutottak Németországba, Ausztriába, Szlovákiába, Hollandiába is. Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben észlelik a jelenlétüket – írja a Fanny magazin.
Egyre jobban elterjednek
A fővárosi zöldövezet ideális körülményeket biztosít nekik. A budai kerületekben 2005-től rendszeresen észlelik, hazánkban azóta is többnyire a budapesti agglomerációból ismert a jelenlétük, de ma már jó néhány településen, például Veszprémben, Balatonakarattyán, Velencén, Vácon és Tápióságon is találkozhatunk velük.
Magyarországon több őshonos erdeicsótány-faj is előfordul. Ezeknek rokona a kertvárosi erdei csótány, ami magyar nevét onnan kapta, hogy hazánkban jellemzően települések zöldövezeteiből került elő. Az emberhez kötődő csótányfajokkal ellentétben leginkább korhadékot fogyaszt, ezért előszeretettel rejtőznek a növények levelein, az avar alatt.
Fontos tudni, hogy a légynek sem ártanak!
Rajzáscsúcsuk augusztusra és szeptemberre esik, ilyenkor tömegesen találkozhatunk velük a kertekben. Bár elsőre ijesztő lehet a jelenlétük, aggodalomra semmi ok, hiszen teljesen ártalmatlan rovarok. Nem csípnek, nem szúrnak és nem harapnak. A hírhedt szünantróp csótányokkal ellentétben nem terjesztenek betegségeket, tudomásunk szerint allergiás reakciókat sem okoznak.
Külsőleg hasonlít a lakásokban felbukkanó német csótányhoz, de míg a német csótány előtorán két párhuzamos sötét hosszanti sáv látható, a kertvárosi erdei csótány esetében ezek a sávok hiányoznak. Az előtora általában homogén világosbarna, áttetsző szegéllyel, bár néhány példánynál elmosódott sötét középfolt is előfordulhat.
Repülni is képesek
Másik megkülönböztető jele, hogy míg a közönséges csótányok nem tudják a szárnyukat repülésre használni, addig az erdei csótányok nagyon jól repülnek. Ezért könnyen vándorolnak, emiatt előfordulhat, hogy bejutnak a lakásokba is.
Inkább csak sötétben szellőztessünk
Mivel a lakás nem természetes élőhelyük, ott gyorsan elpusztulnak, így nem kell tartanunk attól, hogy tömegesen megszállják otthonunkat. Az esti lámpafényes szellőztetést viszont érdemes kerülni, mert akárcsak más rovarokat, az erdei csótányokat is vonzza a fény. A poloskákhoz hasonlóan szúnyoghálóval hatékonyan védekezhetünk ellenük.
Mivel főként szabadban élnek és vándorolnak, a vegyszeres permetezés nem bizonyul igazán hatékonynak. A legjobb, ha türelmesen várunk. Az augusztusi-szeptemberi rajzáscsúcsot követően az egyedszámuk gyorsan csökken, és szinte maguktól eltűnnek a kertekből.
Borítókép: Egyre több településen okoz aggodalmat a kertvárosi erdei csótány (Fotó: Pexels)
