Schmidt Mária: Ne hagyjuk, hogy a szexualitás szerepét átvegye a spermabank, a lombik és a klónozás!

– A párok harmada évente csak néhány alkalommal él nemi életet, a kétezres években a hajadonok 21 százaléka, a nőtlen férfiak 26 százaléka, a házasok 12-13 százaléka évente alig párszor lép szexuális kapcsolatba a társával – számolt be Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója egy identitásról tartott konferencián. Mint hangsúlyozta, arra törekszenek a haladók vezette Nyugaton és Lengyelországban, hogy a magzatot a kilencedik hónapban vagy akár közvetlenül a megszületése után is megölhessék. A főigazgató arra is kitért, hogy a metoo-val történő visszaélés súlyos károkat okozott az angolszász világ férfi-nő kapcsolataiban, de Magyarországra nem gyűrűzött be.

Identitás konferencia Fotó: Mirkó István

A megszületett gyermekeket is megölnék

Schmidt Mária emlékeztetett: az 1968-as mozgalom hangadói macsó férfiak voltak, ők nem követelték a női jogok kiterjesztését, Nyugaton a nőmozgalmak csak a hetvenes évektől kezdtek megerősödni, az abortusz engedélyeztetéséért vívott harcot állították mozgalmuk középpontjába. Érvelésük szerint ha az állam a művi terhességmegszakítás tilalmával a magzat kihordására kényszeríti a nőket, akkor megfosztja őket attól, hogy döntsenek a sorsukról, amivel alapvető emberi jogot sért. A feministák úgy vélték, hogy a magzat nem érték, nem Isten ajándéka, nincs emberi joga, az ő sorsáról való döntés csak a nőkre vonatkozik, mondván, hogy „az én testem, az én döntésem”. Ezzel kirekesztik a férfiakat, ami önző a magzattal és apával szemben, az állam viszont kikényszeríti az apa felelősségvállalását. Ennek a kérdése ma sem jutott nyugvópontra, a mai napig éles politikai összecsapások terepe és választási küzdelmek tétje. 

Arra törekszenek a haladók vezette Nyugaton és Lengyelországban, hogy a magzatot a kilencedik hónapban vagy akár közvetlenül a megszületése után is megölhessék 

– hívta fel a figyelmet Schmidt Mária. 

A szexuális élet magánügy

Úgy folytatta: nagy vívmánynak tekintjük és ragaszkodunk hozzá, hogy a szexuális élettel összefüggő kérdések magánügyek maradjanak. A nyugati haladók és a velük összefonódott feministák, valamint az LMBTQ- és transzaktivisták ezt újra közüggyé és átpolitizálttá akarják tenni. A szexuális forradalom és a női emancipáció a 20. századot a nők századává tette: a nők átlagosan hét évvel tovább élnek mint a férfiak, vezetnek és irányítanak, minden szakmában jelen vannak. Miután a feministák lebontották a nemek közötti érintkezésre vonatkozó normákat, szabályokat és tilalmakat, most újakat akarnak alkotni, amelyek az eddigieknél lényegesebben szigorúbbak, megnehezítve az ellenkező nemű fiatalok közötti kapcsolatteremtést – tudatta.

A főigazgató arról beszélt, hogy a szexuális forradalom teoretikusai nem értik, hogy a szexuális vágy és örömszerzés a különleges és titkos életörömök közé tartozik. – Ha engedjük, hogy az angolszász progresszívek és a nyomukban lihegő liberális újpuritánok megfosszanak bennünket attól, hogy a szexualitásra örömforrásként tekintsünk, akkor az életünk sivár, magányos és örömtelen lesz.

 A szexre a mai megmondóemberek problémaként tekintenek, szerintünk viszont az okozza a bajt, hogy a szex és a szerelem is elvált egymástól, mert ma minden kérdésre technológiai feladatként tekintünk. 

A korszerű elvárások értelmében a nőknek ugyanúgy kell szeretkezniük, mint a férfiaknak: elköteleződés, érzelem nélküli, egyéjszakás kalandokat kell lebonyolítaniuk. Ez sértő és sematikus feltételezés a férfiakról, akiknek merniük kell nyilvánosan elérzékenyülni, sírni és gyengének mutatkozni, miközben imádjuk a macsókat – mutatott rá az ellentmondásra a főigazgató.

A férfi nem fehér lovon érkezik

Úgy vélte, jó példa erre A Szex és New York című sorozat, amelynek a középpontjában a szexuális forradalom nyertesei, a felsőosztálybeli szingli nők állnak. A női főszereplők önállóak, öntudatosak, viccesek, karrierorientáltak, odáig vannak a szexuális kalandokért, és igazi divatmániákus férfiimitátorok. A szexuális forradalom igazi haszonélvezői a felső réteghez tartozó férfiak és nők, akik szabadon válogatnak a szexpartnerekben, amíg az alsóbb rétegek nőinek nem jut férfi, és a kis keresetű férfiak sem kapnak nőt. Ezeknek a férfiaknak be kell érniük a fizetett szexszel, még gyakrabban a pornóval. A nők nagyon sokat vesztettek azzal, hogy észre sem veszik azt a férfit, aki nem fehér lovon érkezik. A nők lemondanak róluk mint társról, ezért egyedül maradnak és pénzt kell keresniük, gyermekeiket csonka családban kell felnevelniük, ami egyre gyakoribb. A gyermek ezért az alacsony jövedelműeknél teherként jelenik meg, a középosztálybelieknél pedig az önmegvalósítást előtérbe helyező közfelfogás nem támogatja a gyermekvállalást. Önzésüket egyre jobban az egész fejlett világot átható környezet iránti aggodalmukkal takargatják, ami súlyos demográfiai vészhelyzetet okoz – világított rá Schmidt Mária.

Schmidt Mária: a nők nagyon sokat vesztettek azzal, hogy észre sem veszik azt a férfit, aki nem fehér lovon érkezik Fotó: Mirkó István

Kevesebb szex, nagyobb boldogtalanság

A főigazgató hangsúlyozta: a szexuális szabadosság egyre kevesebb szexet és egyre nagyobb boldogtalanságot eredményez. A múlt század nyolcvanas éveiben a nők átlagosan heti három szexuális aktust folytattak, a mai nyugati nőknek csupán hat százaléka él nemi életet, ők is hetente, de inkább csak havonta egyszer. Ezek alapján a nyugati nők szexmentes életre kényszerülnek és magányra vannak ítélve, depressziósak lesznek és terápiára szorulnak. 

Az egyre kielégületlenebb nők túlszabályozzák a férfiak viselkedését, fel akarják számolni az udvarlás spontaneitását, illetve veszélyzónává akarják változtatni a nemek közötti érintkezést. Válaszul a férfiak pornófüggővé válnak, nehezen tudják bizonyítani férfiasságukat a virtuális téren kívül. Ráadásul a metoo mozgalom is rombolja a bizalmat, mert a kudarcos, korosodó nők pénzt kicsikarni próbáló kísérletévé züllött, parttalan bosszúhadjáratukká fajult. Évtizedekkel korábbi, sokszor ellenőrizhetetlen, sokszor légből kapott atrocitásokra hivatkozva sároznak be és lehetetlenítenek el befolyásos és sikeres férfiakat, nincs már meg az ártatlanság vélelme sem.

0  A metoo-val történő visszaélés súlyos károkat okozott az angolszász világ férfi-nő kapcsolataiban, de Magyarországra – néhány elvetélt kísérletet leszámítva – nem gyűrűzött be 

– jelentette ki.

Nemváltó kiskorúak, szex nélküli kapcsolatok

A helyzetet súlyosbítja a biológiai nemek, a szülők és a család elleni harc, nemváltásra buzdítják a kiskorúakat. Hormonkezelést és nemváltó műtéteket végeznek rajtuk, gyakran a szülők beleegyezése nélkül. A német gyermekek 14 éves koruktól évente változtathatják a nemüket, egy életre megcsonkíttathatják magukat, amiben szabad kezet kapnak, ugyanakkor alkoholt nem ihatnak, gépjárművet nem vezethetnek, és jogilag sem felelősségre vonhatók – világított rá az ellentmondásra a főigazgató. Hozzátette, az ateista és szexmentes nyugati kultúra ürességet és céltalanságot eredményez, valamint gépies infantilizmushoz vezet, a társas kapcsolatok hiánya fizikai és lelki összeomlást okoz, emiatt mindenki terápiára jár. 

– Egy felmérés szerint a párok harmada évente csak néhány alkalommal él nemi életet, a kétezres években a hajadonok 21 százaléka, a nőtlen férfiak 26 százaléka, a házasok 12-13 százaléka évente alig párszor lép szexuális kapcsolatba a társával.

A nők mintegy 20 százalékának gyenge nemi vágya van, és ha teheti, kerüli a nemi érintkezést 

– ismertette.

Ne háborúzz, szeretkezz!

Schmidt Mária kiemelte: a szex a test nyelve, a kapcsolatépítés egyik útja, ami boldogságot és kielégültséget okoz. Ez az érzelemcunami a szexklub, az egyéjszakás kalandok és a fizetett szexuális szolgáltatás révén nem érhető el. – Ne hagyjuk, hogy felesleges legyen a szerelem és a nemi élet, hogy a szexualitás szerepét átvegye a spermabank, a lombik és a klónozás. Az elszigeteltségben élő ember menthetetlenül leépül. Régen az volt a jelszó Nyugaton, hogy szeretkezz, ne háborúzz, ma az, hogy háborúzz, ne szeretkezz. A szexpárti kultúrából, a nemek közötti különbségeket tagadó, a transzokat ünneplő, a heteroszexuális kapcsolatokat gátló, férfiellenes új prüdéria lett, az elitek körében a biológiai nemek tagadása az új trend – tudatta a főigazgató.

Arról is beszélt, hogy újra az oktatási intézmények birtoklásáról és a gyermekek családjaik ellen fordításáról szól minden, vagyis a kultúráról. A progresszívek a nemváltoztatásra fókuszálnak, minden extremitást ünnepelnek, tagadják a férfi és női nemi jelleget, ami a brezsnyevi éra végnapjainak vergődésére emlékeztet. A status quo, amit meg akarnak őrizni, rég halott, csak nekik még nem szóltak. 

Nyugat-Európában megingott a család meghatározó szerepe, kiment a divatból a felelősségvállalás és a munka, azért döntöttek a migráció mellett, hogy erőfeszítés nélkül fenntartsák a jólétet, mert az egykori gyarmatok így helybe tudnak jönni. 

– Be kell látnunk, hogy család nélkül nem fog menni, aminek a szeretet a legfőbb alapja. Ne mondjunk le arról, hogy társat találunk, aki mellett elköteleződhetünk és akivel családot alapíthatunk, mert a család életcélt és biztonságot nyújt. A családot semmi sem helyettesítheti és semmi sem pótolhatja, mert ez egy egymást szerető közösség, amit a Covid alatt mindenki megtapasztalhatott. Mindennek az alapja a szeretet, ez a létezés mértéke, de mindenekelőtt erő – fejtette ki Schmidt Mária.

Borítókép: Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója és Hankó Balázs (j) kultúráért és innovációért felelős miniszter (Fotó: Mirkó István)