Mindig megvédjük a családokat, a szuverenitást és a keresztény kultúrát, mert akkor nem kell több ilyen emléknapról döntenünk az Európai Unióban – jelentette ki Rétvári Bence miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen a Terror Háza Múzeumban.
Szélsőbaloldaliból uniós jogalkotó
A kommunista ideológia mai veszélyéről szólva az államtitkár felidézte Ilaria Salis uniós parlamenti képviselő és közel húsz társa tavaly februári budapesti szélsőbaloldali embervadászatát: fényes nappal, öt helyszínen, a ruházatuk alapján kiválasztott embereket követtek, majd a támadásra megfelelő helyen, jeladásra, hátulról, aljas módon megtámadták a kiválasztott áldozatot. A lábát alulról kiütötték, hogy a földre kerüljön, ezután két ember a kezeit lefogta, így védekezésre képtelen állapotba került, majd pedig a mellkasát és a fejét ütötték. Volt olyan áldozat, akit 16-szor vertek fejbe viperával és vascsővel, egy másik áldozat sérüléseit 25 öltéssel kellett ellátni, valaki pedig életveszélyes egészségi állapotba került.
– Az embervadászat egyik elkövetője ma azért lehet képviselő az Európai Parlamentben, mert emiatt büntetőeljárás indult ellene jogosan Magyarországon. Példaképpé tették azt, aki egy ilyen agresszív, erőszakos, szélsőbaloldali indíttatású bűncselekményt követett el.
Abból lett európai jogalkotó, aki a jog legalapvetőbb szabályát nem tisztelte – mutatott rá Rétvári Bence. Úgy fogalmazott: szégyen és elriasztó, hogy akár a szélsőbaloldali ideológia, akár az antiszemitizmus ilyen mértékű hátteret kaphat Európában. A kontinens immunrendszere meggyengült, már nem akarja és tudja visszaszorítani az illegális migrációt, a szélsőbaloldali erőszakot, az antiszemitizmust és a közbiztonság romlását – figyelmeztetett.
Az antiszemitizmus európai reneszánszát éli
Az államtitkár arra is kitért, hogy az EU alapjogi ügynöksége szerint az antiszemita incidensek száma 400 százalékkal emelkedett az unióban, illetve a zsidó válaszadók 76 százaléka eltitkolja identitását, mert attól fél, hogy fizikai bántalmazás áldozatává válik. Európában antiszemita hullám tapasztalható, amely részben a közel-keleti konfliktus következménye.
– Itt az illegális migráció eredménye: az antiszemitizmus reneszánszát éli Európában, olyan mértékű antiszemita cselekmények történnek, amire emberemlékezet óta nem volt példa a kontinensen
– hívta fel a figyelmet a belügyminiszter-helyettes.
Rétvári Bence felidézte: 2011. június 8-án született meg a döntés az augusztus 23-i emléknapról, amelyik a két totalitárius diktatúra áldozataira emlékezik. Ez előtt soha nem volt még ilyen az Európai Unióban, bár a szövetség keretein belül a kommunizmus áldozatainak továbbra sincs emléknapja – emlékeztetett. A mai emléknap létrehozásának az volt a célja, hogy emlékezzenek az áldozatokra és segítsék a megértést Európa keleti és nyugati fele között, ezáltal nyugaton jobban megérthetik a szovjet megszállás alatti életet. – A nácizmus miatt robbant ki a világháború, a kommunizmus miatt pedig hidegháború zajlott 40 évig – idézte fel.
A béke útját kell keresni
Ez az emléknap Hitler és Sztálin szövetségének az emléknapja, kettejük paktuma indította be a második világháborút.
Amikor a nagyhatalmak paktumot kötnek, abból a kis nemzeteknek jó sosem származik, ezért jobb a nagyok alkuitól távol maradni, és jobb, ha a kis nemzetek a béke útját keresik
– vélekedett.
Hozzátette, a kommunista és a náci diktatúra között annyi a különbség, hogy az egyik osztály-, a másik faji alapon mondta ugyanazt. Óvakodni kell azoktól az ideológiáktól, amelyek a nemzetet, a családot vagy a hazát tagadják. – Nagyon veszélyes minden háborús időszak, sosem tudni, mikor és hogyan lesz vége és hány ember fog meghalni – világított rá. Hozzáfűzte: a Terror Háza Múzeum megelőzte a korát és rávilágított a két totalitárius diktatúra hasonló működésére. – Büszkék vagyunk arra, hogy ez a múzeum itt van, és a mai fiatalok számára érzékelhető módon mutatja be a két diktatúra összefonódását – jelentette ki Rétvári Bence.
Sarokba a relativizálással!
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kiemelte: az a helyes, ha a dolgokat a nevükön nevezik, mert most a valamihez képest ideje jött el. Egyre többen félnek kiállni az értékeik mellett és vállalni a véleményüket, mert ez újra veszélyforrássá vált, egyre több helyen vonz magával megrovást, pénzbüntetést, bizonyos helyeken akár börtönt is. Akik egyértelműen fogalmaznak, azokat kirekesztőnek, rasszistának, szélsőjobbosnak nyilvánítják. A magukat toleránsnak nevezők ragaszkodnak ahhoz, hogy minden viszonylagos, tagadják a határokat, legyenek azok szellemi, biológiai vagy fizikai természetűek. – A befogadás és a megértés kultúrája olyan csapdákat állít, amelyeket ki kell kerülnünk, ugyanis akik ezeket állítják, azok tudatosan akarnak minket belecsalni. Meg kell nevezni azokat a tetteket, amelyek örökre alávalók és gonoszak, ahol nincs helye a megértésnek és a relativizálásnak – szögezte le a főigazgató.
Azt tapasztalta, hogy néhány éve a befogadás és megértés kultúrája elkezdte relativizálni a diktatúrákat, bár a náci diktatúrát meghagyta furkósbotnak, amivel rá tud csapni a nemzeti-konzervatív politikai családra.
A jobboldalt igaztalanul vádolja nácizmussal, holott a nemzeti oldaltól semmi nem áll távolabb. A jobboldali gondolkodókat, pártokat és a jobboldali közösségeket nácinak és fasisztának bélyegzik, amit Schmidt Mária visszautasított.
A kommunizmussal azonban másképpen bánnak. A kommunizmus megalkotóinak emlékét sokkal megértőbben fogadják, Marx, Engels, Lenin, sőt lassan Sztálin és Mao tettei érdekes kísérletként vagy gondolatai megfontolandó társadalmi-politikai modellként tűnnek elő – mutatott rá.
Felidézte, hogy egy szélsőbaloldali polgármestert választottak Németországban, aki mögött egy Lenin-kép látszott, a fejlettnek mondott nyugaton azonban ezt senki sem kifogásolta. – Vágjuk a sarokba a relativizálást, a kommunisták ocsmány bűnösök voltak, semmit nem tettek, ami egy csepp megértést is érdemelne, a nácik és komcsik a világtörténelem utálatos hordalékai – fogalmazott a főigazgató.
A diktatúrák megalkotóinak utódai köztünk vannak
Hozzáfűzte, minden év augusztus 23-án fejet hajtanak a diktatúrák áldozatai előtt, de nem elég egy napig emlékezni rájuk.
Minden évben figyelmeztetni kell, hogy azok utódai, akik a nácizmust és a kommunizmust megalkották, még itt vannak közöttünk és egyre kevésbé bujkálnak.
A Terror Háza Múzeum az emlékezés helyszíne, ahol őszintén mutatják be a múltat, de azzal is foglalkoznak, akik a jelenben életre akarják hívni a diktatúrákat, ezért figyelni kell a diktatúrák mentegetőinek a szavaira is. – Tisztelet a hősöknek és tisztelet az áldozatoknak! – mondta Schmidt Mária.
Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója szerint a nácik és a kommunisták közötti ideológiai különbségek látszólagosak, mindkettő az emberi gonoszságból fakad. Kertész Imre Nobel-díjas írót idézve állította, hogy a Gulágot és a náci táborhálózatot is egyazon célra hozták létre. – Azokat is számba kell venni, akiket családi hagyományaik miatt elüldöztek, valamint akik harcoltak a diktatúrák ellen, mert ők arra mutatnak példát, hogy mindenkinek kötelessége a gonosz elleni harc. – A rendszerváltoztatás után több mint húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a totális diktatúrák áldozatai előtt emléknapon hajthassunk fejet. Nekünk magyaroknak hatalmas a felelősségünk egy olyan Európában, ami nem becsüli meg nemzeti örökségét, identitását, a család és a hit fontosságát. A tudást át kell adnunk mindenkinek – fogalmazott.
