„Európa meggyengült, már nem akarja visszaszorítani az illegális migrációt, a szélsőbaloldali erőszakot”

A családok, a szuverenitás és a keresztény kultúra védelme azért is fontos, mert ha sikerül, akkor nem lesz szükség ilyen emléknapokra – mondta Rétvári Bence államtitkár a Totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján a Terror Háza Múzeumban. Az államtitkár felidézte: a kommunizmus veszélye ma is fenyeget, amikor szélsőbaloldali embervadászatot rendeznek Budapesten, majd abból lehet európai jogalkotó, aki ezt a bűncselekményt elkövette. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: visszautasítják azt, hogy a jobboldali közösségeket, politikusokat és gondolkodókat igaztalanul nácinak és fasisztának bélyegezzék.

2024. 08. 23. 13:27
IMG_1532
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rétvári Bence felidézte: 2011. június 8-án született meg a döntés az augusztus 23-i emléknapról, amelyik a két totalitárius diktatúra áldozataira emlékezik. Ez előtt soha nem volt még ilyen az Európai Unióban, bár a szövetség keretein belül a kommunizmus áldozatainak továbbra sincs emléknapja – emlékeztetett. A mai emléknap létrehozásának az volt a célja, hogy emlékezzenek az áldozatokra és segítsék a megértést Európa keleti és nyugati fele között, ezáltal nyugaton jobban megérthetik a szovjet megszállás alatti életet. – A nácizmus miatt robbant ki a világháború, a kommunizmus miatt pedig hidegháború zajlott 40 évig – idézte fel. 

IMG_1544
Fotó: Csudai Sándor

 

A béke útját kell keresni

Ez az emléknap Hitler és Sztálin szövetségének az emléknapja, kettejük paktuma indította be a második világháborút. 

Amikor a nagyhatalmak paktumot kötnek, abból a kis nemzeteknek jó sosem származik, ezért jobb a nagyok alkuitól távol maradni, és jobb, ha a kis nemzetek a béke útját keresik 

– vélekedett. 

Hozzátette, a kommunista és a náci diktatúra között annyi a különbség, hogy az egyik osztály-, a másik faji alapon mondta ugyanazt. Óvakodni kell azoktól az ideológiáktól, amelyek a nemzetet, a családot vagy a hazát tagadják. – Nagyon veszélyes minden háborús időszak, sosem tudni, mikor és hogyan lesz vége és hány ember fog meghalni – világított rá. Hozzáfűzte: a Terror Háza Múzeum megelőzte a korát és rávilágított a két totalitárius diktatúra hasonló működésére. – Büszkék vagyunk arra, hogy ez a múzeum itt van, és a mai fiatalok számára érzékelhető módon mutatja be a két diktatúra összefonódását – jelentette ki Rétvári Bence.

 

Sarokba a relativizálással!

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kiemelte: az a helyes, ha a dolgokat a nevükön nevezik, mert most a valamihez képest ideje jött el. Egyre többen félnek kiállni az értékeik mellett és vállalni a véleményüket, mert ez újra veszélyforrássá vált, egyre több helyen vonz magával megrovást, pénzbüntetést, bizonyos helyeken akár börtönt is. Akik egyértelműen fogalmaznak, azokat kirekesztőnek, rasszistának, szélsőjobbosnak nyilvánítják. A magukat toleránsnak nevezők ragaszkodnak ahhoz, hogy minden viszonylagos, tagadják a határokat, legyenek azok szellemi, biológiai vagy fizikai természetűek. – A befogadás és a megértés kultúrája olyan csapdákat állít, amelyeket ki kell kerülnünk, ugyanis akik ezeket állítják, azok tudatosan akarnak minket belecsalni. Meg kell nevezni azokat a tetteket, amelyek örökre alávalók és gonoszak, ahol nincs helye a megértésnek és a relativizálásnak – szögezte le a főigazgató.

IMG_1526
Fotó: Csudai Sándor

Azt tapasztalta, hogy néhány éve a befogadás és megértés kultúrája elkezdte relativizálni a diktatúrákat, bár a náci diktatúrát meghagyta furkósbotnak, amivel rá tud csapni a nemzeti-konzervatív politikai családra. 

A jobboldalt igaztalanul vádolja nácizmussal, holott a nemzeti oldaltól semmi nem áll távolabb. A jobboldali gondolkodókat, pártokat és a jobboldali közösségeket nácinak és fasisztának bélyegzik, amit Schmidt Mária visszautasított. 

A kommunizmussal azonban másképpen bánnak. A kommunizmus megalkotóinak emlékét sokkal megértőbben fogadják, Marx, Engels, Lenin, sőt lassan Sztálin és Mao tettei érdekes kísérletként vagy gondolatai megfontolandó társadalmi-politikai modellként tűnnek elő – mutatott rá.

Felidézte, hogy egy szélsőbaloldali polgármestert választottak Németországban, aki mögött egy Lenin-kép látszott, a fejlettnek mondott nyugaton azonban ezt senki sem kifogásolta. – Vágjuk a sarokba a relativizálást, a kommunisták ocsmány bűnösök voltak, semmit nem tettek, ami egy csepp megértést is érdemelne, a nácik és komcsik a világtörténelem utálatos hordalékai – fogalmazott a főigazgató.

 

A diktatúrák megalkotóinak utódai köztünk vannak

Hozzáfűzte, minden év augusztus 23-án fejet hajtanak a diktatúrák áldozatai előtt, de nem elég egy napig emlékezni rájuk. 

Minden évben figyelmeztetni kell, hogy azok utódai, akik a nácizmust és a kommunizmust megalkották, még itt vannak közöttünk és egyre kevésbé bujkálnak.

 A Terror Háza Múzeum az emlékezés helyszíne, ahol őszintén mutatják be a múltat, de azzal is foglalkoznak, akik a jelenben életre akarják hívni a diktatúrákat, ezért figyelni kell a diktatúrák mentegetőinek a szavaira is. – Tisztelet a hősöknek és tisztelet az áldozatoknak! – mondta Schmidt Mária.

Fotó: Csudai Sándor

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója szerint a nácik és a kommunisták közötti ideológiai különbségek látszólagosak, mindkettő az emberi gonoszságból fakad. Kertész Imre Nobel-díjas írót idézve állította, hogy a Gulágot és a náci táborhálózatot is egyazon célra hozták létre. – Azokat is számba kell venni, akiket családi hagyományaik miatt elüldöztek, valamint akik harcoltak a diktatúrák ellen, mert ők arra mutatnak példát, hogy mindenkinek kötelessége a gonosz elleni harc. – A rendszerváltoztatás után több mint húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a totális diktatúrák áldozatai előtt emléknapon hajthassunk fejet. Nekünk magyaroknak hatalmas a felelősségünk egy olyan Európában, ami nem becsüli meg nemzeti örökségét, identitását, a család és a hit fontosságát. A tudást át kell adnunk mindenkinek – fogalmazott. 

Borítókép: Rétvári Bence belügyminiszter-helyettes, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója (Fotó: Csudai Sándor)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.