„A kígyók nemcsak kígyózni, hanem vedleni is tudnak”
A kommunisták és a szélsőbaloldaliak az erőszakot a saját politikai eszköztáruk részévé tették, ezt bizonyítják a Budapest utcáin történt tavalyi véres támadások – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Terror Háza Múzeumban. A belügyminiszter helyettese szólt arról is, hogy a kommunisták az államhatalmat nem tudják megszerezni törvényesen, így az eszmei hatalom megszerzésével próbálkoznak, melyre jó példát mutat a woke, az eltörlés kultúrája és a genderideológia. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint azért van szükség erre az emléknapra, mert ki kell mondanunk az igazságot, milyen tragédiát jelentett hazánk számára a kommunista diktatúra.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Rétvári Bence rámutatott: jórészt parasztok és munkásemberek voltak a kommunisták áldozatai, és éppen az ő nevükben gyakorolták hatalmukat a kommunisták.
Az is látható, hogy amikor a kommunisták az államhatalmat nem tudják megszerezni törvényesen, akkor kerülő úton próbálkoznak. Először az eszmei hatalmat, majd a politikait akarják megkaparintani.
– Ezt látjuk a woke-ban, az eltörlés kultúrájában (cancel cultrure) és a genderben. A kommunisták nem veszik észre, ha a szélsőbalos eszmetársaik embereket vernek szét, a tolerancia legnagyobb bajnokai ilyenkor vakságban szenvednek. Azért is emlékezünk a kommunizmus áldozataira, hogy ezek a történelmi tapasztalatok beépüljenek a mi közép-európai DNS-ünkbe – fogalmazott az államtitkár.
Schmidt Mária: Magyarország számára tragédiát jelentett a kommunista diktatúra. Fotó: Teknős Miklós
– A kommunisták által okozott szenvedéseket nem mentegethetjük és nem kisebbíthetjük, az áldozatokra emlékeznünk kell
– mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Felidézte: lassan 35 esztendeje rázta le hazánk a kommunizmus bilincseit, azóta szabad, demokratikus választáson döntjük el, hogy miképpen szeretnénk élni. Akik a rendszerváltáskor születtek, ma már családapák és családanyák, nekik is feladatuk és kötelességük elmondani gyermekeiknek, hogyan éltek nagyszüleik, dédszüleik, illetve a magyarok a rendszerváltoztatás előtt. Nem könnyű a feladatuk, mert nincsenek személyes élményeik, és vannak, akik abban érdekeltek, hogy ne az igazságot mondjuk a kommunista diktatúráról.
Azért van szükség erre az emléknapra, mert ki kell mondanunk az igazságot, milyen tragédiát jelentett hazánk számára a kommunista diktatúra. Ezt kell megtanítanunk utódainknak minden február 25-én
– szögezte le a főigazgató.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Fotó: Teknős Miklós
Úgy folytatta: mi, magyarok, akik a szabadságért fegyverrel harcoltak, elszenvedtük, hogy a kommunisták ellen tiltakozókat titkosrendőrség, vérbírák, fegyház és halál várta, amit a szabad világban élők a kávéházak kényelmes miliőjéből néztek végig. Minden évben nem a diktatúrák szörnyűségeire kell emlékeznünk általánosságban, mert az relativizál, és túl gyakran kiáltunk diktatúrát – vélekedett.
Kiemelte:
nem elég a kommunista diktatúrákat általában elítélni, minden egyes áldozat előtt külön fejet kell hajtanunk, meg kell ismertetni a sorsukat és a tragédiájukat, ez a Terror Háza Múzeum legfontosabb feladata.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak arcképét a múzeum falára is kitették, hogy üzenjenek nekünk, mert ők az életükkel fizettek azért, hogy ma szabadok lehessük. A szabadságért újra és újra meg kell harcolni – szögezte le Schmidt Mária. Hozzátette,
a kommunista diktatúrák nem pusztán a történelem szemétdombján bűzölgő förtelmes emlékek.
Ha nem vigyázunk, ismét a kommunizmus halálos vírusának áldozatai lehetünk. Hajtsuk meg fejünket a világkommunizmus százmillió áldozata előtt is! – szólított fel a főigazgató.
Az eseményen részt vett Tuzson Bence igazságügyi miniszter, valamint Áder János volt köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!