A kommunisták és a szélsőbaloldaliak az erőszakot a saját politikai eszköztáruk részévé tették, ezt bizonyítják a Budapest utcáin történt tavalyi véres támadások – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Terror Háza Múzeumban. A belügyminiszter helyettese szólt arról is, hogy a kommunisták az államhatalmat nem tudják megszerezni törvényesen, így az eszmei hatalom megszerzésével próbálkoznak, melyre jó példát mutat a woke, az eltörlés kultúrája és a genderideológia. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint azért van szükség erre az emléknapra, mert ki kell mondanunk az igazságot, milyen tragédiát jelentett hazánk számára a kommunista diktatúra.
Rétvári Bence rámutatott: jórészt parasztok és munkásemberek voltak a kommunisták áldozatai, és éppen az ő nevükben gyakorolták hatalmukat a kommunisták.
Az is látható, hogy amikor a kommunisták az államhatalmat nem tudják megszerezni törvényesen, akkor kerülő úton próbálkoznak. Először az eszmei hatalmat, majd a politikait akarják megkaparintani.
– Ezt látjuk a woke-ban, az eltörlés kultúrájában (cancel cultrure) és a genderben. A kommunisták nem veszik észre, ha a szélsőbalos eszmetársaik embereket vernek szét, a tolerancia legnagyobb bajnokai ilyenkor vakságban szenvednek. Azért is emlékezünk a kommunizmus áldozataira, hogy ezek a történelmi tapasztalatok beépüljenek a mi közép-európai DNS-ünkbe – fogalmazott az államtitkár.
Schmidt Mária: Magyarország számára tragédiát jelentett a kommunista diktatúra. Fotó: Teknős Miklós
– A kommunisták által okozott szenvedéseket nem mentegethetjük és nem kisebbíthetjük, az áldozatokra emlékeznünk kell
– mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Felidézte: lassan 35 esztendeje rázta le hazánk a kommunizmus bilincseit, azóta szabad, demokratikus választáson döntjük el, hogy miképpen szeretnénk élni. Akik a rendszerváltáskor születtek, ma már családapák és családanyák, nekik is feladatuk és kötelességük elmondani gyermekeiknek, hogyan éltek nagyszüleik, dédszüleik, illetve a magyarok a rendszerváltoztatás előtt. Nem könnyű a feladatuk, mert nincsenek személyes élményeik, és vannak, akik abban érdekeltek, hogy ne az igazságot mondjuk a kommunista diktatúráról.
Azért van szükség erre az emléknapra, mert ki kell mondanunk az igazságot, milyen tragédiát jelentett hazánk számára a kommunista diktatúra. Ezt kell megtanítanunk utódainknak minden február 25-én
– szögezte le a főigazgató.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Fotó: Teknős Miklós
Úgy folytatta: mi, magyarok, akik a szabadságért fegyverrel harcoltak, elszenvedtük, hogy a kommunisták ellen tiltakozókat titkosrendőrség, vérbírák, fegyház és halál várta, amit a szabad világban élők a kávéházak kényelmes miliőjéből néztek végig. Minden évben nem a diktatúrák szörnyűségeire kell emlékeznünk általánosságban, mert az relativizál, és túl gyakran kiáltunk diktatúrát – vélekedett.
Kiemelte:
nem elég a kommunista diktatúrákat általában elítélni, minden egyes áldozat előtt külön fejet kell hajtanunk, meg kell ismertetni a sorsukat és a tragédiájukat, ez a Terror Háza Múzeum legfontosabb feladata.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak arcképét a múzeum falára is kitették, hogy üzenjenek nekünk, mert ők az életükkel fizettek azért, hogy ma szabadok lehessük. A szabadságért újra és újra meg kell harcolni – szögezte le Schmidt Mária. Hozzátette,
a kommunista diktatúrák nem pusztán a történelem szemétdombján bűzölgő förtelmes emlékek.
Ha nem vigyázunk, ismét a kommunizmus halálos vírusának áldozatai lehetünk. Hajtsuk meg fejünket a világkommunizmus százmillió áldozata előtt is! – szólított fel a főigazgató.
Az eseményen részt vett Tuzson Bence igazságügyi miniszter, valamint Áder János volt köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
