Az első szeget 1956 ütötte be a Szovjetunió és a kommunizmus koporsójába

Semjén Zsolt szerint hitet és erőt meríthetünk a nemzet nagyjainak és a nemzet heroikus küzdelmeinek példájából.

Forrás: MTI2024. 10. 23. 17:37
Albertirsa, 2024. október 23. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott megemlékezésen Albertirsán 2024. október 23-án. MTI/Kovács Tamás
Fotó: MTI/Kovács Tamás
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A magyar nemzet 1956-ban kettős támadás ellen kelt fel: egyrészt a szovjet birodalom megszállásával szemben, másrészt a marxista ideológia ránk kényszerítésével szemben – mondta Semjén Zsolt Albertirsán, az Irsai evangélikus templomban tartott istentisztelet után rendezett 1956-os megemlékezésen.

– A nemzet életében ugyanúgy megvannak az ünnepek, mint a családok vagy az egyház életében, olyan kitüntetett napok, amikor a nemzet történetének nagy eseményeire emlékezünk – jelezte a miniszterelnök-helyettes.

– Az ünnepeken hitet és erőt meríthetünk a nemzet nagyjainak és a nemzet heroikus küzdelmeinek példájából, és levonhatjuk a tanulságokat a történelmünkből

– hangsúlyozta. Hozzátette: a történelmi tanulságok útjelző táblák, amikor a nemzet útkereszteződéshez, sorsfordító eseményhez érkezik.

– Az állami és nemzeti ünnepeink történéseiből az a tanulság vonható le, hogy a magyar nemzet életében mindig ugyanaz volt a feladat: egyfelől a nemzeti szuverenitás megteremtése, megvédése, másfelől az idők jelének felismerése, a szükséges társadalmi változások végrehajtása – fejtette ki Semjén Zsolt.

Semjén Zsolt arról a tanulságról is beszélt, hogy miközben keletről egy barbár birodalom szállta meg Magyarországot, nyugatról pedig azt harsogta a Szabad Európa Rádió, hogy jönnek az amerikai csapatok, jönnek az ENSZ-csapatok.

– Amikor ezt mondták, akkor már az Egyesült Államok és a Szovjetunió régen megegyezett, hogy a szovjetek nem avatkoznak be Szueznél, az amerikaiak pedig nem avatkoznak be Magyarországon

– mutatott rá.

– Az 1956-os forradalom spontán volt, amelynek nem volt egyetlen karizmatikus vezetője, de szimbolikusan meg lehet jelölni két embert, akik meghatározók voltak, egyfelől Nagy Imrét, másfelől Mindszenty Józsefet. Nagyon mást gondoltak a világról, de haza és szabadság tekintetében nagyrészt hasonlóan gondolkodtak. Nagy Imre szembe tudott nézni tévedéseivel, és a vértanúságot is vállalva népe mellé állt. Mindszenty Józsefnek nem kellett jó oldalra állnia, mert mindig jó oldalon, Isten, egyház és haza mellett állt, nemzete lelkiismereteként – mondta Semjén Zsolt. Majd hangsúlyozta:

1956-nak nemcsak a magyar történelem, hanem a világtörténelem tekintetében is meghatározó jelentősége volt,

mivel az első szeget ütötte be a Szovjetunió és a marxizmus–bolsevizmus koporsójába.

Borítókép: Semjén Zsolt (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.