Hétfőről keddre virradó éjszaka társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az Airbnb szigorításáról szóló jogszabálytervezetet. A várakozásoknak és előzetes bejelentéseknek megfelelően a kormány érdemben megszigorítaná a fővárosi rövidbérleti piacon tevékenykedők helyzetét. A kormány október 29-ig várja az észrevételeket.
Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, a javaslat kétéves moratóriumot vezet be az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban.Budapest közigazgatási határán belül 2026. december 31-ig nem lehetne nyilvántartásba venni új magánszálláshelyet, illetve egyéb szálláshelyet. Azok, akik 2024. december 31-ig szálláshely-minősítési eljárás iránti igényüket benyújtották a megfelelő szervezethez, még kaphatnak engedélyt.
Nem Budapest lett nevesítve a törvényjavaslatban
A törvényjavaslat szerint 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amelynek összege hét éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik. A rövid távú lakáskiadás szabályozásának szigorítása a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti.
A Bankmonitor közleménye szerint a tervezetben viszont nem konkrétan Budapest lett nevesítve, a törvényjavaslat értelmében azon településeken emelkedne meg az adó mértéke, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a kétmilliót. Ugyanakkor azon településeken marad 38 400 forint a szobánkénti évi átalányadó, ahol ezt a szintet nem lépte át a vendégéjszakák száma.
A Világgazdaság emlékeztet, a tervek szerint a jogszabályváltozás 2025-től lépne életbe, vagyis a jövő évben az érintetteknek már a megemelt adót kellene megfizetniük. A kérdéses települések listáját a KSH adatbázisa alapján a NAV minden év január 31-ig köteles közzétenni. 2025-ben ezen közzétételnek már január 15-ig meg kell történnie. A KSH egyik korábbi publikációjában már láthatjuk a 2023-as év tizenöt legnépszerűbb hazai turisztikai célpontjainak listáját az ott eltöltött vendégéjszakák számával együtt:
Budapest, 14 162 000 vendégéjszaka
Siófok, 1 117 000 vendégéjszaka
Hajdúszoboszló, 1 112 000 vendégéjszaka
Hévíz, 1 069 000 vendégéjszaka
Balatonfüred, 888 000 vendégéjszaka
Bük, 744 000 vendégéjszaka
Zalakaros, 730 000 vendégéjszaka
Gyula, 596 000 vendégéjszaka
Szeged, 595 000 vendégéjszaka
Sárvár, 581 000 vendégéjszaka
Debrecen 577 000 vendégéjszaka
Eger, 571 000 vendégéjszaka
Miskolc, 498 000 vendégéjszaka
Győr, 485 000 vendégéjszaka
Nyíregyháza, 391 000 vendégéjszaka
Felforgathatja az Airbnb-szabályozás az ingatlanpiacot
Noha a tervezetben nincs kimondva, hogy csak Budapesten emelkednek az adók, a vendégéjszakák száma alapján ez egyértelműen kiolvasható. Az összes vendégéjszakák száma 2023-ban egyedül Budapesten lépte át a kétmilliót. Az idei év lesz az irányadó a 2025-ös átalányadó szempontjából.
A két intézkedés hatással lehet a fővárosi albérleti díjakra és lakásárakra is: a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentése alapján jelenleg Budapesten mintegy 26 ezer szoba fogad vendégeket magánszálláshelyeken. Ez a szám az idén még tovább emelkedhet, ám a jövő évtől hatályba lépő belépési tilalom 2026. december 31-ig befagyasztja a piacot.
Emellett az adóterhek érdemi emelkedése egyes tulajdonosokat arra ösztönözhet, hogy ingatlanjukkal elhagyják az Airbnb-piacot, lakásukat inkább hosszabb távra adják ki.
A kínálat bővülése miatt pedig csökkenhetnek a hosszú távra kiadott házak albérleti díjai, ami többeket arra ösztönözhet, hogy értékesítsék az ingatlanukat, ez pedig fékezheti a lakásárak emelkedését.
