Mintegy hét éve indult társadalmi konzultáció arról, eltöröljük-e az Európai Unióban óraátállítást, vagy tartsuk meg a jelenlegi két időszámítást. Noha
több mint 4,6 millió ember nyilvánított véleményt, és a válaszadók több mint nyolcvan százaléka támogatta az óraátállítás eltörlését,
e hónap végén, egész pontosan március 30-án még biztosan át kell állítani órákat hajnali két óráról három órára, a nyári időszámításnak megfelelően.
Az viszont most kiderült, Magyarország melyik időszámítást helyezné előtérbe, erről pedig Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a múlt heti kormányinfón. A politikus kérdésre válaszolva közölte, ha egységes európai döntés születik, akkor szerintem a nyári időszámítás jobb, mint a téli.
– Megvoltunk eddig az óraátállítással, de ha ezen változtatni akarunk, akkor a nyári időszámítást érdemes bevezetni
– válaszolta Gulyás Gergely.
Miként arról a Magyar Nemzet is több alkalommal is beszámolt, az óraátállítás eltörlése időről időre előkerül, legutóbb az Európai Unió szavazta meg annak eltörlését, a tagállamok azonban nem jutottak dűlőre abban a kérdésben, melyik időszámítást tartsák meg. Az egységes döntés tehát az unióban még várat magára. Amíg erre sor nem kerül, március utolsó vasárnapján előre, október utolsó vasárnapján pedig vissza kell állítani az órákat.
Elsőként egyébként az Egyesült Államok vezette be a nyári időszámítást 1916-ban, amelynek célja az energiatakarékosság volt az I. világháború idején.
Magyarországon is több alkalommal vezették be és szüntették meg az óraátállítást, 1980 óta alkalmazzuk folyamatosan.
Az unióban az egységes szabályozás 1996-ban lépett életbe, amikor az összes tagállam elkezdte alkalmazni a nyári időszámítást.
A nyári időszámítás előnyeit eredetileg azzal indokolták, hogy az extra egy óra nappali világosság lehetőséget ad arra, hogy kevesebb mesterséges világítást használjunk. Hátrányai közül az egyik legfontosabb kritika mindig is az volt, hogy az óraátállítás rövid és hosszú távon is negatívan hathat az emberi szervezetre, kutatások bizonyítják ugyanis, hogy az óraátállítás okozta alvásritmuszavarok és stressz súlyos egészségi problémákat okozhatnak, például növelhetik a szívrohamok és a közlekedési balesetek kockázatát.
Miután az Európai Bizottság 2018-ban széles körű konzultációt indított az óraátállítás megszüntetéséről, és mintegy 4,6 millió ember több mint nyolcvan százaléka támogatta az óraátállítás eltörlését, az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy 2021-től szűnjön meg az óraátállítás. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy eldönthesse, a nyári vagy a téli időszámítást választja állandó időzónaként.
Az Európai Parlament támogatta is a javaslatot, ám a végső döntés a tagállamok kezében van, amely azóta húzódik, a tagállamok eltérő döntései esetén a különböző időzónák zavarokat okozhatnak az egységes piac működésében, elsősorban a közlekedés, a kereskedelem és az energiaellátás területén.
