Még másfél hónapot kell várni, míg ismét átállítjuk az órát, és a nappalok hosszabbak és világosabbak lesznek.
A nyári időszámítás március 30-án indul, amikor az órákat hajnali két óráról három órára kell majd előreállítani.
Az óraátállítás eltörlése időről időre előkerül, legutóbb az Európai Unió szavazta meg annak eltörlését, a tagállamok azonban nem jutottak dűlőre abban a kérdésben, melyik időszámítást tartsa meg. Az egységes döntés tehát az unióban még várat magára. Amíg erre sor nem kerül, március utolsó vasárnapján előre, október utolsó vasárnapján pedig vissza kell állítani az órákat – írta a Világgazdaság, amely felidézte: elsőként az Egyesült Államok vezette be a nyári időszámítást 1916-ban, amelynek célja az energiatakarékosság volt az I. világháború idején.
Magyarországon is több alkalommal vezették be és szüntették meg az óraátállítást, 1980 óta alkalmazzuk folyamatosan.
Az unióban az egységes szabályozás 1996-ban lépett életbe, amikor az összes tagállam elkezdte alkalmazni a nyári időszámítást.
A nyári időszámítás előnyeit eredetileg azzal indokolták, hogy az extra egy óra nappali világosság lehetőséget ad arra, hogy kevesebb mesterséges világítást használjunk. Hátrányai közül az egyik legfontosabb kritika mindig is az volt, hogy az óraátállítás rövid és hosszú távon is negatívan hathat az emberi szervezetre, kutatások bizonyítják ugyanis, hogy az óraátállítás okozta alvásritmuszavarok és stressz súlyos egészségi problémákat okozhatnak, például növelhetik a szívrohamok és a közlekedési balesetek kockázatát.
Mint ismert, az Európai Bizottság 2018-ban széles körű konzultációt indított az óraátállítás megszüntetéséről, amelyben több mint 4,6 millió ember nyilvánított véleményt. A válaszadók több mint nyolcvan százaléka támogatta az óraátállítás eltörlését, ezért az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy 2021-től szűnjön meg az óraátállítás, és ezt megelőzően minden tagállam maga dönthessen arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választja állandó időzónaként.
Az Európai Parlament támogatta a javaslatot, ám a végső döntés a tagállamok kezében van, amely azóta húzódik, a tagállamok eltérő döntései esetén a különböző időzónák zavarokat okozhatnak az egységes piac működésében, elsősorban a közlekedés, a kereskedelem és az energiaellátás területén.
Az unió tagállamai között azóta sincs teljes egyetértés abban, hogy hogyan és mikor kellene az óraátállítást megvalósítani. Egyes országok, mint például Finnország és Litvánia az eltörlést támogatják, míg például Portugália inkább a jelenlegi rendszer fenntartása mellett érvel. Ha az uniós tagállamok képesek megállapodni, elképzelhető, hogy néhány éven belül végleg elbúcsúzhatunk ettől a hagyománytól, és az időszámításunk egységesebb lesz.
