Mindig az veszélyes kábítószer, amely elérhető. A legveszélyesebb drogok Magyarországon jelenleg azok a félszintetikusnak nevezett kannabinoidok, amelyek nagyon divatosak, nagyon jó a reklámjuk, és szabadon hozzáférhetők mindenki számára – mondta a Magyar Nemzetnek Haller József, a Drogkutató Intézet vezetője, akit a hazánk legveszélyesebb kábítószereiről kérdeztünk.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára kifejtette, ilyen hatóanyag a HHC, amelynek hatásai hasonlítanak a THC-éra (marihuána hatóanyaga). Mindkettő képes befolyásolni a központi idegrendszert és pszichoaktív élményt kiváltani. Bár olyan súlyos mellékhatásai, hatásai nincsenek mint például a heroinnak, vagy a fentanilnak, a HHC könnyen elérhető, online weboldalakon is meg tudják vásárolni a fiatalok elektromos cigaretta töltőanyagaként, vagy akár gumicukor formájában is, ráadásul olcsón.
Milyen veszélyei lehetnek HHC-nek?
„A fentanil, a krokodil, vagy a heroin esetében a fiatalok tudják mivel állnak szemben, a HHC-nél viszont nem. A terméket ráadásul sokszor egészségtermékként tüntetik fel, mondván, pozitív hatása van a szervezetünkre” – magyarázta.
Hozzátette: a HHC ipari előállítása során használt kémiai eljárások primitívek. A piacon kapható termékek vegyelemzése kimutatta, hogy a szintézis során szennyezett alapanyagokból indulnak ki, és hiányzik a létrejött termékek utótisztítása is, ezért a termékek egészségkárosító melléktermékeket tartalmaznak.
A kutató elmondta, korábbi vizsgálatok során olyan termékeket is találtak, amelyre ráírták, hogy HHC-t tartalmaz, azt azonban nem találtak benne: THC-t ellenben igen. A félszintetikus kannabinoidok egyébként az ún. szintetikus kannabinoidokat váltották fel az európai (köztük a magyar) piacokon.
Ezek 2011-2021 voltak nagyon népszerűek, több százszor hatékonyabbak voltak a THC-nál, és ebben rejlett veszélyességük is.
Mint fogalmazott, „ezt metaforikusan úgy képzeljük el, hogy ha egy porszemtől jól érezzük magunkat, két porszemtől meghalunk.” A halálesetek híre bejárta Európát, ezért forgalmazásuk mára erősen visszaesett – a félszintetikus kannabinoidok lényegében az ő helyüket vették át a piacon.
„A törvényesség hirdetésével piacra kerülnek olyan anyagok, amelyeket ha gyógyszergyárak állítanának elő, bezárhatnák kapuikat, a vezetőik pedig börtönbe kerülnének. Ezt biztosan szabályozni kell” – magyarázta.
Fentanil, krokodil Magyarországon?
Mint korábban beszámoltunk róla: az Egyesült Államokban 2021-ben először fordult elő, hogy kábítószer-túladagolásban több mint 100 000 ember halt meg országszerte egyetlen év alatt. A halálesetek több mint 66 százaléka a fentanilhoz kötődött. A dezomorfinról (amelyet – elsősorban Oroszországban – krokodil néven forgalmaznak) – a heroin egy olcsóbb alternatívájaként árulják – ennél is durvább írásokat lehet találni a neten.
A „Krokodil” hírhedtté vált az általa előidézett súlyos szöveti károsodásról, visszérgyulladásról és üszkösödésről, amely előbb-utóbb a végtag amputációjához vezet.
De megtalálhatók ezek a kábítószerek Magyarországon is?
A szakértő kifejtette, minden kábítószer jelen van Magyarországon, ami a világban jelen van. A fentanilról szólva úgy fogalmazott: az valójában egy fájdalomcsillapító, alapja a morfium.
Bizonyos fájdalmakat csak morfiummal lehet csillapítani, egy idő után a gyógyszer azonban már nem elég hatékony.
A fentanilt ilyen esetekre fejlesztették ki. A kutató tájékoztatása szerint a halálesetek elsőszámú oka, hogy kis különbség van a hatásos és a halálos dózis között, ezt az utcán pedig nem tudják pontosan kimérni sem a fogyasztók, sem a terjesztők. „Az USA-ban fentanil-járványról beszélnek, ilyenről Európában nem tudok, de jelen van mindkét kábítószer a kontinensünkön” – részletezte.
Több ma a drogos, mint korábban?
„Van egy olyan társadalmilag veszélyes elképzelés, hogy kizárólag az elesettek próbálják magukat boldoggá tenni a droggal. A kábítószer-fogyasztás azonban nem korlátozódik rájuk” – folytatta Haller József. A neurobiológus kutató kifejtette, még értelmiségi csoportok is kábítószereznek.
Köztük vannak olyanok, akik a tudatuk kiszélesítése miatt rengeteg féle drogot kipróbálnak, azokat tudatosan keverik.
Az igazgató tájékoztatása szerint minden társadalmi rétegben vannak kábítószer-élvezők. A szegényebbek értelemszerűen olcsóbb kábítószerhez nyúlnak, ennyi a különbség. A szakértő szerint a világban az elmúlt évtizedekben nem változott a kábítószer elérhetősége, a drogokból ugyanakkor mára egyfajta szabadságszimbólum lett.
Az van a levegőben, hogy a drog jó. Vannak ráadásul olyan politikai erők, amelyek legálissá tennék a kábítószert. Hogy miért? Meg lehet gazdagodni belőle.
„Aki ebből felhalmozott tőkét, az mára bizonyos szintű hatalomra tett szert, ezt most fel is tudja használni a saját érdekében. A drogterjesztők a hatalomról nem szeretnének lemondani” – állapította meg. Mint részletezte, ezen erők lobbiereje mára számos amerikai nagyállam vezetőségén felülkerekedett, így például Philadelphiaban minden kábítószert legalizáltak, az eredmény pedig katasztrofális lett.
– Magyarország kábítószer-kereskedelem szempontjából nem tartozik a kifejezetten veszélyes országok közé, viszont zajlanak különböző folyamatok, amelyek hatása alól borzasztó nehéz lesz kivonni hazánkat.
Drukkolok, hogy ez sikerüljön
– zárta gondolatait a szakértő. Így nézett ki Philadelphia a droglegalizáció után:
