Az Év egyeteme 2025 miniszteri különdíjat Bács Zoltán egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán működő Számviteli és Pénzügyi Intézet igazgatója, valamint Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora kapta.
Az Év egyeteme 2025 díjat
- a kiemelkedő sporttevékenység kategóriában a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem,
- az innovativitás kategóriában a Szegedi Tudományegyetem,
- a családbarát működés kategóriában a Semmelweis Egyetem,
- a hallgatóbarát működés kategóriában a Debreceni Egyetem,
- a karitatív tettek kategóriában a Miskolci Egyetem,
- a nemzetközi kapcsolatok építésének kategóriájában a Semmelweis Egyetem,
- a sikeres felvételi kampányok kategóriában a Soproni Egyetem, illetve
- a kultúra- és művészetpártolás kategóriában az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem nyerte el.
A díjjal együtt a győztesek kapnak tízmillió forintot, amelyet
az egyetemnek hallgatói célra kell fordítania.
A díjakat az Év egyeteme 2025 díjátadó gálán osztottak ki.
Az eseményen Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter kijelentette: a kiváló magyar egyetemek között is a legkiválóbbakat ünneplik ma este. Ez a megújult, sikeres magyar felsőoktatás gálája, amely szakított a ráerőltetett szocialista nagyvállalati működéssel, így az egyetemek elindultak a megújulás útján öt évvel ezelőtt. Egyetemeink előretörnek a nemzetközi rangsorokban, van egyetemünk a világ legjobb egy százalékában, további három a két százalékban, összesen 12 a legjobb öt százalékban. Emellett
jelentősen nőtt az egyetemisták száma, erősödnek a vidéki intézmények, továbbá egyre több a hátrányos helyzetű diplomás is. Az egyetemeken újraindul a sportélet, pezseg a kulturális és a diákélet, dinamikusan növekszik a külföldi diákok létszáma. Akik mindezt vitatják, szándékosan nem mondanak igazat
– mutatott rá.
Nem mindenki örül a sikernek, de ez csak megerősít
A tárcavezető kiemelte: a magyar egyetemek közül a Kárpát-medencében egyre többen állják a nemzetközi megméretéseket, miközben nem felejtik el a magyar nemzeti identitásukat és keresztény kulturális értékeiket.
A magyar egyetemi sikereknek nem mindenki örül, mindig is voltak és lesznek olyanok, akik a siker ellen dolgoznak.
– Ez megacélozza akaratunkat, erőnket és tenni akarásunkat, ezért indult el az Egyetem 2030 program, melynek célja, hogy 2030-ra legyen magyar egyetem a világ legjobb 100 egyeteme között, és legyenek magyar egyetemek Európa top 100 egyeteme között. Ha jogtalan döntésekkel megpróbálnak bezárni, akkor a Pannónia és a Hu-rizont programmal nyitunk a világra. Öt évvel ezelőtt a magyar felsőoktatás új úton indult el, ez az este pedig a közös utunk és sikereink ünnepe. Isten éltesse a magyar egyetemi közösséget, hajrá, magyar egyetemek! – fogalmazott Hankó Balázs.
A magyar egyetemek eredményei látványosak
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára arról szólt, hogy a magyar egyetemek komoly értékeket képviselnek, a legnagyobb értéket azonban az általuk kivívott tisztelet jelenti. A magyarok között a tanulásnak, a képzettségnek és a diplomának becsülete van, a magyar egyetemek magas presztízst és tisztelet vívtak ki maguknak, ezért oda kell figyelni, hogy ez a bizalom ne sérüljön. Eközben az egyetemek funkciói megváltoztak és folyamatosan változnak, mivel az egyetemek a kultúra, a sport, a tudomány és a közélet terepének alakítói lettek, ezáltal nőtt az intézmények felelőssége.
A megkezdett úton kell továbbhaladnunk, hiszen az eredményeink látványosak. Ne azért menjünk egyetemre, mert azt hisszük, hogy az életünk múlik raja, hanem azért, mert tudjuk, hogy ez így van
– mondta az államtitkár Albert Einsteint idézve.
Mi az Év egyeteme díj?
Az Év egyeteme díjat 2025-ben hívta életre Hankó Balázs. A felsőoktatás megújításának kezdete óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyar egyetemek önállóbbak, versenyképesebbek és sikeresek lettek. A megújult egyetemi modell autonóm, flexibilis, kiszámítható és teljesítményorientált. Mindez azért mondható el róla, mert amikor a felsőoktatás finanszírozását megduplázták, arról is közösen döntöttek, hogy minden második forint teljesítményszempontok alapján jusson az egyetemekhez. Ezért hozták létre az intézmények tevékenységeinek és törekvéseinek elismeréseként az Év egyeteme díjat.
Az egyetemeknek egy beszámolón, nyolc előre meghatározott témakörön keresztül volt lehetőségük bemutatni tevékenységüket a 2024/2025-ös tanévre vonatkozóan: sport, hallgatóbarát, felvételi kampány, karitatív, kultúra és művészet, családbarát, nemzetközi és innováció kategóriában indulhattak.
A beszámoló kérdései között az szerepelt innováció kategóriában, hogy mennyi szellemitulajdon-bejelentésük van, vagy a nemzetközi kategóriában hány felsőoktatáshoz kapcsolódó nemzetközi szervezetben aktív tagok, illetve hogy mennyi MMA-tag munkatársuk van. A családbarát kategóriában azt nézték, hogy üzemel-e gyermekfelügyeleti szolgáltatás az intézményben, és ha igen, akkor heti hány órában, hány fő részére elérhető. A hallgatóbarát kategória esetén fontos szempont a mentorprogram, a karrieriroda, valamint a felzárkóztató kurzusok. A karitatív kategóriában arra fektettek hangsúlyt, hogy az intézmény szervezett-e humanitárius segélyt, vagy esetleg részt vesz hasonló kezdeményezésekben.
Kik döntöttek és milyen szempontok szerint?
Az információk beérkezését követően összesítették és előkészítették az adatokat szakmai bírálatra a díj odaítélésére felkért személyeknek. A bírálóbizottságban való szerepvállalásra számos, az érintett kategóriákhoz kötődő közéleti személyt is felkértek:
- Vecsei Miklóst, a Máltai Szeretetszolgálat alelnökét, miniszterelnöki kormánybiztost,
- Gulyás Balázs orvost, neurobiológust, a HUN-REN elnökét,
- Hegyi Péter kutatóorvost,
- Rátóti Zoltán Kossuth- és Jászai Mari-díjas színészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt,
- Hámori Máté Liszt Ferenc-díjas magyar karmestert,
- Gyulay Zsolt olimpiai és világbajnok kajakozót, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét,
- Ókovács Szilveszter operaénekest, zenekritikus publicistát, a Magyar Állami Operaház főigazgatóját,
- Molnár Dánielt, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnökét és
- Eszterhai Marcellt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökét.
A verseny kiegyensúlyozottsága érdekében a díj odaítélésekor fontosnak tartották, hogy az adott intézményt elsősorban a saját adottságaihoz képest nyújtott teljesítménye szerint, majd a többi egyetem tevékenységéhez viszonyítva vizsgálják.
Ennek oka, hogy egy nagyobb intézmény mutatói sokkal látványosabbak, látszólag meggyőzőbbek, mint a kisebbeké. Az értékeléskor az általában elvárható aktivitást vették alapul, és az ettől való eltérés mértéke szerint állították fel a rangsorokat.
Célunk nem a rivalizálás, hanem egy egészséges versenyszellem kialakítása, amely a hallgatók, az oktatók és ezáltal az intézmények tevékenységére is pozitív hatást gyakorol – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a minisztérium.
